Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-05 / 4. szám

J995 jmmuár I

6

MMBB «EWB

Döntő sifcflf — A. döntő éjszaka Vasárnap este közkívánatra

A nagy szilveszteri kabaré

megismétlése. U sz mohhal, uj darabbal, malac, bor, kávé és jegy-sorsolással

BEKÜLDÖTT MBEK

Tudományos előadás a nőmunkás szcrvczcl- beu. Január hó 8-án, kedden cser 8 Qmi kezdet tel, Salamon László ifó: ,, A. nő nemi szoljpuijpa és iebzabaduiáM'* címen t ár*a dalom tudományi dó- adást tart a Vaímunkís Otthonban, Sir. Gated rolei No. 7. safari alatt. Vendégeket es érdeklődőket szívesen lát a szervezet vezetősége.

CSÓKON SZERZETT VŐLEGÉNY! Mu.

laisâjţOs operettet mutai be Január 27-én, vasárnap dólucáin a kot. giannizuimbon az Orpheus műkedvelő egyesület kitűnő együttese. Ez alkalommal „A CSÓKON SZERZETT VŐLEGÉNY“ című rendkívül mulatságos j felvonásom-- ţ-j

....... •- • - —-—r-—'

opar«w»r bMh rátán re lafjrtKb arfavoi A riaríb lurew, k kOlftnbdző iffiemélyr ábrázoló hire., pri

inadonnaszercpét K. Pauer Jolink/a Játwa, mellette főszereplők: Klet/, irtván, Wramvű Miklós, KőtnUvei Utaló, Hepp László, Király [ó. zvéi, Verest Lajos lesznek. A kisebb szerepekben

Juhász Emmi, Polgár Annusk«, Tichy Gizella, Eábián Manci, I-ibiin Annusk« és Tamás b&'kt lépnek fel Kováts Zoltán és Rezik Károly rende- 7 ér,ében. Belépi Üli j 15 lej lesz, előadás kezdete

délután fél 6 órakor.

Egységes, erős olvasótábor %agltk diadalra az Ellenzék célkitűzéseit.

Mit ír a vlfásriajló Sara ffaíewyrőí

A Magyar Színház héSfö es3i wilágszenzátlói*

Január 7-én. hétfőn este tartja egyetlen, egész estét betöltő ének és táncestélyéi Sara Osnath Halewy, a világhírű je- inenita táncosnő.

A művésznő párisi vendégszerepléséről a Le Temps kritikusa igy irt: „A jemeni Sara Osnath Halewy művészetéről el leltet mondani, hogy mélyen megrendítő. Az ő éneke már nem ének, az ö tánca már nem tánc. Valami egészen más dimenzióba tartozik. A szerelem és halál emberfeletti ritmusa rángatja titokzatos

A Magyar Színház műsora :

Pénteken este fél 9 órakor: A döntő éjszaka. (Énekes vigjáték 2-odszor. Stolz Hilda fellépésével.)

Szombaton: Nincs előadás.

Vasárnap délután 3 órakor: Az orvos. (Olcsó helyárakkal.)

Vasárnap délután 6 órakor: A döntő éjszaka. (Stolz Hilda fellépésével.)

Vasárnap este 9 órakor: Nagy kabaréelőadás. (Az óriási sikerű szilveszteri kabaré megismétlése, részben uj műsorral, malac, bor, cukor, kávé és szinházjegysorsolással.)

Hétfőn este fél 9 órakor: Sara Osnath Halevy világhírű jemeni ének és tánemüvésznő egyetlen vendégjátéka egész estét betöltő ragyogó

szálain azt a gyöngéd törékeny testű, csodálatos lányt. És ez a lány az istennek énekel és az istennek táncol, kilép az esztétika rámájából és egyszerűen a mágia birodalmába suhan át. Éneke és tánca messze túllép a mi megszokott esztétikai szabályainkon, mély és mindent felkavaró keleti ritmus az övé, töretlen vitalitás és mégis valami bus reménytelenség: A Kelet szelleme. A szépnek uj fogalma felé vezet el bennünket ez a fiatal lány.“

műsorral. (Mérsékelten emelt helyárakkal.)

