Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-30 / 24. szám
6 VttVIfTWK iâ SZÍNHÁZI iroda közleményei« Na este: Hölgyeim' elég volt! Fremd bohózat újdonság a színházban Ma este különleges előadásban Paul Piaxy hires franci» bohózatát adja a színház Va szarv János szellemes lordi- lásában. Az újdonság a párisi színpadok egyik legkedveltebb csemegéje voll a szezonban, s Budapesten is igen nagy sikerrel adták. Nem való fiatal leányoknak, de megbotránkozni annál kevésbé lehet rajta, mert kényes helyzeteit a szikrázó gall humor mindig megnyugtatóan oldja meg. A színház mindenesetre óvatosságból csak 18 éven felülieknek ad jegyet erre az előadásra, amit a piros szinlap is jelez. Főszereplők: Tompa Sándor. Kovács György, Tóth Elek, Balázs Samu, Rajnai Sándor, Bereng Béla, Vass Piri, Fényes Alice, Kós Dodó, Mihalkó Gizi. A mosoly országa A Magyar Színház :<Sassz9kus o&ereUdklusának ö idik darabja mrn /««aa? 11. H IKaatfar Szinhúz műsora KaWd 8^ Hölgyeim, dig volt! (Francia vig játék-újdonság, először. Csak felnőtteknek.) Szerda 8^ A mosoly országa. (Lehár nagyoperettje. A klasszikus operett ciklus ötödik darabja. BérletsZüuetbeu. Rendes helvárakkal. Sólymosán Magda felléptével.) Csütörtök 8D Az aranyember. (Jókai emlékünnep, riz 1885. január 31 -i első kolozsvári előadás 50-ik évfordulóján. A társulat bucsuelőadása egy hónapos várad! turnéja előtt. Premier bérlet 10. sz. A bérlők jegyét kívánatra becseréli a színház.) Sárga MÁKKAI SÁNDOR VIHAR!! A „Tálto»'*fi- i'Äly“ íulytA- t.'iBa, « »iker tftlűn mégn*gyobb. - K<M kiHetelegúnn ászonküté«! Hófehér papir, kózel 800 oldalon 317 lejért kapható az „Ellenzék* könyvosztélyában Kolozsvár, P. Unirii (Főtér) 9. sz. Hirdessen nz E 51e nzéh-hen ! Eg)' szó ára 2 lej, vastagabb betűvel szedve 4 lej. Legkisebb hirdetés ám 20 lej. Álláskeresőknek szó i lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej. — Csak vasárnapra feladott hirdetések után 25 százalék felárat számítunk fel. Díj előre fizetendő. Apróhirdetések feladhatók: a iuadóhivatalb : helyi s vidéki bizományosainknál, báföiety h’.rdr té» irodában Csak rálftszbélyff'es kérdezőskod válaszolunk. Címet tartalmaló hirdetésekre a löszt közvetlenül a megadott Dinre kell irány Szerda estére készítette elő a színház Lehár nagyoperettjének. A mosoly országának felújítását, amelynek vezető szerepére Vera Schwartzoi. a hires bécsi operaénekesnöt kötötte le. A társulat érthető ambícióval készült az előadásra, amelyet teljesen uj szereposztásban és uj beállításban nagy gonddal tanitot- iuk be. Ma aztán az a kellemetlen meglepetés érte a színház igazgatóságát, hogy Vera Schwartz egy orvosi bizonyítvány kíséretében levelet küldött, amelyben az előadást lemondja. A bizonyítvány szeli nt a művésznőt annyira megerőltették romániai turnéjával kapcsolatos utazásai, hogy Vera Schsvarlzot betegsége dacára is rábirják a fellépésre, eredménytelenek maradlak. Az előadás megmentése érdekében Sólymosán Magda, a szinház primadonnája vállalkozott arra. hogy láza grófnő nagy és nehéz szerepéi a rendelkezésre álló rövid idő alatt betanulja és eljátsza. így hát a színház most éjjelnappal szakadatlanul próbálja a Mosoly országát és reméli, hogy az előadás a beteg vendégmüvésznő nélkül is olyan magas színvonalat fog elérni, amely a szinház klasszikus operett-ciklusának darabjaihoz, a János vitézhez, Szibill- liez, Cigányszerelemhez, Három a kislányhoz méltó. Természetesen az előadást ilyen formán nem felemelt, hanem rendes helyárakkal fogják megtartani. Csütörtök este bu€s>uelősdá$: isÜRIlCP — A IJÁZASSÁG. - Leg- * * diszkrótebben közvetít házasságokat előkel körökben, utólagos dija ássál : „MIRHA“ iroda Cluj, Calea Regele Ferdinand No. 116. M otorkerékpáRAT keresek meg* vételre, jókarban levő modern, ö százas turagépet. Ajánlatokat márka- és ármegjelöléssel .Kerékpár“ jeligére a \iadóliivatal- ba kérek. G 732 CL ADÓ üvegfal, al- kalrnas üzletelválasztásra, vagy kirakatnak. Cim a könyvosztályban. Ko 24 INTELLIGENS NŐ * komornáoak, gyermekgondozónak, vagy magános egyén háztartása vezetésére ajánlkozik. Leveleket „Rettegi V. T.