Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-27 / 22. szám

to fi LLB ti 7 ÜK 1933 I an u ir 2 7. Emlékezés Petelei Istvánra tiégi dolog és titdi'n-unióit, szomorú igu:- togg senki sem próféta saját ha áj4t imI. (/c árért mégis meglepő, mennyire meţh feledkeztek már szülővárosában is Vitelei Istvánról. Pedig most. január ó-in volt meg csak 55-ik évfordulója halálának . . . Kedves baráti körben, áldott emlékű, jóságos hitve­sének közeli rokonainál idéztük emlékét, ab­ban a házban, hol életének utolsó ereil töl­tötte s ahol u könyvszekrényben szeretettel étrrik miméinek egy-egy példányát. Hajdani Kedves kertjében még élnek s mindin ta­vasszal virágköntösbe öltöznek kedvenc gyü­mölcsfái. Ezek még emlékeznek szeretedéi polgató kezére... Hadd lássuk must egy kicsit, hogy állunk az emberekkel? ! Van-e valami Peleiéi Istvántól? kér­dezzük a: ismerős könyvkereskedésben. K'incs, nincs bizony semmi mondja i is tanakodás illán a tulajdonos. ■ Hát talán a kölcsönkönyvtárbán?! — reménykedünk. — Ott sincs... — hangzik a felelet. — Nincs akkora raktáram, hogy régi irók könyveit is tarthassam, de nincs is szükség: a közönség csak a moderneket. a legujab- bnkat keresi. Petclei iránt akkor volt egy í.is érdeklődés, mikor a Kemény Zsigmond- lársaság által rendezett ünnepély keretében emléktáblával jelölték meg a szülőházát. En­nek már idestova négy éve ... Azóta nálam soha senki nem kereste egy müvét sem ... Tovább megyünk. A következő könyves­boltban egy elárusító kisasszony angyali tá- ickozatlansággal néz ránk. — Petelei. Petelei ismételgeti, — ugy-e erdélyi iró volt?!... A másik üzletben a segéd komoly meggyő­ződéssel utasít kölcsönkönyvtárukhoz: úgy tudja, hogy ott fogunk Pét elei-könyvet kap­ni. Sajnos, csalódott, velünk együtt. Kedves, intelligens arcú hölgy sajnálkozik: nem szol­gálhat vele. Régi magyar írót csak egy-egy vidéki előfizető keres néha, azok is inkább sak Jókait és Mikszáthot. esetleg még nagy­ritkán Gárdonyit. Peteleit nem olvassák... A negyedik és egyben utolsó helyen ked- i'i tlenül tesszük kezünket a kilincsre. Be- nienjünk-e, — tétovázunk — hiszen a vá­laszt úgyis tudjuk előre! Mégis bemegyünk, de két perc múlva ujra a: utcán vagyunk. Teleiéitől itt sem kaptunk semmit, ellenben tudomásul vettük, hogy a fiatalság ma Pi- tigrillit olvassa és Ursula Parrott könyveit. \n és detektivregényeket főként. .. Csendesen ballagunk hazafelé és egy-egy régebben olvasott Petelei-elbeszélést próbá­in ni: emlékezetünkbe idézni. Hogy is mond­ta csak egy hajdani jóbarátja, maga is iró- nnber: „Olyanok az írásai, mini egy darab áttét pompájú, nehéz brokátselyem.cí Talán leginkább a nagy oroszokhoz lehet hasonlí­tani, de azért olyan Ízesen magyar és olyan igazán erdélyi... És nem „ósdi“ és nem „el­avult“ ma sem. Érdemes volna, sőt nekünk erdélyieknek kötelességünk volna kiásni őt n feledésből. Szelidarcu, halkszavu özvegyére gondo­lunk és egyszerre szivenvág egy sok-sok év előtti jelenet, mintha csak tegnap történt volna. Egy kis barátnőnk gyerekes rajongással nézett föl Peteleinének még mindig szép ar­cára és szinte áhítattal mondta: — Milyen szép lehetett a néni fiatal korá­ban! A fehérhaju nagyasszony megsimogatta a kislány fejét, elnézett valahova messze n kert diszbokrai fölött — ki tudja, milyen emlék rezdült meg a lelkében — és halkan sóhajtva mondta: — Leánykám, elmúlik minden ezen a vi­lágon! ... P. Desbordes Zefin. IlflFIlEIIB ’ Naptár: 1935 január 27., vasárnap. Katolikus: Aranysz. János. — Protestáns: Aranysz. János. — Ortodox: I. Crisost. — Izraelita: 23 Sebath 5695. Nyitvalévő könyvtárak *Fs inníeomofe: kárpát Egyesület múzeuma déíeiAte 9—i-’gj. ^-'tnoráfiai múzeum: délelőtt 9—i-4g, délmári ■/-!)