Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-29 / 23. szám
ÉLLÉKZl&R BUKAREST! LEVÉL m a dohány jövedék kimutatásában ELSŐ FELTETEL: PÓRUSOKAT TISZTÁN TARTANI I BUKAREST, (Az Ellenzék tudósítójától.) Amikor Nicol János behozta a dohányt Európába és amikor az első időkben az uralkodók még halálbüntetés terhe alait liltották el a dohányzást, nem sejtették, hogy eljön az idő, amikor a nikotin élvezete' az állam egyik legfőbb és legbiztosabb jövedelmi forrása lesz. Ma már majdnem mindenütt monopólium a dohányeladás és a dohányzás szenvedélyére kivetett adók az egész világon az állami költségvetések jelentékeny fedezetét szolgáltatják. A román do- liánvjövedék első sorban az állami adósságok kamatszolgálatát van hivatva ellátni és az öt és félmilliárilot tevő bruttó és három és háromnegyed milliárdot tevő tiszta jövedelemből fedezi Románia első sorban a stabilizációs és az országfejiesztési kölcsön kamat és törlesztési szolgálatát. Honnan szerzi a „monopól“ ezt a hatalmas jövedelmet, amely felér az állami rendes költségvetés ötödével? Kik fizetik ezt az önkéntes adót, amely átlagban egy 200 százalékos fejadónak felel meg? Ezer vagon füstbe ment dohány Romániában évente átlag tiz és félmillió kg. dohányt füstölnek el a dohányosok. Tízmillió kilogramot: ezer vagont, fejenként egy fél kilogramot! Az utóbbi években megcsappant a dohányfogyasztás, még pedig jelentékeny mértékben, azonban az emberek inkább mondanak le minden más élvezetről, még az evésről is, mint a dohányzásról. Ez a tendencia világosan mutatkozik abban a körülményben, hogy inkább a minőségi igényt szállítják le, de a mennyiségit nem, vagy ahogy a „monopól“ franciául kifejezi: ..la quaníité prime la qualité“, a mennyiség a fontosabb, nem a minőség. És ha százalékosan megvizsgáljuk az egyes minőségeket, akkor azt látjuk, hogy a finom doliányfaj- iákból készült cigaretták 4 százalékát a kö- zépfinomak 12.5 százalékát és a közönségesek 83.5 százalékát teszik az összfogyasz- tásnak, amely évente mintegy 2600 millió darabra rúg, azaz fejenként átlag 130 darabra. A dohányzásban Erdélynek a regáthoz való csatolása is divatot változtatott: mig ezelőtt a régi kirátyságban csaknem kivétel nélkül szopókás cigarettát és vékony fajtákat szívtak, addig ma már túlnyomórészt a szopóka nélküli és vastag cigaretták líraiak a piacot: a szopókás cigaretták alig egyötödét teszik az összfogyasztásnak. Érdekes meg, hogy szopókás cigarettákban a finom fajták fogynak, mig szopóka nélkül inkább az olcsók. De itt is megállapítja a monopól, hogy az emberek lassan leszoknak a macedón, special és lux dohányokból készült cigarettákról és áttérnek az I., II. és III. osztályú dohányfajtákra. Ezenkívül erősen veszik az utóbbi időben cigaretta helyett a dohányt: újabb jele a takarékosságnak. Csomagolt dohányt évente átlag 8 millió kilogramot, mig cigarettában 2 milliót fogyaszt Románia. Pipások és szivavosok Rendkívül érdekes, hogy mennyire gyenge a pipadohány fogyasztása. Azt hinné az ember, hogy a rengeteg földmives pipában hatalmas mennyiséget szív el. ügy látszik azonban, hogy a pipa lassan kimegy divatból a falun Ls; a gazdák inkább „sodornak“, mini pipáznak. akik pedig pipáznak, azok hozzájutnak a linánc nem látta „szüzdoliányhoz“. Az e.gész pipadohányeladás nem tesz ki többet évente 80.000 kilónál, ami az összfogyasztásnak alig egy százalékát teszi. Nem is beszélve arról, hogy íl rövidszáru angol pipákba való dohányból összesen 3500 kilót ad el évente a dohányjövedék. Mig a cigaretták fogyasztása évről-évre csökken és a cigaretfások sodrással, esetleg