“ Aiud, Str. Morii 20. Gy 1147 MMMWWMMWM felváltunk papírpénzt fémpénzr . Strada L G. Daca 8. szám. „Ellenzék“ főpénztára. riLCSÓBB LETT a dr. Szen'péteriné „Az én szakácskönyvem“ cim ii szakács- művészeti könyv. 1000 darab recepten közli a modern szakácsmü- vészet termékeinek leírását, levesek, sültek, tészták, befőttek etb. készítését. A nőknek Iegszebb és legjobb ajándék. A szakács- könyv ára diszkötés- ben 125 lej, főzve 100 lej. — Kapható az Ellenzék köny.osztá- lyában Cluj, P. Unirii és Füssy József Turda könyvkereskedőnél. Ha sikert akar, hirdessen az Ellenzék-ben KÜLÖNBÉIARATU, elegáns butoroanct szoba kiadó. Szükség esetén főzni lehet. Ser. Timba- lei t. (Cedat Frlriculu elején.) G. 733 KÉT UTCAI SZOBA különbejirttttal busor nélkül, irodának is alkalmas, azonnal kiadó. Calea Victoriei 27., D. emelet, ajtó 7. Gj. 1153. GYULAI PÁL TÖRTÉNETI REGÉNY IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 57 -iK közlemény Sokan keresték s találták is föl ez ifjúnak — kiben olvasóim már bizonyosan Zsigmond fejedelmet gyanítják — vonalain azon rémitő jeleket, melyekről tüstént ráismerhetni a szörnyre, a zsarnokra, a vérszomjasra, az erdélyi Néróra. Én mellképét nagy figyelemmel vizsgáltam, s most is legparányibb részletekig visszaemlékezésem előtt lebeg: de kénytelen vagyok őszintén megváltani, hogy hasonló eredményre nem juthattam. Történhetett, hogy jelleme felöli nézeteim hályo- gozták be szememet. Mert kegyetlennek tartom ugyan őt, de még oly mértékben sem, mint XI-dik Lajost, s annál kevésbbé, mint Caligulát vagy Dom Migüélt. Igaz, hogy Prépostvári neki megírta egy barátságos levélben, hogy a vak sors soha rémítőbb ember kezébe nem dobta a fejedelmi pálezát; igaz, hogy kor- lársai emberiség mocskának hitték és a történelem nem bélyegző pártszenvedélyből folyónak e nézetet; igaz, hogy a dögvész és ragály több nyomort alig zúdíthatott volna Erdélyre, mint az ő sivár uralkodása: de azon szerencsétlenség, melyet tetteink okoznak, nem mindig mérfoka aljasságunknak, és egy vérázia- tott kéz sokat különbözik a másiktól. Zsigmond kegyetlenségeket követett el, de nein vala lelékeny a kíneszközökben; míg azok, kikkel összehasonlítják, balzsamot készítettek szivük számára a fájdalom köriy- nyeiből, a kétségbeesés tajtékából, s mert gyönyört találtak a bűnben, művészi tökélyre emelték a tortúrát. Azonban visszatérek a kis dandártól körzott tizenkilenc éves ifjúra. öt szépnek mondhatná, ki soha alkalmat nem lelt közelről látni vonalait: de e véleményt megingatná a legelső perez, mely a távolság körrajzát egy szigo- ruabb szemle bírálata alá vetni engedő. Mert e még csaknem gyermekarezon, nincs többé meg a fiatalkor varázsa, az a titkos báj, melyet, senki értelmezni nem tud, ámbár minden ismer, s melyet midőn az évek keze szendén von le, már kipótol a férfiasság erélyé- vel, mi szintén tud igézni és bilincselni, de a melyet ha kicsapongások durván szétszaggatnak, eltűnt az arcz mysteriuma. Aztán tőle a fejlettség nem csupán — hogy ugv szóljak — az arcz költészetét, a zsendiilő Tor tavaszlehelletét rablá el; de a szervezet rugalmasságát. a kedély örömesengéseit és a bőr cp sziliét is. Mert Zsigmond vajda még be sem töllé tizcnkilencz évét s már komor vala, mintha egy hosszú éleinek tapasztalatait unta volna meg; pofacsontjai kiemelkedtek s körülök terjedni kezdett azon pir, mély köny- nyen elhitethetné a mellképeit vizsgálóval, hogy asz- kórbnn sinylelt. Azonban, noha kicsapongásai miatt többé már szépnek, vagy legalább kellemesnek nem tarthatni őt: mégis tagadhatatlan, hogy arcza érdekes, s vonalai emberismeretünk mérfoka szerint ragaszkodással vagy félelemmel töltik keblünket. En, ha k egyen ez C tudnék lenni — s miért ne Kimondjam e szerencséről? Hiszen a képzelődés merészen választ a térben és időben álláspontokat, hogy azokra tündérvárait fölépithesse! S nincsenek-e naponként óhajtásaink, melyeknek csak úgy volna értelmük, ha a jelent trónjáról letaszíthatnék, hogy oda a mull időt ültessük? S ki például égy eltűnt szerelem visszaidézhetésében bizik, szintoly hülött-támasztó, mint