A Román Ónéra műsora

Péntek, 1935 január 4: TROUBADUR. Vasárnap, 1935 január 6: Matiné: ÁLARCOSBÁL.

Hétfő. 1935 január 7: GYÖNGYHALÁSZ. (iMunkáselőadás.)

Pillangókisasszony munkáseiőadás keretében.

Hétfőn, január hó 7-én a kolozsvári Román Opera együttese L. Augustin operaénekesnő vendégjátékával előadja munkáselőadás keretében Puccini világhírű operáját, a Madame Butterfly-t (Pillangókisasszony.) Jegyek árai 9, 11, 15, 16 és páholy jagy ára <, személy részére 70 lej. Jegyek elővételben kaphatók a munkásszervezetek oktató bizottságánál, Épitőmunkás Otthon, Str. Văii No. 7. sz. alatt.

Egy szó ára 2 lej, vastagabb betűvel szedve 4 lej. Legkisebb hirdetés ára 20 lej. Állástkeresőknck egy szó i lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej. — Csak vasárnapra feladott hirdetések után 25 százalék felárat számítunk fel. Díj előre fizetendő.

Apróhirdetések feladhatók: a kiadóhivatalban, helyi s vidéki bizományosainknál, bármely hirdetési irodában. C ak váiaszbéJyeges kérdezősk&dáskrt váJajzolunk. Címet tartalmazó hirdetésekre a választ közvetlen’: a megadott címre kell irányitar.i

V

ESZÜNK eszterga- padot, prizmásat IV2 mtr. csucstávol• sógig, csak kittiaő ál- I lapotban lóvöt Friedrich Testvérek r. t. Timisoara IV. Gy 1096

CTGY szalongarnitura és hozzávaló függöny eladó. 1. Maniu ti., félemelet, ajtó 4.

Ko 1609

Felváltun le

papírpénzt fémpénzre. L G.Duca 8. szám. Ellenzék főpénztára.

Hasikért altar hirdessen az ElSenzék-Ssen

UAZMESTERI állást ** keres gyermektelen fiatal házas ember. Cim Bereczki Tamás, Str. Dorobanţi- lor 40.

________K 628

QERFEKTER Kór re.v * pondent sucht stundenweise Beschäftigung Gefl. Aufr. unter „Perfekt“ bei der Adm. des Blattes.

__________K 630

Férfi-, vegyes-, női és gyermek, kórusok nagy tömege áll rendelkezésére az „Ellenzék“ zenemű- osztályában.

f\LC8ŐBB Lm 1 dr. SzentpétertaS rAz én szakácskönyvem* eimfl szakácíművé szett könyv. 100J darab recepten közli a modern szakácsm'i- vészet termékeinek! 3- írását, levesek, sülte i, tészták, befőttek stb. készítését. A nőknek legszebb és legjobb ajándék. A Szakáue- könyv ára díszkőiéiben 125 lei, lü2va 1JJ lei. — Kapható as Ellenzék könyvoszU- lyábaa Cluj, P. Unirii

Fizetéssel

<ţ magas jutalékkal rikkancsot keresünk. Jelentkezni ishetiga- *nlv4flnvaldélal îtt

Ha sikert akar, úgy csak az Ellenzékben hirdessen:!

FŐTÉRÉN üzlethelyiség átadó. Cim a könyv- osztályban. - Ko. lén

r

GYULAI PÁL

TÖRTÉNETI REGÉNY £jÜ

IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND

37-IK KÖZLEMÉNY

Szép csendesen tehát előbb a gádorba vonult; de midőn észrevevé, hogy a megrémült csapiáros az ajtót be akarja zárni, nem mulasztá el rögtön a pincéébe hátrálni.

Itt egy pohár bort ürített új ismerősének Gergely diáknak, kit már galléron ragadtak volt, friss egészségéért. Aztán tisztába hozta azt a tételt: veszt-e sokat az emberiség, ha az eclectikus most fogát a csatatéren hagyja?: Okoskodásának végeredménye, némi rokonszenv daczára is, egy határozott „nem“ volt.