pipázással segítenek magukon, addig a szi- varos teljesen ki van szolgáltatva a monopolnak. így azután nem is csoda, ha a szí varfogy aszfáshan bizonyos állandóságot tapasztal a dohányjövedék. A fogyasztás nem emelkedik, de nem is csökken, megmarad évente mintegy 15 millió darabnál, ami azonban súlyban nem tesz ki többet 62.000 kilónál. De itt is csak az olcsóbb fajták mennek és a legolcsóbb fajta, a „Naţionala“ egyetlen évben 40 százalékkal ugrott a fogyasztásban. Átlagban ezer cigaretta, vagy 250 szivar készül egy kg. dohányból. A dohánytermékeket az egész országban 2495 különlegességi, 6196 általános és 32.928 falusi dohánjdőzstíe adja el. A városokban átlag minden 406, falvakban átlag minden 459 lakosra jut egy dohánytőzsde. Nyolcféle gyufa van forgalomban Minthogy pedig a dohányzás elengedhetetlen kelléke a gyufa, ami természetesen szintén monopólciíck, nézzük meg, mennyit fogyaszt Románia évente gyújtóból? Mindenekelőtt meglepődünk a gyufafajták sokféleségén. Azt hittük, hogy csak egy-kétféle gyufa van, de meg kell tanulnunk a következő fajtákat: közönséges csomag, 45 szállal, luxuscsomag 42 szállal, „dohányos“- doboz 27 szállal, „népszerű“ csomag 33 szállal, „háztartási nagy“ doboz 400 szállal, „nagy luxus“ doboz 400 szállal, boríték 28 szállal és „regale lux“ 42 szállal. Leginkább a közönséges doboz fogy, évente mintegy 60 millió, azután a „lux“ 57 millió, mig a „dohányos“ dobozból csak 7, a népszerűből 2.4 és a borítékból egy negyedmillió doboz. Mindössze három gyár dolgozik: a bukaresti „iFilaret“ gyár, amely évi 78, a temesvári, amely évi 24 és a kolozsvári, Csepegtessen egy kevés Scherk- féle arcvizet egy puha vattacsomóra. Dörzsölte be az arcát könnyű nyomással. A Schcrlc- féle áreviz a bőr felszínéről leszedi a pudert, port, piszkot és lerakódásokat és — ami még fontosabb — a Scherk-féle arc- viz behatola pórusukba, kimossa azokból a port és kormot, az azokat eltümő zsirdugaszokat és mitesszereket feloldja, cltá- távolitja a gyulladás csiráit. A Scherk-féle arcvizzel való egyszeri kezelés után a bőr valóban teljesen Vezérképviselet : rexcELsToF BUCUREŞTI i CALEA MOŞILOR. ZS SCHERK ARCVIZ tiszta. — Ez a szer csillapítja a gyulladásokat és a bőr felszínén egy lehelletszerüen finom védő krémfátylat hagy vissza. —- A petyhüdt, kitágult pórusokat megint összehúzza, az arc elveszíti a fáradtság jeleit, megint feszes, finom és rózsás lesz. Az üvegek ára 62, 103 és 164 lei. Ha rendes bevásárlási forrásának nincsen raktáron Scherk-féle arcvize, úgy küldje be hozzánk azonnal az el- lenéríékeket postabélyegekben. Próbaüveg 12’— Lei. — t Lotioci—. ( Facial^ Scherk amely évi 26 millió dobozt gyárt. 1933-ban átlagban 0.81 gyufát fogyasztottak fejenként és naponta Romániában, szemben az 1932. évi 1.1 szállal. Minthogy pedig „more patrio“ a dohány mellé a kártya is illik, erről is beszélhetünk: a monopól persze a „tök filkóra“ is rátette a kezét és az ördög bibliáját ő adja el. De ez az üzlet nem megy valami fényesen: évente átlag 160—170.000 csomag fogy, de a fogyasztás évente csökken. Nem kevésbé érdekes az a statisztika, amely a csempészetről számol be. 1933 első felében 2041 kg. dohánylevelet, 341 kg. vágott dohányt, 76 csomag cigarettahülsnit, 27.500 cigarettát, 447 szivart csempésztek. I illetve ennyinek a csempészetéről állítottak ki kihágási jegyzőkönyvet. Ellenben kártyát 70.701 játszmát foglaltak le a nio- nopól és a vám közegei. Érdekes, hogy még 4960 csomag gyufát is csempésztek, mig sót 19.713 kg-t foglaltak le, többnyire tengeri sót. íme, az elfüstölt milliók, illetve milli^r- dok a