Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-06 / 5. szám

VtltJNIfíK I93B január 6­olyan illatos és édes, mert ujholdkvr szedték. Olvastuk, hogy kell a bort de­ríteni. hogy a reggelibe: legjobb a féké­it■ a: ed er es hogy a szorulás ellen kagyló s csiga ajánlatos. Azok a: ételek, melye­ket ön leir, 2000 év múlva is csikland- iák Ínyünket úgy. hogy összeszalad szá­junkban- a nyál. Még valami rendkívül közvetlenné es otthonossá teszi az ön költészetét. Az, hogy öntudatos művész s mesterségünk titkairól egy szakértő cinkos szemhu- nyoritásával beszél nekünk, többnyire csak jelekkel. ön a: irás arbiter ele- gantiarum-ja. Az Ars poetica tanácsai ma sem penészesedtől, meg. A: azóta elmúlt évszázadok csak aláírhat lóik a nélkül, hogy valami ujjal megszerezhet­ték volna. Nyelve az ereje, a bája, a humora által él. Kötetei, melyeket a po- gány-üldözés idején a keresztény szerze­tesek kincsként rejtegettek a kolostorok­ban, ránk szálltak s mi majd tovább ad­juk utódainknak. Megindultáli gondo­lok erre. s arra. hogy ..mit ért cl1' a föl­szabadított rabszolga fia, akit önfeláldo­zó szegény atyja valaha Athénben ne­veltetett. Érzései, gondolatai megma­radtak. mint azok a rovarok, melyek egy ókori borostyánkőbe estek és meg­kövültek rebbenő szárnyukkal, utolsó, eleven mozdulatukkal, ön. aki annyit elmélkedett a múlandóságról, az évek clröppenéséröl, most mosolyoghat ott túl az árnyak birodalmában. Létünk csak­ugyan arasznyi, — 50—60 év. — De a hírnév, a dicsőség csak ujjnyi és az örökkévalóság többnyire csak hüvelyk- nyi, 20—30 év. Az a költemény az ódák harmadik könyvéből, melyet e levelem elé iktattam és én Pannónia nyelvére bátorkodtam tenni, ma is szóról-szóra igaz és helytálló, minden tárgyilagos ön­érzetében. Mit mondjak még? Azt, amit születésen szokás kívánni: hosszú életet, sok-sok uj ezerévet. Aláz cd os szolgája: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Ha én lennék Roosevelt,.. Irta: EMIL LUDWIG Ha én lennék Roosevelt, naponta este nyolc óráig kormányoznék és minden este le­fekvés előtt egy kicsit egyedül maradnék ön­magámmal. hogy elgondolkozzam népem gyengeségei felett. Ha rendelkeznék azzal a tekintéllyel és bizalommal, amellyel kevés el­nök büszkélkedhetett előttem, megkísérelném a kék sas jelvénye alatt, hogy olyan dolgokat vigyen véghez, amelyek ne mmindig kel­lemesek az amerikaiaknak, de amelyek talán nem hasztalanok. Gondolataimat rendeletek­ben fejezném ki, ami biztosan ártana népsze­rűségemnek, de hát nem az orvos feladata-e a betegséggel szembeszállni? Es az állam feje mindig orvos. Havonta egyszer, mondjuk az első vasár­napon, senkinek sem volna szabad szemé­lyes reklámmal foglalkozni: nem jelenthet­nék meg és nem készülhetne egyetlen fény­kép, egyetlen interjú sera, a ,.Society“ egyet­len hölgye sem árulhatná el a közönségnek annak a nevét, akitől pillanatnyilag elválni óhajt és egyetlen színésznek körkérdésre adott válasza sem juthatna el a publikum­hoz. Ezen a napon senki sem csinálhatna semmit azzal a kizárólagos céllal, hogy má­sok erről tudomást szerezzenek. A „Headli- ne“-nek nem jelenthetnének bűntényt vagy szerencsétlenséget és meg kellene elégedniük azzal, hogy egy uj