Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-06 / 5. szám
1999 )anaAt A. SELECT MOZGÓ Vasárnnpi kezdetid : FöüIi lfeelv és Willy Forst IV vévzőí lőtt eay szerelem RENDKÍVÜLI, KIVÁLÓ FILMÜKBEN Pompa! Elegáncia! Fény! Szerelem! Musziku! Tánc! A hél világpolitikája A római tárgyalások előtt KOLOZSVÁR, január 5. A külpolitikai újév reménykedő kijelentésekkel kezdődött és az év első hetének egyedüli feltűnő eseménye egy olyan diplomáciai látogatás, amelyhez ugyancsak nagy reményeket fűznek, i.ondonban, Parisban, Berlinben, Rómában külügyminiszteri és államfői kijelentések a béke megszilárdítását várják az 1935-ik évtől, ugyanattól az 1935-tül, amelyet még rövid idő előtt különösen kritikus évnek jelezlek a beavatottak. Benes, aki nagy borúlátásában már Cassandra-szerü kijelentéseket tett, most szintén sugárzik a reménykedéstől és a bizalomtól az 1935-rk évvel szemben. Páris és Róma megtalálták az akadályokat kikerülő formulát, amely lehetővé teszi, hogy a két ország komoly közeledési törekvésének útjába álló gátlásokat elhárítsák és Laval megérkezett végre Rómába, hogy megkezdje a nagy érdeklődéssel várt olasz—francia tárgyalásokat. A római látogatás után újabb tárgyalások következnek Genfben és röviddel azután Londonban, amelyek siker esetén megtisztíthatják a területet az 1935-ben megoldandó nagy problémák: a leszerelés és a német—francia viszony ezzel kapcsolatos nagy kérdése előtt. A nagy bizakodásban szinte szentségtörésnek látszik, ha eszünkbe jut, hogy félév előtt, 1934 junius 14-én Hitler is Olaszországba látogatott és ezt a látogatást a német—olasz közeledés helyett a két ország közötti erős feszültség követte. Laval látogatása jobban előkészitettnek látszik és éppen a látogatásnak nehéz tárgyalásokba kerülő előkészítése teszi majdnem bizonyossá, hogy a két hatalom aligha engedi magát akadályozni többé a szükségesnek érzett együttműködés útjában. Kerülő utón a cél felé Pontos képet még nem lehet nyerni arról, hogy miben áll a Páris és Róma között létrejött előzetes megegyezés. Mindkét hatalom nemesak a saját érdekeit, hanem a vezetése alatt álló külpolitikai csoportosulás érdekeit is képviseli ezen a tárgyaláson. És ezeknek az érdekeknek összeegyeztetése jóval nagyobb nehézségeket okoz, mint a közvetlen olasz és francia érdekeké. Franciaországnak afrikai nagy gyarmatbirodalmáért feltétlenül szüksége van arra, hogy a Földközi-tengeren át biztosítsa a szabad összeköttetést az anyaország és gyarmatai között. Szüksége van erre már azért is, mert a francia katonai erő jelentős része Afrikából toborzódik. A Földközi-tengeri összeköttetés szabadságát azonban csak az Olaszországgal való megbízható, jóviszony biztosíthatja. Páris tehát ennek a jóviszonynak érdekében megfelelő áldozatokra határozta el magát és úgy látszik, hogy az áldozatokat Rómában is elégségesnek tartják. Jóval hiánytalanabbnak látszik azonban a helyzet a két ország által képviselt külpolitikai csoportosulás érdekeinek összeegyeztetése körül. Itt szinte áthidalhatatlan ellentétek merülnek föl. A diplomácia azonban arra való, hogy megkerülje az ellentéteket és ha kerülő utón is, de eljusson céljához. Csakhamar megértették, hogy nem lehet a kérdést az entweder-oder, a „vagy-vagy“ alapján fölállítani. Nem lehet olyan döntés elé állítani