Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-31 / 25. szám
TAXA POŞTALA PLÄTTTÄ ÎN NUMERAR No. UT.TÍt'ton LEJ Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. S Fiókkiadók ivatal és könyvosztály Piaţa Unirii 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS csütörtök: Olvassuk Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több JANUÁR 31. a lapokban, magyar és román nyelvű lapokban, olvassuk a szívfacsaró híreket. Olvassuk a többségi sajtó egyik legkiválóbb képviselője a kamarában miként követeli, hogy távolítsák el az - ügyvédi kamarából és ezzel a jogvédelem területéről a kisebbségi ügyvédeket, amivel a nemzeti munka védelme most már a szabadpályákra is kiterjedne. Olvassuk, az ókirályságban és itthon is a sok szórvány végső veszedelembe, s megannyi veszendő csángó sorsra jutott. Román tanukra hivatkozhatunk, amikor ismételjük a hírt, hogy a Szé- kelyföldön önkéntes, pénz, anyag, munkaszolgáltatásra késztetik az embereket, román templomok, papilakok s kizárólagosan államnyelvül iskolák létesitésének céljából és ezek fölállítását tősgyökeres székelyek emlékiratban kéink, holott magyar felekezetek intézményei vannak ott. Olvassuk, felelős ember kamarai képviselő beszámoló beszédében, a felelős miniszter Angelescunak rettenetes fenyegetését: csak 20—30 nyugtalan embert kell elhallgattatni, s akkor a székely népet játszva fogják beolvasztani; hiszen máris ezrével tud felmutatni aláírásokat, beadványokat, amelyekben magyarok szorgalmazzák önként az állami iskolák fölállítását. Olvassuk, a kamarában többségi képviselő egyszerűen meg akarja tiltatni a magyar kar- társaknak a székely nép ügyében való felszólalást, mert semmi közük a székelyekhez, ezek nem magyarok, ezek elfajzott románok, akiket vissza kell románo- sitani. Olvassuk és halljuk szinte napnap után, mikép térnek át önként vasutasok, postások, csendőrök, közigazgatási altisztek, de járásorvosok, magasabb tisztviselők, férjhezmenendő leányok is, önként és önkéntelen az uralkodó vallásokra. Olvasunk névelemzé-, sekről, a nyelvvizsgái követő fegyelmikről és olvasunk a saját magunk érdektelenségéről, közömbösségéről, aljasságáról, zülléséről. Olvashatunk a végtelenségig. A kétségbeesésig. Egy- egy gyönge pillanatban megtántoro- dunk és arra gondolunk, nem lehet már és nem érdemes küzdeni. Teg}rük le a lantot, a fegyvert, a lelket, a becsületet. Isten irgalmazzon bűnös lelkűnknek De föltesszük a kérdést az erdélyi románság nagynevű vezéreihez, akik kisebbségi sorsban végigcsinálták a magyar uralmat: ezt olvasták ők és híveik egykoron? Ezeket mind át kellett nekik élniök? Ityen szenvedéseik és jogtalanságaik voltak? Ilyen áldozatokra kényszerültek, ilyen nyomorba és aljasságba sülyedtek? Hatalomra jutva, igy kellett fizetni a magyarságnak? Ez az erkölcsi folyománya a gyulafehérvári határozatokat létesítő szellemnek? Ez a kisebbség-politikai religiójuk, ezt hirdetik cikkekben, interjúkban, nép- gyűlési beszédekben? Igenis, nyilatkozzanak egyenesen, férfiasán és becsületesen, esküre tett kézzel a szivükön, mintha a bibliát látnák, mintha feszület előtt állanának! Mi meg vagyunk róla győződve, nem fogják merni, nem fogják mondani, hogy ilyenekben volt részük, ez a kisebbségi politika, amire nemzetközileg kötelezték őket és amit önként fogalmaztak. És kérdezzük az ókirályságbeli vezérpolitikusokat szintén, a becsületszó és eskü kötelezettségével, az ami történik, megegyezik-e emberi és politikai leikiösmeretükkel, ve nagy lépést tehet előre ndoni tárgyalásokon A francia kamara és falté óvatosságra lati a Londonba készülő minisztereket, — Államtanács állapította meg