Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-29 / 23. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. MX.iéj/ioxo­ÁRA 3 LEJ Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Sir. I. G. Duca No. 8, Fiókkiadó hív atal és künyvosztály:_ Piaţa Uluirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVi. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM. magyar politikai napilap ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS KEDD Előfizetési áraié: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente S40 lej.- — Magyarországra: negyedévre ro, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókiilünbözette! több JANUÁR 29. liílil fi: 5S> I aOa m nagy a nyugtalanság parisban Katonai szakértők kíséretében „vadászik“ a porosz elnök, — A temps keresztet vei a lengyel—framia szövet­ségre- — Flandin és Lévai tsiií&rSökön indulnak Londonba VARSÓ. (Az Ellenzék távirata.) Go­ring porosz miniszterelnök tegnap reg­gel megérkezett Varsóba. A német vezető politikust utján Lipski berlini lengyel követ, von-Kandel, a német erdészeti hi­vatal főnöke, Hausendorf tábornok va­dászati főfelügyelő és Schindler tábor­nok, varsói német katonai attasé kisér­ték. Göringet ugyanis, mint a német bi­rodalom főerdőmesterét hívta meg Mos- cicid elnök a bielovicei erdőben ma kez­dődő vadászatra. A porosz miniszterel­nök, akinek látogatása a külső formák szerint nem hivatalos jellegű, megérke­zése után rövid ideig még szolé ^kocsi­jában maradt, majd 10 órakor autón a varsói német követségre ment és a déli órákban kihallgatáson jelent meg Mos- eicki elnöknél. A kihallgatásról vissza­térve, Pilsudszki marsallt látogatta meg, ami után Beck külügyminiszternél ebé­delt. Délután 5 órakor azután elutazott Varsóból Bialovicébe, ahol Moscicki el­BEPiLIN. (Az Ellenzék távirata.) A német sajtó, mely eddig szintén erősen hangoztatta Göring varsói látogatásának magánjellegét, most szintén megállapítja, hogy a porosz miniszterelnök lengyelországi látogatásának a két ország közötti megegyezés létrejötté­nek első évfordulóján kimondott politikai jelentősége van. Ebből az alkalomból a la­pok ünnepük Lengyelország politikai vezér- férfiait, Pilsudszki marsallt, Moscicki állam­elnököt és 'Beck külügyminisztert, akinek külpolitikája uj utal jelent Lengyelország államéletében. Jól értesült berlini körökben különben határozottan állítják, hogy Hitler államvezér már döntött a német külpolitika álláspontját illetőleg a közeljövőben sző­nyegre kerülő nemzetközi kérdésekben. En­nek a döntésnek megfelelőlcg a német külpolitika föladja eddigi passzív szerepét és céljai érdekében erős tevé­kenységbe fog kezdeni. A tevékenység mindenekelőtt a Franciaor­szággal való megegyezésre terjed ki, amivel kapcsolatban követeli, hogy elismerjék Né­metország fegyverkezési egyenjogúságát, en­nek az elismerésnek azonban nem szabad újabb engedmények árán történnie. Franciaországgal a német külpolitika rö­videsen közvetlen megbeszélésekbe kezd, aminek érdekében Rudolf Hess, Hitler he­lyettese Parisba fog utazni. Hitler ezt a döntését a német külpolitika vezetőivel folytatott megbeszélése után hozta meg. A megbeszélésen az a vélemény ala­kult ki, hogy Németország csak saját szabad elhatározásából térhet vissza Genfbc cs eb­ben a kérdésben semmiféle nyomásnak nem engedhet. A birodalomnak különben nem feltétlenül érdeke a Népszövetségbe való visszalépés, sem a középeurópai és keleti paktumokhoz való hozzájárulás. A uémel külpolitika ennek ellenére teljes őszinteség­nek vendége az óriási erdőség közepén épített vadászkastélyban. Ez az erdőség Európa egyik legnagyobb vadászterüle­te, mintegy 2500 négyzetkilométerre ter­jed ki. A lengyel sajtó, mely eddig a látoga­tás magánjeilegét hangoztatta, vasárnapi számaiban már rendkívüli jelentőséget tulajdonit Gö­ring látogatásának, mellyel kapcsolatban fölemlíti, hogy ez a látogatás pontostul a mult évi német— lengyel egyezmény megkötésének első évfordulójára esik. A látogatásnak, bár Moscicki államelnök, mint a német bi­rodalom főerdőmesterét hívta meg va­dászataira, kifejezett politikai jelentősé­ge van. Újabb megnyilvánulása ez a két állam között uralkodó baráti szellemnek, ami annál fontosabb, mert a nemzet­közi helyzet rövidesen fontos döntéseket kíván úgy Németországiól, mint Len­gyelországtól, I gél azon törekszik, hogy közeledjék Európa többi népeihez. Hitler államvezér ennek az álláspontjá­nak ismertetésére megbeszélésre hívta össze a Reichswehr vezető tábornokait és Schacht dr.