az. olaszokat, hogy vagy Magyarország, vagy Franciaország között válasszanak és nem lehet azt kívánni a franciáktól, hogy most egyszerre a kisantantot áldozzák föl Olaszországért, vagy az olaszokkal való együttműködés tervét ejtsék el véglegesen a kisantantért. Ellenben meg lehet találni és meg is találtak a formulát, amely ezt a nehéz választást kikerüli. ami természetesen nem jelent annyit, hogy a továbbra is változatlanul fennálló nagy problémát megoldották. De a két hatalom megegyezését elősegítő Formula minden esetre elősegítheti az egyelőre megoldhatatlannak látszó kérdések kiérését is a megoldás felé. Központban az osztrák kérdés A két hatalom közötti tárgyalások legnehezebb része a közép- és délkeleteurópai kérdések megoldására vonatkozik. A tárgyalások központjában az osztrák kérdés áll, ami nem jelent annyit, hogy a probléma egyedüli nehéz pontját, vagy legnehezebb pontját ez a kérdés képezi. Magyarország viszonyának tűrhető rendezése a környező államokhoz ugyanilyen nehéz kérdés, sőt nehezebb is az olasz—francia megegyezés szempontjából. A rendezés központjába úgy látszik közös megállapodás alapján mégis az osztrák kérdést helyezték, mely egyidejű középeurópai és délkeleteurópai vonatkozásai révén valóban központi helyet foglal el. Franciaország az Ausztria függetlenségéért szavatoló nemzetközi szerződést úgy szerette volna megfogalmazni, hogy ezzel a Dunavi- dék kérdését is szövetségesei érdekeinek megfelelően oldja meg. Az olaszok viszont csak azoknak az államoknak szerződésszerű szavatosság-vállalását voltak hajlandóak elfogadni az osztrák függetlenség biztosítása érdekében, amelyek Ausztriával határosak. Szóval Olaszországét, Jugoszláviáét, Csehszlovákiáét és amennyiben hajlandóságot mutatnak rá. Magyarországét és Németországét. Ezt a csoportosulást hajlandóak voltak kiegészíteni Franciaországgal és Angliával is, azonban semmi körülmények között nem vállalták a kisantantot. mint egységet az osztrák garancia-szerződés aláírói között. Titulescu találékonysága A helyzet igv meglehetősen nehézzé vált és a nehézségekből állítólag Titulescu mutatott kivezető utat. Titulescu ismert találékonyságával kettős szerződést ajánlott, ami lehetővé tette volna, hogy egy második szerződés révén jusson be Románia abba a megegyezésbe, amelybe, nem lévén Ausztria szomszédja, nem juthatott he mint a kisan- tant tagja sem. Titulescu ajánlata szerint az osztrák függetlenség biztosítására szóló megegyezést Olaszország, Csehszlovákia és Jugoszlávia, valamint Magyarország és Németország Írták volna alá, vagy ez államok valamelyikének vonakodása esetén, a többi államok és emellett egy második garanciu-jegyzőkönyvet is készítenének, amelyet mint távo- lubhállók, Franciaország, Anglia és Románia látnának el aláírásukkal. Ezt a tervet állítólag Mussolini sem utasította vissza, de még mindig nem lehet tudni, hogy mennyiben jutott bele a létrejövő megállapodásba. A mentő formula Jóval súlyosabb vitákhoz vezetett azonban az osztrák kérdés rendezésével kapcsolatos második francia indítvány, mely szerint az Ausztria függetlenségét biztositó jegyzőkönyv aláíró államai egyúttal kötelezettséget vállalnának egymással szemben is, hogy »menynyiben közös határaik vannak, ezeket a határokat véglegesnek ismerik el és biztosítják egymásnak. Ez