találmánnyal vagy nagy politikai újsággal vagy legjobb esetben egy bonmot-val foglalkozzanak. A hónap második vasárnapján eltiltanám a rádió használatát mindazoknak, akik nem hajlandók egy beszédet vagy zenedarabot elejétől végig meghallgatni. Szigorúan meg- !:Uanám, hogy egy dal refrénjét vágj' mon­datfoszlányokat társadalmi csevegéssel vagy olvasmánnyal keverjenek össze, hogy egy­szer ezt szólaltassák meg, másodszor amazt, üssze-vissza, mert ez olyan, mintha a meg­eresztett vízcsapot folyni hagyja az ember, mikor már nincs is rá szüksége. A hónap harmadik vasárnapján megtilta­nék minden szerencsejátékot és fogadást. Ami a tőzsdét illeti, a rákövetkező hétfőn lenne zárva. Egyetlen ilyen lázas emberek­kel zsuiolt piac sem tarthatna nyitva. Sen­ki sem kergethetné azt a képtelen fantomot, hogy pénzt kell keresni a semmittevéshez, vagy azért, hogy a megkeresett pénzt ostobán elvessze. A hónap utolsó vasárnapján megtiltanám az ilyenszerü kifejezések használatát: „Egyi­ke a legóriásibbaknak, a legdöbbenetesebb, a legdermesztőhb, stb“, szóval mindenkinek meg kellene próbálni a dolgokat értékükhöz mérten szemlélni, összehasonlítás nélkül, anélkái, h&gy egyikei a másik fölé helyezné. Ha mindezeket u roasr szukátokat u hó­nap 30 napja közül c*uk 29 napon lenn« szabad gyakorolni, az amerikaiak jólétét ez 1 nem fenyegetné; e vasárnapok a böjt egy neme lennének. Harminc nap közül 29 na­pon az újságoknak joguk lenne egymillió em­beri lénynek ebéd közben azzal a szenzáció­val szolgálni, hogy hála Istennek, nem ők azok, akik a lezuhant repülőgépen utaztak. Harminc nap közül 29-en az embereknek joguk lenne fenékig kiélvezni a hangok zűr­zavarát, a zene és a tánc őrületét, amely- ivei a rádió ajándékozza meg őket, sőt jo­guk lenne rádiójukat autójukon is magukkal vinni, ha nem akarják, hogy egy percig is nyugtuk legyen. Hurminc nap közül 29-en minden ameri­kai belevethetné magát a Játék lázába és minden képességét és pénzét annak a cél­nak a szolgálatába állíthatná: egy csapásra ! vagyont szerezni. Es azt mondhatnák: „Ha ! erre a lóra, erre az ökölvívóra, erre a szám­ra tennék, micsoda öröm lenne Marynak, ha uj kocsit vásárolhatnék!“ Harminc nap kö­zül 29 napon fokozhatnák életörömüket az­zal a szenzációval, hogy a világ legszebb kocsija az. övék, hogy a világ legjobb szó­nokát hallgatták, hogy a világ legszebb pál­mafáját látták, a világ legszebb mecsetét, gyárát, gyöngynvakékét, foJvóit, anekdótáit, hirdetéseit és asszonyait nézték, szerezték meg maguknak. A harmincegynapos hóna­pokban pláne harmincszor lenne joguk mind­ehhez. De a nyugalmi vasárnapok' »alán rávezet­nének néhányezer embert arra, hogy ezek­nek a szokásoknak túlzottságán elgondolkoz­zanak és hogy feltegyék maguknak a kérdést, vájjon erkölcsi és filozófiai szempontból nem érne-e többet, ha kevesebb könnyelmű­séggel engednék át magukat ezeknek a gyö­nyöröknek. Ezek a szokások tele vannak optimizmussal, de bármilyen termékeny is legyen e tulajdonság, nagyon kétséges, hogy nagy kérdéseket és nagy válságokat meg tudjanak vele oldani. " *KATONA-ECKERDT: Az magyar gyorsírás tankönyve az Ellenzék könyvosztályában, Kolozsvár, Főtér. Vi­dékre azonnal szállítjuk, ţţ.