De az óra tizenkettőt üt: ez méla gondolatokat zaklat föl a bajazzó keblében. „Szegény Sennol Szegény Senno! Érte egy pohárt! Egyébiránt a lorettoi szűz sokat segíthet.“

E megnyugtatás után aggodalmai szemlátomást lelohadtak.

MÁSODIK RÉSZ.

I.

Sofronia öltözködő szobájába vezetem olvasóim figyelmét.

A terem bútorai többnyire keletiek. Halmazolt- ságuk és kirívó színeik a fejedelem ízlését árulják el, mind a választásban, mind u rendezésben.

A pipereasztal mellett linóm szövetű függönyök fedik balra egy kis fürdőház, jobbra a komornaszoba nyílását Az utolsóból csigalépcsők vezetnek a kertbe.

GENGA (egy ottomanon). SOFRONIA (karszékben).

SOFRONIA: Ez, Gengat veszélyes merény volt, sajnálom meghiúsulását: rettegtem volna sikerén.

GENGA: Ah! egy perez s egy lépés a tettől! S hogy e perez tüstént határtalan időközzé és e lépés megmérhetlen térré átváltozzék! Végtére is: lehet-e meg nem örülni?!

SOFRONIA: Iiígye el, tervök igen kalandor vala.

GENGA: Sofronia! minő vád ez! — Siess barátod megmentésére, kit az örvény karjai alásodornak: fogja minden kebel dobogása óhajtani, a parton a nézők közt. Ha aztán kivontad őt: közsaerü tett, — tudtál úszni. Ha pedig vizbe halsz: szándékod kalandor volt; — mert elmerülhettél. Ebből áll a világvélemény. Csak kiváló lények nem tudakolják a sikertől a tett értékét.

SOFRONIA: Ön éles és keserű. S ellenem is az.

GENGA. Bocsásson meg! Hisz ily eset után ki lehelne higgadt? Minő csalatkozás! S pedig nem i edvezett-e tervüknek sokáig minden? A komor láthatár csak annyi mécset égetett volt, hogy útmutatása mellett még jobban lehessen lappangani, mint máskor korom fekete leple alatt. Egy kocsizörej, egy vándorbot kopogása sem hirdeté, hogy van dús és koldus, kit a kéj vagy nyomor ébren tart. Még a szerelem is elfeledte kalandjait, nem suttogott ablakok alatt és titkos ajtóknál, s kémszemek nélkül hagvá folyni az időt. hogy a szabaditó barátságot boldogíthassa valaha kegyelmével a fekete szemű éj. Midőn a török kapuhoz érkeztünk, az már őrizet nélkül volt.

— A terv végrehajtása tehát megkezdetett, és Mészáros nem vezetett minket tévegbe. Csak rövid félóra még, sőt annyi sem, ilv halottcsendben és Senno jövendője föl l'og éledni! Ah Sofronia! vércseppeimet utolsóig kiontottam volna, ha azokat egy necromant rubinokká változtathatná; mert a rubinok — minta néphit tartja — vánkosainkra szép s főként mély álmákat: hoznak, és egész Fehérvárnak háborithatatla- nul kelle alunni, bőgj" Senno mentve legyen!

SOFRONIA (közbeszól): Félek, ön egy kérdésemet gúnyra fogja magyarázni.

GENGA: Korántsem, Sofronia! Idegen szerencsétlenség előtt a nőkebel legfölebb márványhideg maradhat. Azon előjog, hogy mások fájdalmán örüm- görcsböl támadt nevetés miatt könnyezem, kizárólag Megarál illeti, kinek csak a költészet adott nemet és női alakot.

SOFRONIA: S lehat, nincs okom félreértéstől tartani, ha olyat, kérdek, mi szívtelenségnek látszhatlk, noha valósággal a részvét dajkája,

GENGA: Szóljon, Sofronia! nyíltan.