a jegyzőkönyv önkéntes beleegyezés alapján biztosította volna Középes Délkeleteurópa végleges rendezését a Pá- ris-környéki békék alapján. Ezen az alapon hozta volna szerződéses kapcsolatban Olaszországot Jugoszláviával és Magyarországot Csehszlovákiával és Jugoszláviával. Mussolini azonban ezt a megoldást, mely egyértelmű KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Járványos időket élünk s igy az újságok az utóbbi időben sokat foglalkoztak a városi járvány-kórházzal. Sokat Írtak már a kórházról, de a közönség ennek ellenére sem tudja: milyen is voltaképen ez a félelmetes hely — belülről. Koporsók a kórház udvarán Déli egy óra után a Cernauti-utcai városi járvány-kórház előtt már gyűlnek az emberek. Várják a kapu kinyitását, hogy hozzátartozójukat meglátogathassák. Közben a kórház épületeit nézik. Csodálkoznak azon, hogy a város miért éppen szemétdombra építtette a járvány-kórházat. Kívülről nem valami bizalmat keltő ez a városi intézmény. Ügy néznek ki az épületek, mintha itt nem kórház, hanem a város baromfi farmja lenne. Amint a skárlát-osztály mellett levő halottas ház előtt elhaladunk, rémület fogja el a látogatókat. Egymás mellett három koporsó fekszik. Az utolsó nap három haláleset történt. A halottakat kitették az udvar egyik legforgalmasabb helyére, hogy a betegek életéért aggodalmaskodókban a legsötétebb érzelmeket keltsék. Hálós ágyban... A látogatók a betegszobák ablakaihoz vonulnak, hogy egy órán át beszélgessenek szereltükkel. A férfi skárlátos-osztály ajtaján kicsiny fehér tábla jelzi, hogy fertőző betegek vannak és szigorúan tilos belépni. Az első szobában három ágy ven. Az egyiken óriási háló. Ebbe az ágyba fektetik a súlyos beteget, akik láz-álmukban felkelnének. Most is súlyos beteg fekszik benne. 10—12 éves gyermek, szája az óriási láziól kisebesedve, szemei idegenül bámulnak az ágy felső részére. Takaróját letaszította magáról. Lázálmában néha értelmetlen mondatokat mond. Beszélget édesanyjával, rákiált testvérére, ) hogy adja vissza játékát . . . Majd rettenetesen kiabál. Borzalmas elviselni a látványt. Gyermekbeteg — felnőttek A folyosón, amelyre az egyes betegszobák ajtai nyílnak, cigaretta füst érzik. A következő szobában egy egyetemi hallgató és egy hatodik gimnazista mellett 35 éves férfi fekszik. — Ilyen idős korban is meg lehet kapni a skárlátot? — szólitovn meg a beteget. — Van itt a kórházban még 45 éves férfi is. Én csak akkor fedeztem fel. hogy skár- látos vagyok, amikor már hámlottak a kezeim. Egy hete itt élem szomorú életemet. A dohány és az olvasás nyújt némi szórakozást. lett volna eddigi külpolitikája Ifije» feladásával, leg hu tározóit abba ti vlui/nutaiitotta Ekkor került sor u diplomaták megkerülő mozdulatára, az állítólagos formulára, m< lv megoldotta a helyzetet. Ez a formula abban állana, hogy Olaszország, Jugoszlávia, Cseh Szlovákia és Magyarország között külön megegyezés jön létre, melyben a résztvevők egymásnak nem a határaiért, hanem a füg getlenségéért szavatolnak és kölcsönös meg nemtámadási kötelezettségeket vállalnak egy mással szemben. A megoldás nem követeli egyik féltől sem a lehetetlent, hogy lemond jón olyasmiről, amiről nem tud lemondani. Viszont határozott védelem a háborús lehetőségekkel szemben és haladás a politikai és gazdasági