— lejért kap­Aluli héten történt... 1. Ha Albert Priyys, tizennyolcéves isliny- toni fiatalembernek nem fájul meg a napokban egy éjjel a foga, akkor a Li- vcrpool-roadon levő nagy zonyorngyár porig leégett volna. Furcsa az összefüggés a fájós fog és a megmentett gyárépület között, de így van. Islington legkülsőbb részén áll a nagy zonyorngyár és ugyancsak itt épült a Priggs család magánosán álló villája is. A Priggs család benn volt Londonban, csak Albert volt otthon a tűz éjszakáján és hirtelen iszonya fogfájásra ébredt. Ugyanakkor valami szokatlan és külö­nös világosságra lett figyelmes, mely vö­rös fényben fürdette a hálószobáját. Ki­nézett az ablakon és megdöbbenve látta, hogy a szemközti hatalmas gyár teteje lángokban áll. Felkapkodta magára a ruháit és elrohant a legközelebbi rend- örörszemig. Ugyanis a frissen épült Priggs villában vem volt telefon. A tűzoltók megérkeztek, a tüzet elol­tották s a gyárhoz tartozók hálásan gon­dolnak az ifjú Priggs fájás csontdarab­jára. 2. Pascal, a londoni kutya-sztár, a Safety Match cimü darab hőse meghalt. És ugyanúgy halt meg, mint a színpadon, a darabban, ahol aztán olyan nagyon megsiratják. Pascal színpadi neve Mr. Dawks, egy pici kis foxterrier, a hősnő barátja és kedvence, amelyet elgázol egy autó a hősnő borzasztó bánatára. Szegény kis Pascalt huszonhalszor gá­zolta cl a színpadi autó és mikor éppen megérkezett a színház elé, hogy a szín­padon huszonhetedszer is elgázoltassa magát (hogy aztán boldogan megvacso­rázzék és farkcsóválva örüljön a becé­ző timoyalátoknak), egy csúnya, nagy, igazi autó gázolta el őt, mintha a ke­gyetlen valódi élet Így óllt volna bosszút a színpadi sikereken. 3. (dara Boiv-ról megint írnak a tápok, megint köztik r; fényképeit, si-ruhában, bundában, trikóban, pizsamában, férjjel, vagy anélkül. Miss Dow uj szerepet ját­szik: mama lett. Kisfia született. Max Doer, a box-világbajnok pici box-keztyü- pártal ajándékozta meg a fiút, aki jót van. Jól van a mama is. Mindenki bol­dog. Clara, a vöröshaju vampir, anya lett. A’em akar többet szerepelni, csak szelí­den, mama-módra, gyerekével a karján a nyilvánosság előtt. (M.L.) Estélyi ?uha A divat parancsa szerint csillognak, villog­nak az estélyi ruhák. A filmsztár fénylő ruhái, amiket idáig áhítattal és némi kis irigységgel néztek u gyengébb nem mozilátogatói, belekerültek a polgári hölgy garderobjába is. A legutóbbi pár esztendőben az egyszerű anyag uralkodott a bonyolult diszességgel, mig ma a ruhák összhatása egyszerű, noha az elkészítési mód egyáltalában nem egyszerű, azonban ma főképpen a ruhának az anya­gára figyel a néző. Nem is lehet az máskép, mert az anyag túlterhelt díszítését nem le­het súlyosbítani ráadásul még a szabás di- szességével is. Fény és luxus tobzódik a mai divatban. Ugylátszik, Párisban optimisták a divatdik­tátorok, hogy a nőket kis szentjános boga­rakká alakítják át. Ezek az anyagok egy­általán nem olcsók. Vigaszul azonban kö­zölhetem. hogy magyar gyárak is készítenek fémszálas kelméket. Nagyon szépek ezek a fémszálak fekete gyapjúszövetbe szőve, úgy, hogy az anyag színén csak egészen ap­ró pöttök, vagy kockák villognak. Az utcai ruhákra szánt anyagok között vannak