számok hü tükrében. Dr, Kovács Jenő. KÉPEK A TÖRÖKORSZÁGI FÖLDRENGÉSRŐL. A török partok mentén több városkát és falut romba döntött a földrengés. Képünkön Marmara városka utcáin láthatók a földrengés után. Botrányba Mi a kotezstftrl sparteiürt (gszíiifiio kOiggüesc Terr-ar-csttpitoK akafiâigbztâft meg a szavazást leivonaiása KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kolozsvári ipartestület tisztújító közgyűlései a múltban is mozgalmasok voltak, arra azonban, ami a tegnap történt, még nem volt példa: a testület tagjainak még tizedrészét sem képező ellenzék ostromállapot idején erőszakkal akadályozta meg a közgyűlés megtartását csak azért, hogy — ami előrelátható volt — a bukást elkerülje. Az ellenzék —- mely Kolozsvár komoly román iparostársadalmának csak elenyésző töredékét képezi —* még jóval a közgyűlés megtartása előtt elhelyezkedett a teremben, hogy a közgyűlés megtartását megzavarja és ez sikerült is. Alig hogy Moldovan Anton elnök felállolt, hogy a közgyűlést megnyissa, anélkül, hogy erre engedélyt kapott volna, elkezdeti beszélni az. ellenzék vezérszónoka s dacára annak, hogy úgy az elnök, mint a gyűlésen résztvevő dr. Anca Titus ipar- hatósági főnök megvonták tőle a szót, gyűlölködéstől fűtött hangnemben támadta Motdovant, az „árulót“. Közben olyan kifejezéseket hasznúit, amelyek legkevésbé sem parlamentárisak s ezért f aztán többszöri figyelmeztetés után dr. Anca a közgyűlést feloszlatta. Amig a vezérszónok beszélt, a testület székhaza előtt és az Óvárba torkolló utcák bejáratát az ellenzéki csoport kirendelt őrszemei állták el. Nem hogy a székházba, de még az Óvárba, sőt a templomba sem engedték bemenni a választókat. Nemcsak az iparosokat, de az iparos külsejű embereket is megállították s aki felszólításuknak nem volt hajlandó eleget tenni, azt bántalmazták. A rend fentartására kivezényelt rendőrök és csendőrök igyekeztek a támadókat leszerelni, de ez nem sikerült. Dulakodás közben több iparoson kívül egy csendőr is megsebesült. A közgyűlés feloszlatása után az ellenzéki csoport nem akart a teremből távozni, dr. Anca utasítására aztán csendőrök vonultak be és a rendzavarókat kitessékelték az utcára. Kolozsvár magyar és román iparossága mindig teljes összhangban élt egymással és úgy fog élni ezután is, hiába akarják kutmérge- zők ezt a légkört megzavarni. Azok a román iparosok, akik a megértés és az egymást megbecsülésének szellemében nőttek fel és harcolták végig az életet, nem szegődnek szolgálatába annak az irányzatnak, amelyet most néhány politikából és nem munkából élő iparos képvisel és elitélik a gyűlölködés jelszavával harcoló ellenzéket, mert az élet keserű kenyerét egyformán evő román és magyar iparosok soha sem voltak ellenfelek, annál kevésbé ellenségek. NEHÉZ SZÉKELÉSBEN SZENVEDŐK, akiknek gyakori fejfájás, mellnyomás, szívdobogás, gyomormüködési zavarok és különösen fájdalmas végbélbajok — mint aranyér, repedés, eiőesés, po- lipus, sipoly, szűkület — teszik az életei nehézzé, igyanak reggel és este negyed pohár természetes „FERENC JÖZSEF“ keserű vizet. Klinikai vezető orvosok igazolják, hogy a FERENC JÓZSEF' viz műtétek előtti és utáni időszakokban its igen kedvelt, nagy értékű hashajtó. Marotă Lamb Dxtingizkhân, a világ császára A világtörténelem legnagyobb hódítójának páratlanul érdekes életregénye. A magyarországi tatárjárás történetével kiegészítve. Az angol történetirók Dzsingisz khán nagyságát Shakespeare géniuszához hasonlítják. Hófehér papíron egész vászonkötésben 178 lej az Ellenzék könyvosztályában, Kolozsvár— Főtér. Kérje a könyvszenzációk jegyzékét.