cgymásmellcttélés lehetőségeinek kiépítése felé. Nem egészen alaptalan tehát az a reménykedés, hogy a római tárgyalások sikere esetén az 1934-ik événél jóval enyhébb külpolitikai légkör köszönt Európára. A rövidesen esedékes saarvidéki népszavazással valószínűleg ki fog küszöbölődni Európa testéből egyik legsúlyosabb mérgezőanyag is, arai a dunavidéki feszültség enyhülésével föltétlenül kedvezően hatna vissza egész Európa külpolitikai helyzetére. Kedvezően befolyásolná a nagy központi kérdésnek, a német— francia kérdésnek rendezését is, ami nélkül végleges megoldást a földrész többi vitás kérdéseire sem lehet találni. 1935 tehát aránylag kedvező külpolitikai auspiciumok között indul útnak. Reménykedni szabad, a remények megvalósulása azonban még mindig a bizonytalan jövő kérdése. —s. Beszélgetésbe elegyedem az egyetemi hallgatóval is. — Mivel töltik itt el az időt? — teszem fel a kérdést. — Nagyon lassan telnek a napok. Különösen az esték hosszúak. Nyolc órakor már eloltják a villanyt. Azt mondják, hogy a város nagyon szegény és ezzel is spórolni akarnak. Fő szórakozásunk az olvasás és a keresztrejtvényfejtés. A kórház két nagy szobájában egymás mellett gyermekek feküsznek. Szomorú látvány nézni ezeket a betegeket, akiket az anyai karból hoztak ide hatheti, sokszor két-három hónapi száműzetésbe. Legtöbbjük arcáról keserű könny csorog, amint az ablaknál álldogáló szabadon élő szüleiket nézik. Egyik ágyban egy hat éves gyermek, aki siró szemekkel tekint az ablak felé, ahol édesanyja áll. Amint beléptem, gyűlölőén nézett rám, majd méltatlankodva szólott anyjához: Ma van holnap? — Anyuka, ennek a bácsinak miért szabad bejönni? Ha ő bennt lehet, te miért nem jöhetsz be? Az egyik beteg aztán elmondta, hogy a gyermek semmiképen sem akart bejönni a kórházba az édesanyja nélkül. Hosszú sirás után azt mondták neki a szülei, hogy másnap bejönnek érte a kórházba. Másnap alig, hogy megvirradt, a gyermek felült ágyában s mig szemeit törülgette, ezt kérdezte: — Ma van holnap? A gyermeket csak napok múlva lehetett megvigasztalni, hogy a kórházba senkit sem szabad beengedni. (1. a.) Mozgószinházak műsora: SZÓMBAT—VASÁRN AP: CAPITOL premier-mozgó: Ma. szombaton nincs előadás. Holnap, vasárnap nagy premier: LENGYEL VÉR. Ánny Ondra és Ivan íPetrovits. EDISON: Ma, szombaton nincs előadás. Holnap, vasárnap: I. VACSORA NYOLCKOR. Jean Harlow. II. HADNAGY VOLTAM. Mady Cristians. MUNKÁS-MOZGÓ: Ma, szombaton nincs előadás, Holnap, vasárnap 5. 7 és 9 órakor: A SZELEBURDI KISASSZONY. Anny Ondra, Hans Junkermann. AZ EURÓPÁ féli akció utján megismerheti ROMANIA ás Egy téli hara hissiíő hatása felér egy nyári üdüléssel. Az EURÓPA—ELLENZÉK olcsó télikuranaptárai: Herculesfürdő —- — — _ — Lei 200 Tuşnad — — — — — Lei 200 Sinaia — — — — — — — Lei 200 Vatra Dornei —- —, — — — Lei 200 G, ilcoş — — — — — — Lei 160—200 Felis — — — — — — — Lei 160 Pűspökfürdő — — — — — Lei 140 Kérjen ingyen felvilágosítást éa útiterveket az Európa irodától vagy az Ellenzék könyvosztályától. SZKIMO különleges film, PÉTLR F EUCHEN regénye nyomán. Az örök jég birodalmában élő eszkimók élete, küzdelmei és szereim3. Főszerep.: CSAKIS ESZKIMÓK •'■T'-ß KopersOk a kolozsvári larvanqkomaz udvarán Szomorú az élet a kolozsvári lárvanghórházban, ahol a halai küszöbén annak a betegek