olya­nok, amelyekbe matt gyöngyök, sőt paletfcdk vannak elszórva. Estére nagyon divatos a bársony, de per­sze nem a maga megszokott, díszes puritán­ságában, Az arany- és ezüstszál raffináitan benne van a bársonyban is. Divatosak az olyan bársonyok, amelyek úgy hatnak, mintha tündérkéz aranyport hintett volna rájuk. A hölgyek már igen jól tudják, hányféle szin vetekszik az idén az elsőségért, az azon­ban bizonyos, hogy a sokféle divatos színű anyag nem tudta háttérbe szorítani az örök­szép feketét. Jules Eros. ADY áS LÉDá Révész Béla uj könyve, Ady Endre száz ismeretlen levelével, verskézirataival zi fényképpel és egyéb mellékletekkel A ct3- nyörü kiállítású kötet 144 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Kolozsvár, Főtér. Vidéki rendelést azonnal intézünk! ható. Történelmi naptár 1493 január 6-án verte szét Kinizsi Pál az al­földön, a Mátyás halála után rabló­bandává züllött fekete sereget. 1611 január 7-én Ítélte életfogytiglani börtön­re Thurzó Görgy nádor Báthory Er­zsébetet, aki hírhedt szépsége fenntartá­sára rendre hatszázötven fiatal leányt öletett meg, hogy vérükből fürdőt ve­gyen. Cinkosai halállal bűnhődtek. 1620 január 8-án kiáltották ki Pozsonyban magyarországi fejedelemmé Bethlen Gá­bort. 1813 január 9-én született a bihari Mihályfal- ván Kuthy Lajos, a „Hazai rejtelmek“ szerzője. 1491 január ic-én született Szehenbcn Oláh Miklós, esztergomi hercegprímás és történetiró. 1784 január 11-én törölte el II. József rende­leti utón a katholikus egyház több ün­nepét. 1840 január 12-én halt meg Gombos Imre. korában nevezetes drámairó. A magyar élniakarás egyik legszebb pél­dája Bethlen Gábor pályafutása. Mikor elő- I szőr feltűnik a történelemben, tizenhárom I esztendős korában, (1393) jelentéktelen, Er­délyben gyökértelen, beszármazott család ár­vája, akit két goromba nagybátyja nevel s a tudásraéhes gyermeket csak kardforgatásra és lovaglásra taníttatja. Műveletlen volt és cseppet sem figyelemreméltó, akárcsak az év­tizedes harcokban kifáradt, megtaposott Er­dély. A benne dolgozó érvényesülési vágy és tehetség azonban minél mélyebbre nyomták, annál nagyobb magasságok felé lökte a fiatal­embert. Kis gyermekkorától, mint lepke a lámpához, úgy vonzódott a hatalomhoz. Ez az igézet fogta, mikor alig huszonnégyéves korában Bocskaynak, a negyvenen felüli fér­finek fejedelemséget szerzett s a gőgös, pom­pás, fejedelmi vérből született Báthory Gá­bort és a természettől adódó hatalom iránti tiszteletből segítette. Elég későn ébredt rá önmagára; arra, hogy a hatalmat és a trónt nem a fényes név, hanem a fényes elme ér­demli. Báthory Gábor bolond országlása megmutatta neki, hogy nem régi név tekin­télye, hanem uj lendület fogja Erdélyt meg­menteni. 