SOFRONIA: Ön, mint mondja, örökké kész Sen- noért föláldozni életét. De nálunk művészeknél a kitételek erélyesebbek, mint érzéseink. Honnan győződjem meg, hogy ön rokonszenveiben, mint az érezne- mcknél, mindig viszonyban van a magasabb és tisztább csengés, a nagyobb súlylyal s betértelek el ? Miből lássam át, hogy ön Sennóért többet merne kocz- káztatni, mint közönségesen egy bátor férfi a letiprott ügyért vagy lényért? Mi köti önt Sennohoz?

GENGA: Hisz ön sokszor hallotta, hogy mi tejtestvérek vagyunk. Anyám emlőin nőtt fel ő, a dús

— mint küljelekből gyanítani lehetett — s talán nagy rangú szülék elvetett magzata. Serdülő évei óta a sorstól viharként ragadtatott hol magas pontok és fellegek, hol mélységek és ködök közé. Fon s alatt ritkán szivhatta a tiszta öröm éltető legét. Csak egy

viszony — de ezt nem említhetem — s a barátság volt változatlan hozzá még szerencséjében is; noha ragaszkodásunk könnyebben válik önössé. mint fele- dékenvnyé. Szóval: gyermekkori barátság köt hozzá, s nem elég ok-c ez minden áldozatra?

SOFRONIA (gondolkodva): Másért vérünket ontani örömmel és akármikor: ebben rejlik valami magasztos és lealázó. Úgy tekinteni életünket., mint egy mécset, melyet meggyujtunk s elégetünk, hogy világa által az, ki szivünknek kedves, a vészek éjjelén utat s menhelyet találjon: ez eszme, most önzetlenségnek majd öncsekélylésnek mutatkozik, a szerint mint képzelődésünk lázas vagy nyugodt. De nem vitatva becsét, előttem fő kérdés tehetsége. (Szünet

után.) Ki tudná föláldozni magát, s mi okból?

........

Eszmékért, dicsőségért, őzéiért, hírért: meghal a bölcs, a lovag, a honfi, a vértanú — ez természetes. De személyért? egy lélekző porért a másik?... ah! merőben különböző kérdés .... — Szeretőjéért odadobja életét a nő és férfi: s miért ne? — Azonban más viszonyért? Igen, a némber; hiszen a némber föláldozva és élve egyaránt eszköz. De a férfi, hogyan lehetne oly kevéssé büszke s önbecslő? Nem, Genga! ön Sennóért meglesz minden kötelességet, s nem kiméi semmi fáradságot.

GENGA (hévvel): Sofronia! Én nem akarom kétségbe hozni a szerelem gyilokjogát, mely őt -— mint szintén a többi erős szenvedélyeket — oly törvényesen illeti, mint a nagy urakat bűbéreikben a pallósjog. De szép Sofronia, miért elrabolni egyik érzéstől a koronaköveket és hatalom jeleit, midőn a másik ez által többet nem szerezhet, mint amennyit különben bírt? Mert gazdagabb fog-e lenni a szerelem azért, hogy a barátságot koldusnak kiáltjuk ki? Aztán ön feledni látszik, hogy én gyermekkori barátságról szólék. — Miként régen a told első terményei Istenéi voltak és szent oltárokon égtek el; úgy most is a kebel érzelemvilágának zsengéi a menny sajátai.

SOFRONIA: A szép eszmék nem szükségeskép igazak is, s azért, mert valamit megczáfolni nem tudunk, következik-e, hogy hiszszük?

GENGA: Jól van, kételkedjék ön abban, mi bem nem magasabb, s mélyebb lehet, mint azon embereknél, kikről, hogy köblökben szív van, onnan állíthatjuk egész bizonyossággal, mert még élnek, s mert őket ezentúl fogja fölbonczolni egy gyógytanár, hogy érzéseik műszerét borszeszben őrizze a senyvédéstől. — Igen, Sofronia! tartson Őri mindennapi lénynek: de azt fogja-c és szabad hinni, hogy lelkiismeretlen, silány és aljas volnék?

(Folytatjuk.)