Párísban a londoni tanácskozások Irányelveit PÁRÍS. (Az Ellenzék távirata.) Flandin miniszterelnök és Laví’1 külügyminiszter holnap utaznak Londonba, ahol előreláthatólag a jövő hét keddjéig maradnak. A miniszter- elnök és külügyminiszter londoni útja nagy mértékben érdekli a párisi politikai köröket, mert érzik, hogy a most következő angol—francia tárgyalások eredményétől függ sok tekintetben az európai külpolitika fejlődése. Tegnap államtanács foglalkozott Parisban n londoni tanácskozással és nagy körvonalakban leszögezte azokat az irányitó elveket, melyeknek a francia államférfiak londoni tárgyalásain érvényesülni kell. Ezeknek a körvonalaknak keretein belül azonban Flandin és Laval teljesen szabad kezet kaptak a tárgyalásokra. Minden lehetőséggel számolva j azonban ugv a miniszterelnök, mint a kül- I ügyminiszter kijelentette, hogy a londoni tanácskozások a megszokott francia—angol ál- lamférfiai találkozások keretében mozognak és újabb megállapodások aláírását nem szabad tőlük várni. A megbeszélések lényegükben arra szolgálnak e magyarázat szerint, hogy a két állam között fenntartsák a bizalomteljes együttműködést. A bizalomteljes együttműködés azonban nem zárja ki természetesen azt sem, hogy a tárgyalások sikere esetén fontos megállapodások jöjjenek létre. A londoni látogatás a párisi kamarában A kamarában tegnap szintén szóba került a londoni ut, melynek ügyében a jobboldali ellenzék egyik vezére, a németellenességéről ismert Franklin-Bouillon interpellálta meg j ebben a kérdésben a külügyminisztert, han- I goztatva, hogy Franciaország érdekeit különösen éberen kell védeni akkor, mikor a Németországgal való viszonyról van szó. Németországot — mondta Franklin-Bouillon —- nem lehet békülékeny politikával engedményre fairni. A jobboldali politikai vezér szerint eddig még minden tapasztalat emellett a megállapítás mellett szól. Ezért nem szabad semmi körülmények közölt elismerni a német újrafegyverkezést sem. Franciaországnak teljes garanciákra van szüksége a németekkel szemben és ilyen garanciát elsősorban csak hadserege megfelelő fejlesztésében lát. A fegyverkezés mértékét a versaiílei szerződés állapítja meg és Francia- országnak ragaszkodni keli, hogy ezt a szer- ződést teljesítsék. Laval válaszában kijelentette, hogy a miniszterelnök és ő azért mennek Londonba, hogy Sir John Simon angol külügyminiszter ezirányu óhaját teljesítsék. A látogatás I ugyanannak a szívélyes jóviszonynak lég- 1 körében fog megtörténni, amely a francia—angol viszonyra az utóbbi időben különösen jellemző volt. A londoni tárgyalásoknak nincsen meghatározott programja, a két kormány képviselői mindazokat a nemzetközi kérdéseket megbeszélik, amelyek országaikat különösen érintik. Mi átérezzük — mondta Laval — a nemzetek reális szükségleteit és tárgyalásainkat ebben a szellemben fogjuk vezetni. A biztonság kérdésének elintézése természetesen nélkülözhetetlen dolog az európai béke megszervezésében, Enélkiil nem lehet Európát a béke meg- • dlárditásának irányába vezetni. A londoni megbeszéléseket mindeneseire Anglia és Franciaország egyre erősebb barátsága fogja inspirálni — végezte kijelentéseit Laval, akit a Ház minden oldaláról megtapsoltak. A Temps intelmei A párisi sajtó jelentése szerint az utolsó napokon lefolyt megbeszélések részletesen előkészítették a londoni tárgyalások menetét A Temps szerint minden tárgyalandó kérdéssel illetékes szakférfiak foglalkoztak alaposan és az államtanácson a hadügyi, légügyi és tengerészetügyi miniszter részletesen beszámoltak arról, hogy a francia honvédelemnek milyen nélkülözhetetlen szükségletei vannak egy esetleges