én. ki Zsigmond fejedelemnél sürgetek egy kis íiivatalf. — Tehát, ha ő fensége kegyét meg tudnám nyerni, mint azok, kik most a dombról ügetnek alá. festőkkel érezpaizst alkotván körűié; ha a fecskék hajlama szerint épületekre raknám fészkemet, s nem szabadon és függetlenül az erdők lombjai közé; ha egy uralkodó vérmérsékétől — mi, kegyencz lévén, másként nem is történhetnék — függeszteném föl, hogy bakó vagy betegség vezessen-e őseimhez? s ez uralkodó, mint mondám, Zsigmond volna, a tizenkilfcncz éves ifjú: gondosan figyelnék, több csekélységek közt arczára is, melynek kinyotnata nyugalomban s vihar- zat alatt, következő ötletekre vezetne: A gyönge, de indulatos jellemek, két osztály alá sorozhátók: némelyek gyöngék és érzékenyek, mások gyöngék és szenvedélyesek. Midőn tudsz készíteni oly horgonyt, mely a tengertájték közé fúródva, s a hullámok sötét fürtéihez kapaszkodva megállítja a hajót: akkor támaszkodhatni az elvtelen, de érzékeny lények fölötti befolyásodra, ők mindig rabok ugyan; de a tied s a véletlené együtt. És ki hozná kétségbe, hogy legnehezebb a véletlennel osztozni megcsalatás nélkül? Aztán a kegyetlen emberek többnyire érzékenyek, Pberaeus Sándor, korának hires szörnye, mindig zokogott, midőn a színpadon szomorú müvek adattak. Ide járul még, hogy alig fékezhető ösztön él a kiábrándult zsarnokban, széttépni, kinek kezében ő eszköz volt. A magus sorsa a kegyenezé is. Mindketten azon dölyí'ös szellemekkel űznek játékot, melyek, ha az igézet jól sikerült, szolgái a bűvésznek, különben gyilkosai. Ennél fogva a hatalmas udvaroncz csak ott virít sokáig, hol a gyönge jellemű fejedelem szenvedélyes. Oly kebel, melynek minden küzdései egy uralkodó hajlam törvényei és formái szerint jegednek tettekké, oly kedély, mely különböző befolyások neszén át mindig a régi hangulatra tér; oly jellem, mely midőn elveinek, hitének, eltökéléseinek minden forrásait kimeritette, azon megszokás, rögeszme, vagy bűn karjai közt találja magát, melytől szivének és eszének álmodott erélye által menekülni akart: szóval, oly fejedelem, ki hű szenvedélyeihez szilárdság és önállás nélkül hosszas időre biztosítja a kegyencz jövendőjét; mert azt. ki rögzött gyarlóságainknak hizelg, ritkán szoktuk ugyan szeretni, de soha sem áldozzuk föl egy ötletért, egy mulékony hangulatért, míg ügyesebb hízelgővel be nem cserélhetnék. Ez a tehetetlenség ildoma, melylyel csak azon gyávák nem birnak, kik érzékenyek szenvedély nélkül. És Zsigmond ő fensége melyik osztályba tartozik? Hivatalos adatok után föl kell tennünk, hogy nem érzékeny; mert nevelői minden kivégzéskor a vérpadhoz vitték — s ő soha sem borzadott át. De van-e tehát nyoma arczán szenvedélyeinek — ezek harezhelyeikre mindig kitűzik az emlékjelt, — je- lenkezik-e égy bitor hajlam, mely a vonalokra bélyegét suté? Sok tanulmány után is alig lehetne e kérdésre válaszolni! Mert ki keresné az álnokságot c lesütött szemekben, melyek szintén földre mélyedtek akkor is, midőn az eltökélteit szív és makacs kéz ünnepélyesen szétszaggatá a megyesi törvénycikke- Ivekét, és egy7 tizenhét éves ifjú megvetéssel utasította vissza a senatus és nép köz akaratát? S ki keresne gyanakodást e szemekben, melyek néha kém- lőn, sötéten és kétkedve tévedtek arnzróbarezrá: de Gyulai és Boldizsár vonalain szintolv orozva suhannak át, mint egy virágcserepeh, egy perzsa szöveten, egy’ rakott mű arăbeskein? S még is ki ne döbbenne meg akár e lesütött, akár e létekbe fúródó szemektől? Vajon nem üralködik-e Zsigmond ő fenségén a monomania azon neme, mely kaczé.rkodás a haiás- szomjjal a becsvágy sivár és következetes erélye nélkül, azon monománia, minél fogva addig törekszik valaki a közönséget bizonytalanságban tartani jelleme iránt, addig adja ki történetes nyilatkozatait számításoknak, addig vegyit legtermészetesebb érzések közé mesterkélteket, mig utoljára énje saját maga előtt megfejthetetlen talánnyá válik? Mert a kierőszakolt ellentétek miatt, megtágulnak s lassanként szétszakadnak a linóm kötelékek, melyek egy ily ember eszméit világnézetéhez, ellökéléséit elvei (Folytatjuk.)