-t, a birodalom gazdasági ügyeinek vezé­rét. Ismertette előttük határozatát, melyet úgy a katonai erő vezetői, mint a német gazdasági élet legfőbb képviselője helyesel­tek. Az értekezleten a mai Németország három vezető hatalma döntött a követendő külpolitikai irány fö­lött. Mindenekelőtt Hitler, aki a birodalmi vezér- ség melleit a nemzeti szocializmust is kép­viseli, ezután a Reichswehr, mely a katonai erőt képviseli és Schacht dr. a német gazda­sági élet képviseletében. Â párisi sajtó nyugtalan PÁRIS. )Az Ellenzék távirata.) A francia fővárosban erősen bizalmatlankodó sajtó­kommentárokkal kísérik Ctőring varsói láto­gatását. A legtöbb boulevard-lap éles táma­dást intéz Lengyelország kormánya ellen és a külügyminisztériumhoz közelálló Temps is óva inti a francia közvéleményt, hogy Lengyelországot illetőleg illúziókban rin­gassa magát. A lengyel külpolitika — állapítja meg a Temps — végleg elfordul Franciaországtól és a lengyel—francia szövetségi szerződés, melyről Varsóban azt állítják, hogy a Fran­ciaország és Lengyelország közötti viszonyt nem változtatta meg, a valóságban ma már csak papirrongy. Szövetségeknek csak akkor van gyakorlati értékük, ha két nemzet köl­csönös bizalmán alapulnak és ha a szövet­séges országok kormányai legalább is bizo­nyos nemzetközi kérdésekben együtt halad­nak közös célok felé. A bizalomnak ez a szelleme azonban a lengyel—francia viszony­ból ma már teljesen hiányzik. /Nemzetközi szempontból ennek a helyzetnek súlyos hát­rányai is lehetnek, mert meggátolhatják a lengyeleket vagy a németeket bizonyos nem­zetközi akciók támogatásában és megnehe­zülhetik ezzel a nagy európai kérdések ren­dezését. A német—lengyel egyezmény a két­oldalú szerződések rendszerét helyezi szem­be a népszövetségi szellemnek megfelelő kol­lektiv paktumok rendszerével s ha az előbbi rendszer tovább terjedne Európában, akkor — végzi fejtegetéseit a Temps — a Népszövetségnek is közbe kellene lépnie, miután a kérdéses kétoldali szerződésekből idővel egész bizonyosan szövetségi szerző­dések lesznek. Flandin és Laval londoni útja Párisi lapok jelentése szerint /Flandin mi­niszterelnök és Laval külügyminiszter csü­törtökön délben indulnak Londonba, ahova este érkeznek meg. A két francia államférfi a következő hét első napjáig marad Lon­donban, ahol az eszmecseréket pénteken dél­után kezdik meg. Ennek érdekében a fran­cia miniszterelnök és külügyminiszter szor­galmas megbeszéléseket folytat Clark párisi angol nagykövettel s a megbeszéléseken a londoni tárgyalások főbb vonalai körül meg­egyezés jött létre. A párisi sajtó egy része ezzel kapcsolatban annak a kívánságának ad kifejezést, hogy az angol fővárosban kocká­zatos kezdeményezésekre ne kerüljön sor. Sauerwein a Paris Soir-ban arról az érte­sülésről számol be, hogy a francia kormány komoly megfontolás alá vette a Németország­gal kapcsolatos angol álláspontot és a maga részéről is elhatározta, hogy ebben a kérdés­ben nem követ merev magatartást. Ennek megfelelőig rövidesen közvetlen tárgyalások fognak kezdődni Franciaország és Németor­szág között. De bizonyos alapvető föltételek­re vonatkozólag, melyek a francia biztonság­ra, Ausztria függetlenségére és néhány más kérdésre vonatkoznak, a franciák nem engednek eddigi álláspont­jukból. Kívánságaik közé tartozik az is, hogy a locarnoi szerződésnek a rajnavidóki határok­ra vonatkozó biztositéka Németország más határterületeire is kiterjedjen. Uj angol elgondolás LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Londoni külpolitikai körökben elterjedt hírek szerint, az angol diplomácia bizonyos mértékben vál­toztatóit eredeti tervén, mely módját akarta ejteni annak, hogy Németországot visszavi­gye a Népszövetségbe. A terv szerint a német visszatérést megelőzőleg túlhaladottnak nyil­vánították volna a versaillesi szerződés kato­nai klauzuláit. Az uj angol álláspont szerint a kérdést úgy oldanák meg, hogy Németor­szág először visszalép a Népszövetségbe és azután a Népszövetségben lévő hatalmak is­mernék el Németország számára a fegyverke­zési egyenjogúságot* amit azonban elszakítha­tatlan kapcsolatba hoznának a leszerelésre vonatkozó