1613-ban, mikor trónra lépett, az ország maga is szerencsétlen, árva és elfeledett volt. Német, török s más rossz szomszédok vi­harzónák végig rajta és ujja kellett teremteni. Bethlen a tehetség öntudatosságáva! vet­te kezébe a vezetést. Már a Báthoryak is ab­szolút urak voltak, de alatta az erdélyi ab­szolutizmus már elvi leszögez est, elméleti megfogalmazást is nyert Füsüs János, sáros­pataki református lelkész „királyoknak tü­köré“ cimü könyvében, így ir: „úgy éljen a király az tanácsosokkal, miképen az fő ha­jós mester a sok evedzőzökkel: noha sokan voasszák a hajót, de azért az egész hajónak főképen való gondját csak a hajós mester viseli; így kell az királynak az egész ország- i nak és polgári társaságnak kiváltképen való I gondját egyedül magának viselni. Mert ha teljességeién csak az tanácsosokra bízza ma­gát és az országnak sok habok közt ingado­zó bárkáját, az királynak és az országnak gondviselése nagy fogyatkozások nélkül nem lészen“... Az olyan király viszi jól véghez uralkodását, az kinek Isten oly méltóságot ád, hogy az ország örömest bévészi; nem erővel adatik, hanem Istentől küldetik és vá­lasztatok, mint nz országnak földjét, főkép­pen élő vitézit az hadakozásra megtanító Bethlen Gábor.“ Bethlen abszolutizmusa nem oktalan el­nyomás, hanem „népjóléti“ kormányzás volt. A porig szegényedett országot igazi jó gazda módjára először anyagilag állította talpra. Külföldi analógok ismerete nélkül a kor parancsát megértve, áttért az akkor minde­nütt keletkezőben levő „merkantilista“ gaz­dasági rendre, mely szerint Erdélyből zárt, nemzeti gazdasági területet képzett, mono­póliumokkal és védővámokkal; belül egysé­gesítette az árakat, a külkereskedelmet sze­mélyesen irányította s az akkor még javában virágzó céhrendszer ellenében már szabadke­reskedelmet kezdeményezett. Saját müvcietlenségének tudata, aíacso- nyabbrendüségérzete annyira nyugtalanította, hogy nemcsak magát művelte, hanem ugyan­ebben a bajban sínylődő országra is gondolt, akadémiát alapított, gondoskodott a jobbá­gyok taníttatásáról, a papokat megnemesitet- te; egyszóval öntudatos kultúrpolitikát foly­tatott. Az erdélyi hadsereget az akkori legmo­dernebb elvek szerint újította meg: zsoldoso­kat toborzott s állandóan gyakoroltatta ka­tonáit. Persze elsősorban politikus volt: diploma­ta. Egy szempontja volt: a magyarságot, azaz a magyarságot akkor a legfüggetlenebbül kép­viselő Erdélyt középeurópai nagyhatalommá tenni s ezt mindenféle áldozatok árán sok­szor a gerinctelenség látszatával is munkálni. Ezért volt rengeteg terve: a magyar nemzeti királyság, a lengyel korona, a katholikus Dá­cia birodalma s más kombinációi. Kora, a harmincéves háború ideje is kedvezett neki, de messzenéző tervezgetéseit korai halála (1629), éppen a Gusztáv Adolffal kötendő szövetség reményteljes pillanataiban elvágta. Bethlen sokféle jelentősége közt mégis az a legjellemzőbb és minden másra rávilágító, hogy őalatta került először és talán utoljára Erdély az európai politika érdeklődési köré­be, nem rendelkezési állományban, hanem mint cselekvő tag. Egész nyugat protestantiz­musa úgy érezte, hogy Erdélyből jön a fő se­gítség, az egykorú lapok még Angliában is közük a harctéri tudósításokat; egy hires an­gol politikai kulcsregényben Bethlen „Erdőn- tuli“ néven nagy szerepet játszik; német nép­dalok és röpiratok emlegetik, s a nyugati föidrajzkönyvek a Gábor nevet egyszerűen azonosítják a fejedelem fogalmával. Emberfeletti akaraterő, politikai bölcsesség cs a kor megértése így dobták az események előterébe Bethlent és vele együtt az addig semmibevett Erdélyt, MARKAI LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents