Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-05 / 4. szám

ELLENZIK 1911 Január 9. SELECT MOZGÓ Jön! Paula Italy és winy Forst így végződött egy szerelem... kiváló egviittes csodás filmé : JOBB, MINT A „BÉCSI BÁL“!! I HÍMBE jöhet akármilyen kemény tél, a hosszú ősz már elintézte a kereskedőket A kiadós havazás sem csal mosolyt a hócipőhereshcdá ajkára, — Ă hölgyek kihúzták őszi ruhákban a telet s most már a tavaszi divatra készülnek KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) December 21-e óta lassan, de biztosan hosz- szabbodnak a napok. Mintegy 10 perccel to­vább van világos ma, mint két héttel ezelőtt volt — tiz egész perccel későbben kell rneg- iijtani a villanyt az üzletekben, 10 percet nyertek a kereskedők a kirakatok megvilá­gításában, a januári villanyszámla néhány lejjel már kevesebb lesz. mint a decemberi volt, mire beköszöntött a tél az első hóhul­lással. Kérdést intéztünk a kolozsvári keres­kedőkhöz, hogy vélekednek a szokatlanul későn beállott télről. .4 sportárukereskedö igy nyilatkozik: — A sportcikkek árusítása teljesen meg­akadt ebben az évben. A tavalyival szem­ben mintegy 30—40 százalékkal csökkent a forgalom. Karácsony előtt még ment vala­hogy, ilyenkor mindenkiben dühöng a vá­sárló kedv, a szülők igen gyakran sportcik­ket ajándékoznak gyermekeiknek —. de ez a néhány napos forgalom már nem segít raj­tunk. Tavaly nagyon erős volt a szezon, mindent kiárusítottunk, ezidén uj árut kel­lett beszerezni. A sportcikkeknek legnagyobb részét még mindig külföldről kell behozni, különösen a specialitásokat — különböző si- kötéseket, sikötés-alkatrészekel, finomabb kötöttárut. Mindezt csak a legnagyobb ne­hézségek árán sikerült beszereznünk, nagy a vám, különböző illetékeket kellett lefizetni, most azután a nyakunkon marad az egész. Most már jöhet akármilyen kemény tél, nem lehet behozni a veszteségeket. Nem hangzik vigasztalóbban a szövelke- reskedő nyilatkozata sem. — Ezidén a hölgyek éppen csak az uj té­likabátot vették meg, hogy legyen mivel el­takarni magukat. A kabát alatt viselték a régi ruhát, meg a még használható, vékony nyári selyemholmit. Ezer téli cikk nem fo­gyott ebben az esztendőben, flanelláru, pi­zsamaanyag, szövetruha, hálóing, meleg há­ziruha. A hölgyek azt gondolják, ha januárig kihúzták téli holmi nélkül, már nem érde­mes újat beszerezni, hiszen mindössze né­hány hétig tart a tél. Rajtunk már nem ja­víthat a legkeményebb fagy sem — február­ban már tavaszi anyagokat kell árulnunk. Az a kereskedő, aki bevásárolt, elraktároz­hatja a téli holmit a molyok számára . . . A cipokereskedő is panaszkodik. — Téli cipő ma már úgyszólván nincs — mondja. — A hölgyek ugyanolyan kivágott, könnyű cipőt hordanak a hócsizma alatt, mint nyáron. A mi téli üzletünk a hócipő. A hócipődivat pedig minden esztendőben vál­tozik. Ha egy évben alacsonyszárut horda­nak, a következő évben térdig érő csizma a divat gombolással, következő évben jön a eipszzáras csizma, azután a prémes hócipő és igy tovább. Mi az előző évi raktárt a kő­vetkező évben kénytelenek vagyunk áron alul kiárusítani, mert a hölgyek nem viselik többé a régimódi hócipőt és be kell szerez­nünk az uj raktárt a legdivatosabb csizmák­ból. Most azután itt állunk csizmával, hóci­pővel, sárcipővel, a kutyának sem kell egyik sem. Ha januárig nem volt hó. nem lesz ezután sem, ha meg lesz, már ki lehet huzni Omhéríékii Hiúsági irat tok: Kipling: Nagy dsungelkönyv (Dsungel- könyv és Üj^ dsungelkönyv) 373 oldal, nagy alak, dúsan illusztrálva 133. _ Maug. iialandjai az őserdőben 72.'— Cooper: Nagy indiánus könyv (662 oldali 144.— Cooper: A prairie ,2. _ Cooper: Az úttörők 4? — Cooper: Utolsó mohikán '42. _ Cooper: A cserkész 42. _ Cooper: A vadölő 42, _ . utsek. Ciliké sorozat kötete nagy album­alakban j _ Benedek: Magyar mese-, mondavilág xo kötet, á I20t _ Benedek: Piros mesekönyv 120. _ Benedek: Galambok g0. _ Endrőd:: A magyar költészet kincsesháza 150.— Magyar mesék rózsáskertje. 72.— Most vegyen, amíg a nagy választék tart az Jenzéh** hönyvosztályában, Ko’o^svár Főtér. hócipő nélkül is tavaszig. Talán most mégis lesz egy kis forgalom, mindenesetre a tava­lyihoz képest ,50 százalék csökkenésre lehet számítani. A készrahaüzlet tulajdonosa ezeket mondja: — Valami kis üzletet csináltunk esőkabá­tokból, de a télikabát bizony itt maradt a nyakunkon. Eléggé sújtja a kereskedőt » gazdasági válság, a pénztelenség, még jön hozzá ez a szeszélyes időjárás, amikor az ember nem tudja mikor lesz tél, mikor nyár. Télire tavaszi kabáttal tömje meg a raktá­rát, vagy nyárra városi bundával? Úgy lát­szik, minden ellenünk esküdött. A kötött-szövöltáru üzlet tulajdonosa rá­mutatott a polcokra: — Itt a töméntelen meleg alsóruha, téli- kesztyű, szvelter, bélelt harisnya. Tessék megnézni, milyen szépek ezek a pulloverek, igazán a legdivatosabbak. am«i csak képzel ni lehet, de még egyet sem rdtunk el belő lük. Ha rnár betéved egy vevő, selyemharis nyát vesz, hogy nyáron is használni tudja Ha kesztyűre van szüksége, elmegy a szom szédba és glaszékes/.lyiit vesz a tavaszi szc /ónra. Nem volt tél és mi ében halhatunk Sóhajt és kibámul a fehér lepelre, amely bevonta az utcákat és reménykedik: hátha még elérkezik hozzánk is a fagyhullám — egyik szegény ember reménysége, másik sze­gény ember szomoruságn. Th. Zs. Ka A napoleoni Mnteto türvínyhöiiii sem állja már az itfoh változásait A sok pénzügyi botrány miaíl felemelték a csalók és sikkasz­tok büntetésének mértékét- — Megszűnnek a nyilvános kivégzések Franciaországban PÁRIS (január). A francia jogi világban nagy esemény előtt állanak. Elkészült a na­poleoni büntető törvénykönyv reformja és a reformtervet rövidesen a népképviselet két háza elé terjesztik. A Code-Napoleon bün­tetőjogi része kis változtatásokkal mindmáig érvényben volt Franciaországban. Most az­után a körülmények változásával a napo­leoni büntető kódex gyökeres megváltoztatá­sára is elszánták magukat a franciák. A napoleoni törvények nagy értékére minden­esetre jellemző, hogy egy évszázadon át voltak érvényben anél­kül, hogy különös kifogások emelkedtek volna ellenük. A bűnügyi reform tekintetbe veszi az újabb szociológia és kriminológia elveit és elejti a napoleoni büntető-kódex elavult paragra­fusait. Nagy meglepetést kelt a reformmun- káról közzétett hírek között, hogy a guillotint a bűnügyi reform nemcsak megtartja, de bizonyos körülmények kö­zött ki is szélesíti ennek alkalmazási lehe­tőségeit. Ez a kiszélesítés főleg arra az esetre vonat­kozik, amikor a guillotin ritkán lakott terü­leteken telepesek életének biztosítására mint elrettentő eszköz szolgál. A reformterv azon­ban el akarja törölni az eddigi szokást, mely szerint a kivégzéseket Franciaországban a börtönök előtt nyilvánosan hajtják végre. A nyilvános kivégzések régi magyarázata az volt, hogy csak a nép ellenőrzése szolgál biztosítékul arra, hogy a kivégzéseket sza­bályszerűen és a lehetőségig emberies mó­don hajtsák végre. A valóságban ehelyett az ellenőrzés helyett azoknak a szórakozásává váltak a franciaországi kivégzések, kik a hajmeresztő dolgokat kedvelik. Ennek a szó­rakozásnak az uj francia büntető törvény- kön yv most véget fog vetni. Nem érdekesség nélküli dolog, hogy az uj törvények sokkal súlyosabb büntetést írnak elő a pénzügyi téren történő csalások ellen. mint a napoleoni büntető-kódex. Ennek nyilvánvalóan a gyakran megismét­lődő pénzügyi botrányokban lehet az okát keresni. A reformterv szerint a bírónak joga van az ilyen esetekben kimérhető öt évi fogságbüntetést tiz évre fölemelni. Megszün­teti a reform a büntető kolóniákat, a hír­hedi ,,bagno‘ -rendszert, melyről annyi rém­regény szól. Viszont megmarad a bírónak az a joga, hogy a fogságra elitélteket francia- országi büntető intézményekbe, vagy gyar­matokon lévő ,.munkaházak“-ba utalja. A büntető kolóniákat azonban, amilyen az élet­fogytiglan elitéltek számára például Guyana volt, végleg megszünteti az uj törvényter­vezet. Helyette a közös fegyintézetekben való fogságot vezeti be, legfennebb húsz évre. A büntetőjogi reform kiterjedt szabadságot ad a bíráknak arra, hogy az enyhítő körül­ményeket tekintetbe vegyék és ítéleteiket feltételes elítélésre változtassák át. A bíró­nak joga lesz rögtön az ítélet kihirdetése­kor a büntetés kitöltését elengedni arra az esetre, ha az elitéit újabb bűnt nem követ el. A reform általában növeli a birói hatal­mat és ezzel egyidejűleg természetesen a birói felelősséget is. A sajtó annak a remé­nyének ad kifejezést, hogy a büntetőjogi reform csak továbbfejlesztése, de nem taga­dása a napoleoni büntetőjognak, mely a francia jogszolgáltatás húsává és vérévé vált. A polgármester cs hetyettes-polgárniesfer ngllafftozata a városvezetés irányelveire! Ili Községi ilieféftcK veszélyei Kísértenek KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósitójától.) Régi szokás, hogy az uj év küszöbén az új­ságok programot kérnek a közigazgatás ve­zetőitől. Minket, adósságokban és adókban fuldokló városi polgárokat elsősorban az ér­dekel, vájjon az uj év folyamán, hogy fog kialakulni a városi polgárság helyzete: csök­kenni, vagy emelkedni fognak-e a városi il­letékek? Hogy erre a kérdésre választ kap­junk, Kolozsvár közigazgatásának jelenlegi vezetőit, dr. Draganu polgármestert és dr. Anca helyettes polgármestert kerestük fel. Dr. Draganu személye a közel múltban éles támadás központjában volt. Dr. Nistor ügyvéd, helyettes polgármester volt a táma­dó, de csatát vesztett. Helyzete még jobban megszilárdult és a kormány tökéletes bizal­mát birja. Draganu polgármester véletlenül került csak a város élére. Nem voltak ityen természetű ambíciói, de minthogy a kor­mány bizalma a város élére állította, min­den igyekezete arra irányult, hogy a pol­gárság bizalmát is megszerezze. Teljesen pártatlan ember, aki egyedül a közérdeket tartja szem előtt és a városház falai között semmi üzleti szellemet nem tűr meg. — Folytatjuk megkezdett programunkat — kezdte nyilatkozatát a polgármester. — Helyreállítjuk a külvárosi utcákat. Ha lehet, bevezetjük ez évben a földgázát. Fő gondunk — folytatta — a város adósságainak rende­zése, kompenzációval és hosszabb lejáratú kölcsönök igénybevételével. Munkánk hatá­rát a városi költségvetés szabja meg, melyet a takarékosság jegyében készítettünk és amelyet természetesen túl nem léphettünk. Tervbe vettük azt is, hogy a városi jövedel­mek emelése érdekében uj bevételi forrá­sokról gondoskodunk, viszont elhatároztuk, hogy egyes igazságtalan illetékeket megszün­tetünk. Mig a polgármester nyilatkozata általános keretek között mozog, addig dr. Anca he­lyettes polgármester már részletesebben nyi latkozott. A város bevételi forrásait szaporítani kel) felelte kérdéseinkre mert u jelen légi bevételek a kiadásokat nem fedezik. E cél érdekében a legrövidebb időn belül köz- ségesitjük a kéményseprést. A központi n viziós bizottság véleményét kértük a2 ügy ben s csak miután megkaptuk előzetes hoz­zájárulását, láttunk hozzá a terv kiviteléhez. A napokban értekezletet tartunk az érdekelt kéményseprőmesterekkel. Azt szerelmik, hogy a mesterek és alkalmazottaik a városi üzem szolgálatában maradjanak életük fogy­táig, mert a kéményseprőmesteri jogok örök­lése már megszűnt. Ez a tervünk a temet­kezési intézetekkel is. Szabályrendeletet ké­szítünk a Szamos homok és jég kihasználá­sáról. Meg fogjuk állapítani azokat a módo­zatokat, amelyek alapján nyáron homokot, télen pedig jeget lehet a Szamosból kiter­melni. Megkötjük a földgázszerződést, de ngy. hogy a város érdekei semmi csorbát ne szenvedjenek. Rendezni kell az. autóbuszkoncesszió ügyét is, mert a szerződés feltételei nem voltak te­kintettel arra, hogy időközben 10—lő autó- busztulajdonos szerzett jogot arra, hogy a Rapid szindikátus tagja legyen. Felül kell vizsgáljuk a köztisztasági illetékeket, mert az e cirnen előirányzott összeg rnég egy tize­dét sem teszi ki a tényleges kiadásoknak. A köztisztasági illetékek emelésére tehát való­színű sor kerül, úgyszintén az értékadó be­vezetésére is. Ezzel szemben az úgynevezett frontadót fogjuk mérsékel­ni a külvárosokban, mert az a helyzet, hogy a fronladó legna­gyobb részét azoknak a külvárosi utcáknak telektulajdonosai fizetik, ahol voltaképen még városi közmüvek sincsenek. A két nyilatkozat nem valami megnyug­tató. Szóval a közterhek ebben az évben is nőni fognak. Hiába, az előző városvezetők könnyelműségéért, garázdálkodásáért valaki­nek fizetni kell. Ki lehet más, mint a városi polgár, akinek sohasem volt beleszólása a városvezetésbe. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ A. B. C.: Ha nem láttunk kormányt itt Romá­niában, amely jószántából távozna azzal a meg­győződéssel, hogy nem akarja eredmény nélkül tovább vezetni a közügyeket, nem láttunk olyan ellenzékben lévő pártot sem, amely a kormány­alakítást visszautasítaná, bármilyen viszonyok között is érné ez az ajánlat. De hogy akadályoz, hatnánk meg eg)- pártot, hogy ne nyújtsa ki a kezét, amikor felajánlják számára a hatalmat. CREDINŢA: A belföldi kölcsönt szerinte olyan körülmények között bocsájtották ki, amelyeknek rendellenessége mindenki előtt nyil­vánvaló volt. A kibocsájtás ideje összeesett a közhitei rossz hangulatával, amelyet az adósság­rendező törvény keltett. Nem lehet csodálkozni, ha a kölcsön jegyzések eredménye nem felel meg annak a célnak, amelynek érdekében a belföldi kölcsönt kibocsájtották, mert nem Lehet komo­lyan hinni abban, hogy ez a 2 milliárd iej, ami ténylegesen befolyt a kincstárhoz, elégséges lesz a hadsereg felszerelésére és a többi kiadására, amelyet eredeti számítás szerint a kölcsön össze­géből akartak fedezni. Ennek következtében az állam nemsokára ismét abba a helyzetbe jut, hogy újabb rendkívüli fizetési módokhoz kell folyamodnia. Hogy mit tehet akkor, azt egy­előre nem lehet tudni. Az minden esetre biztos, hogy a jegyzések összege nem sokáig fogja a leg kényesebb vonatkozású kiadásokat is fedezni. ROMANIA NOUA: Nálunk ma valamennyi politikai program el van halványulva, még a legalaposabbak, a legőszintébbek is, amelyeket 2 pártvezetők politikai kifogástalansága biztosit. Elhalványultak, mert a mai időkben nincs gya­korlati hasznuk. Platonikus jellegű kívánságok és törekvések. Az utóbbi néhány évVen ugyan mi haszon is volt a politikai pártolt program, jainak különböző voltában a gyakori kormány­változások során? Megvalósította valamelyik párt kormányra jutásakor munkatervét? Néhány év óta a kormányok munkája nem egyebek, mint a közügyek önkéntelen zsirálása. CURENTUL: Az 1934-ik esztendőnek há­rom nagy feladatot kellett volna megoldani«: az államszervezet egyszerűsítését, 3 nemzeti munka védelmét és a Skoda-ügyet. Mindebből azonban nem lett semmi. Az álláshalmozásról szóló tör­vény az alkalmazásnál megbukott, az országban pedig rengeteg sok az idegen állampolgárságú munkás és nem kevesebb a román munkanélkü­li. A román elem pártfogására nem tettek intéz­kedéseket. A Skoda.ügy el van temetve, de kér­dés, hogy nem támad-e fel sírjából, a Dreyfuss. és Panama-ügyek mintájára. Egységes, erős olvasótábor segíti diadalra az Ellenzék célkitűzéseit.

Next

/
Thumbnails
Contents