?. EME Régiség és Képtár: dáelícc ăi-— t. Ereklye Mnzemn: déielőte 9—î-fţ. Aa egyetem népkönyvtára: délután 3—9-isj. Ma éjszaka a következő gyógyszertárák teljesítenek szolgálatot? Ur. Bíró, Piaţa Unirii, Apostol, Ferdinand király-ut, Demeter, Monostori-ut Palóezv, Calea Victoriei 56. •.. azérS pedig nem tesz Báíou Érdé y frir^y<* .» > 1 aliózás a brassói országos­Sisrii levéltár Spinesei közóit Mii irá ül agy Lajos magyar király 11.0 an olieniai leiedeiem és Ali pasa MagVarogSn Brassó város polgáraihoz Bársony llózsi világsikerei után vissza­tért a színpadra. Naponta az Én és a kisreséra kettős címszerepében a budip-sli BRASSÓ. Január.) dalán egyetlen 'áros­ban sem olvad össze annyira a történelem a valósággal, mint éppen Brassóban. A for­galmas utcák, a sinndrágban sétáló kirán­dulók, a város forgalmát lebonyolító 24 autóbuszszörnyeteg dacára is történelmi levegő csapja meg a figyelőt. A patikát, a honnan három lejért aszpirint veszel, vagy esetleg köhögés elleni cukrot, 1547-ben ala­pították. a füszerkereskedö dédnagyapjánnk az apja is ugyanazon boltíves házban bo­nyolította le az üzleteit. Ha körülnézel, még láthatod a maradványait a bástyáknak, me­lyek töröktől, tatártól és nem utolsó sorban saját országuk uralkodó fejedelmeitől óvták Brassó város féltékenyen őrzött független­ségét. Nem meglepő, hogy az egész országban Brassóban van a legértékesebb levéltárak egyike. Dr. Sasu. a városi levéltár igazgató­ja büszkén mutatja a vendégkönyvet, mely­nek lapjain számottevő román, magyar és külföldi történelemtudósok nevei láthatók. Megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz a bras­sói levéltár a történelemiül vároknak és ezzel magyarázható meg állandó látogatottsága. Mindenekelőtt mondjunk le egy illúzióról. Az a bizonyos, sokat emlegetett évszázadok - pora nem létezik a brassói levéltárban. \z okmányokat kikezdi a por és ezért a lcgfél- tőbb gonddal óvják, borítékolják, szekré­j O .1 J . nyékben tartják. A látogató kérőlapot állít I ki. elismervényt ir alá. átveszi a kért aktát, melyek hat hatalmas termet töltenek meg. Nézzünk meg néhányat. . . .noveritis. quud Nos... 1 Nagy Lajos királynak a brassói szászok­hoz intézett kiváltság-levele kerül a kezünk­be. Lajos király 1353-ból keltezett levelével tudomására adja a brassói kereskedőknek,... miszerint is megengedjük nektek, hogy ti és áruitokkal együtt szabadon és vám nél­kül átmehessetek, bármerre országunkban. Akkoriban úgy látszik még érdemes volt a kereskedelemmel foglalkozni. Ezt erösiti meg Ylad olténiai vajda, aki a szász árusok­nak megerősíti eddigi jogaikat, hiván őket az kezünkben tartott okmány szerint: — azkik jönnek az országba semmit sem fizetnek, csak az eddigi vámot, azaz háro- mat száz után és egyébb semmit. Boldog idők. Vájjon mit szólna Vlad a mai árukontingentáláshoz és a védővámok, határzárak és egyéb kereskedelem és ipar- elősegitő rendszeréhez. . . . hogy misét mondjanak értem ... A következő okmányt ugyancsak Nagy Lajos küldi. Megerősíti a brassóiak által sürgetett vásárjogot és 1464. évben nagy adományokkal is maga felé hangolja a Ja­kab biró által vezetett brassóiak hangula­tát. Hosszú sorban következnek egymásután a különböző okmányok, melyeknek legna­gyobb része kereskedelmi vonatkozású. Zsigmond magyar király Türcsvárát brassói fennhatóság alá rendeli, majd megerősíti I elődjei által tett privilégiumokat és ítéletet > mond II. Dán olténiai vajda és Brassó kő- I zött fennálló civódásban. Dán ugyanis elhagyja a török tiiiséget és Zsigmond szövetségese lesz. Pénzre lévén szüksége, Zsigmond dukátjainak mintájára veret magának, azonban az olténiai vajda csak negyedrész nemes fémet öntetett a (lukátokba, mi ellen a brassói tanács tilta­kozik Zsigmondival. A magyar királynak ér­tékes lehetett a jól adózó brassóiak barát­sága. mert 1412 évben átír úgy Dannak, mint a brassói tanácsnak és bevonatja az érmeket. 