általános megállapodással és az ez­zel kapcsolatos biztonsági garanciákkal. An­gol részről a francia államférfiakkal folyta­tandó megbeszéléseket MacDonald miniszler- elnök, Sir John Simon külügyminiszter és Eden főpecsétőr fogják vezetni. AZ ORSZÁG DOLGA A megyefőnökök bukaresti értekezlete újabb olaj volt a tűzre az ellenzéki pártok szemében. Ugyanis nemcsak a közigazgatásra vonatkozólag kaptak utasításokat, hanem mint rendesen történni szokott, a közigazga­tási jellegű gyűlést politikai célokra is fel­használták és a megyefőnökök a liberális párt érdekében való tevékenységre is alapos utasításokat kaptak magától a párt elnöké­től. A nagy összejövetelen nemcsak a megve- fönökök voltak jelen, hanem a mezőgazda- sági kamarák elnökei, valamint a megyefö- nökségek mezőgazdasági szolgálatának veze­tői is. Costinescu miniszter bejelentette, hogy az uj költségvetési évben az állam fogja vi­selni az összes megyei és községi egészség- ügyi terheket. Alimanisteanu tábornok az elő­zetes katonai kiképzés bevezetésének munká­latairól adott tájékoztatót. Háromszázötven kiképzési központot állítottak fel mostanig és 1654 albizotságot létesítettek, amelyek 2000 oktatót képeztek ki. Ezzel az előkészülettel 200 ezer fiatalember kiképzése már biztosít­va van. Habár Sasu földmivelésügyi minisz­ter arra kérte a megyefőnököket, hogy me­zőgazdasági terveinek alkalmazása során ne legyenek politikusok, hanem a mezőgazdák irányitói, az értekezlet után a jelenlevők a párthelyiségbe mentek át, ahol Dinu Bratianu elnök várta őket. A Skoda-ügyben adott ki­képzést a megyefőnököknek, mert szerinte vereséget jelentene a liberális pártra, ha nem folytatnák tovább a harcot. A Bentoiu-i je­lentés parlamenti vitája során a pártnak harciasnak kell lennie. A Skoda-ügyről há­rom részből álló röpiratot ad ki a párt, ame­lyet óriási tömegben fognak eljuttatni min- i den faluba és általuk a legsúlyosabb csapást j akarják mérni a belső ellentétekkel vivódó S nemzeti-parasztpártra. A röpiratokrtak a fal­vakban történő szétosztására és általában a I helyi szervezetek propaganda tevékenységre is részletes utasításokat kaptak a megyefő­nökök. A kormány gazdasági bizottságának ülése, amelyet mára hívtak össze a királyi palotába, bizonytalan időre elmarad. A lapok értesülése szerint a halasztás oka az, hogy Tatarescu miniszterelnök és Slavescu pénzügyminiszter még mindig nem gyógyult fel a Bukarestben rendkívül sok áldozatot követelő spanyolnát.- hából. Tatarescu tegnap már könnyebben érezte magát és fogadta látogatóját, ínculet belügyminisztert, aki a megyefőnökök érte­kezletének lefolyásáról és eredményéről szá­molt be. Az értekezletet a belügyminiszté­riumban kellett volna megtartani, azonban Mitita Constantinescunak a pénzügyminiszté­riumban lévő elfoglaltsága miatt lemondtak erről a tervről. A nemzeti-parasztpárt állandó bizottsága csütörtökön ül össze. A gyűlésen megjelenik Vaida Sándor is, aki feltünéstkeltő kijelenté­sekre készül a politikai helyzet tisztázása ér­dekében. A Curentul értesülése szerint Vaida nem fog megelégedni azzal, hogy magáévá teszi Tilea Viorel nagyszebeni kijelentéseit, hanem kérni fogja Mihalachet, hogy ne tűr­je tovább Maniu tevékenysége által keletke­zett zavart. Nemzetiparasztpárti körökben számítanak arra, hogy a Vaida „tisztitó“ fel­szólalása véglegesen a vaidaisták mellé bil­lenti az erdélyi párttagozatok közötti viszály mérlegét. Vaida már szerdán Bukarestbe ér­kezik. Tuniari radikális néppártja nagy összejöve­telt tartott tegnap Bukarestben. Iunian nagy : beszédet mondott, amelynek során Maniunak j a belpolitikában tanúsított magatartásával is I foglalkozott, valamint azokkal a nagy kérdé- j sekkel, amelyek a nemzeti-parasztpártnak I annyi gondot okoznak. A gazdasági helyzet­ről való beszámolója után áttért az alkot­mányosság kérdésére és a kormányutódlás eshetőségeit mérlegelte. Iorga professzor és felesége tegnap a királynál voltak ebéden. Ebéd után az uralkodó visszatartotta volt miniszterelnökét, akivel hosszas megbeszélést tartott. Titulescu a hét végén Bukarestbe ér­kezik és nyomban beszámol az uralkodónak ! genfi tevékenységéről. Egyes lapok értesülése j szerint Tatarescu lesz u február 9-én összeülő 1 Balkáni-értekezlet elnöke. Erős tevékenységbe kezd a német diplomácia

Next

/
Thumbnails
Contents