támadással szemben. Á külügyminisztériumhoz közelálló Temps-nak ez a jelentése is bizonyítja, b°gy Londonbau a fegyverkezések korlátozásának kérdése részletes megtárgyalás alá kerül. A francia kormányt — irja a lap — súlyos felelősség terheli. Egyfelől számítania kell a népek békeakaratával, másfelől azonban nem hagyhatja tekinteten kívül azokat a kérlelhetetlen számadatokat, melyek két- ségbfw.op he lattanul bizonyítják, hogy Né- metosl ,ug újrafegyverkezése megbontotta az' európai egyensúlyt. Az angolok a legkisebb erőfeszítés politikájával szeretnék megoldani a válságot. Ezzel szemben áll azonban a német kormány megfeszített akarata katonai hatalmának érvényesítésére. Franciaország nem látná örömmel a fegyverkezési verseny újrakezdését — irja a Temps — de feltétlenül ragaszkodik bizonyos elemi biztonsági intézkedésekhez. Ha Londonban a két kormány megegyezésre juh akkor a béke ügyének nagy haladásáról lehet majd beszámolni. De kétértelműségen nyugvó megegyezésnél többet ér az is, ha barátságosan bevalljuk, hogy ebben a kérdésben még nagy ellentétek állanak fenn közöttünk. A Skoda-őgy, a Ford-gyár, a belső kölcsön és az ügyvédi numerus clansais a kamara előtt Hegengeeíleíő-e, kogy kirák és üsiíek bevonassanak a politikába BUKAREST. (Az Eilenzék tudósítójától.) A kamara tegnapi ülésén napirend előtt felszólalt Cuza György és Pamfil Seicaru tegnapelőtti szavaival foglalkozva kifejtette, hogy a numerus clausus mozgalmát, mint a nemzeti öntudat kifejezését kell felfogni. Lengyelország és Magyarország bevezette a numerus clausust, nálunk az ügyvédtörvény az ifjúság kárára van és az ügyvédeket a zsidókhoz kötik érdekeik. Eleftescu többségi képviselő viszont védelmébe vette az ügyvédi kar méltóságát. Interpellációk sorozata Calinescu nemzetiparasztpárti kérdést intéz a miniszterelnökhöz a prefektusok értekezletével kapcsolatban, amelyen tudvalevőleg Dinu Bratianu utasította a prefektusokat, hogy a Skoda-ügy röpiratát terjesszék egyezik-e az alkotmánnyal, egyezik-e a kisebbségi szerződéssel, egyezik-e régebbi bent és kint vallott fogadalmakkal, egyezik-e az európai szellemmel, amely fönn akarja tartani a békét és a békeszerződések becsületét, amelyekben szó van a kisebbségi jogvédelemről, I egyezik-e a Duna-Európa megvalósitá- I sára törekvő egyetemes politikával? Meg vagyunk róla győződve, hogy ők is csak tagadó választ adnának eskü alatt. De akkor az Isten szerelmére, miért történik mindez, amiről olvasunk, miért tűrik és csinálják mindezt? a köztisztviselők, katonák és igazságügyi tisztviselők között. Rámutat arra, hogy ezt a röpiratot Tancred Constantinescunak a politikai arénán való újbóli megjelenése jellemzi. Meglepetésének ad kifejezést, hogy Dinu Bratianu egy klubértekezleten utasításokat adott a prefektusoknak, akik végtére is közhivatalnokok. Kérdezi a hadügyminisztert és az igazságügyminisztert, meg- engedhető-e, hogy bírók és tisztek belekeve- rődjenek a politikába. Serdici nemzetiparasztpárti kérdezi, milyen koncessziót és kedvezményeket adtak a Ford-müveknek és vájjon más államok, amelyek autót szállítanak hozzánk, nem fognak-e megfelelő intézkedéseket tenni? Manolescu-Strunga miniszter kijelenti, hogy semmiféle különleges koncessszióról nincs szó, hanem csak olyan kedvezményekről, amit minden más iparvállalatnak adunk, amely Romániában le akar telepedni. A nyújtott vámkedvezmények minimálisak, az egyes alkatrészek behozatalára pedig ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek, mint amelyek jelenleg a külkereskedelemre vonatkoznak. Serdici kijelenti, hogy ezzel a kérdéssel még foglalkozni fog. (Folytatása a 8. oldalon)