1409. illetve MCCCCIX a következő ok- mány évszáma. Nádasdy Mihály dúsgazdag várur adományozó levele, ki Zernest község egyharmadát adja a Jézus Teste elnevezést : viselő rendnek, ha halála után mindennap misét szolgáltatnak lelki üdvösségéért. A török korszak. Nos Johannes Hunyadi gubernátor ..... kezeli 1443-ban levelét Hunyadi János, aki a 1 török haddal vívott harcairól tudatja a brassói tanácsot. Mintegy 21 levelét őrzik Hunyadinak n brassói levéltárban. Néme­lyikben kereskedelmi ügyeket intéz el, má­sikban mesterembereket és szerszámokat kér „szász híveimtől“ és árut is rendel. Brassó különben nagy kegyben állt mind­végig a különböző uralkodók előtt. Okos politikájával a török uralom alatt is meg­tartja önállóságát és beleszól Erdélyország politikájába. Ezt látszik bizonyítani a ma­gyar származású Ali basa Maghiaroglu (Ma­gyar fia Ali) levele is, mely szerint: — ... hívén szolgálván kegyelmes uramat a fénylő ábrázatu Padisahot tudjátok meg hogy meg lészen li akaratotok és Batru Ga- bur (Bátori Gábor) nem lesz Erdélyország krája. Ki penig nektek ártand anyit is mint egy csirke, feje el lesz vágva a nyakától. Ha hiszitek küldjétek ember a magas Portóhoz hol ezt nektek majd megerősítik. Brassó ma. Külön részt foglalnak el az irattárban a városi számadások évszázadok óta felhalmo­zott könyvei, melyekből megtudjuk, hogyan élt, mit keresett és mit fizetett az évszáza­dok során hőségben és jólétben élő brassói polgár, akit most talán dobszó mellett ár­vereznek el az évszázadok történelmétől pa­tinás Brassó város piacán. Laer József. Rövid időre ugyan, de munkaalkalom kínálkozik A bankok tisztviselőik létszámának megfelelő ötven százalékban munka- nélküli banktisztviselőket keli alkalmazzanak évi zárlataik elkészítésihez i BUKAREST. (Az Ellenzék tudósítójától.) A munkaügyi minisztérium folyó év január 14-én kelt 107.492 számú döntése értelmé­ben a bankok és más pénzintézetek évi zár­lataik elkészítése céljából — ha ezt a ren­des hivatalos órák ideje alatt nem birnák elvégezni, csak a munkaügyi felügyelőségektől meg­szerzett engedélyek birtokában dolgoztat­hatják tisztviselőiket hivatalos órákon túl. Azonban — tekintettel a sok munkanélküli banktisztviselőkre — a minisztérium arra i? gondolt, mikor ezt a döntést hozta, hogy legalább rövid időre némi keresethez jussa­nak ezek a más szakmában elhelyezkedni nem biró munkanélküliek és kimondja, hogy e munkálatok elvégzéséhez a tényleges tisztviselői létszám felének megfelelőleg munkanélküli banktisztviselőket kell alkal­mazzanak az illető bankok, kiknek nem ke­vesebb, mint minimum 2000 lej fizetést kell adjon a bank. Azok a bankok, melyek nem j akarnak munkanélkülieket felvenni — kise- j gités céljából — és a meglévő tisztviselők- j kel végeztetik el a munkálatokat, természe- j I tesen a túlórát kell megfizessék, mint eddig | i is, azonban minden hét végén kötelesek a fel nem vett munkanélküli tisztviselők fizetésének megfelelő összeget a városi munkanélküli bizottság pénztárá­ba befizetni a munkanélküli segélyalap javára. A tulóraengedélyek iránti kérések az ille­tő munkaügyi felügyelőséghez — melynek körzetébe tartoznak — nyújtandók be, mely engedélyek azonban csak december 15-től február 15-ig, illetve julius 1 -töl augusztus 1-ig terjedő időtatramra szólhatnak. Az ellenőrzéseket a lehető legszigorúbban j fogják végrehajtani az illető munkaügyi 1 felügyelőségek, Béíyegíijdonsá^rtk Luxemburg: Az évenként szokásos jóté­konysági sorozat pár héttel ezelőtt jeleni meg. Az eddigieknél nagyobb alakú bélyegek — a bélyegkép közepén érem alakjában — Jean l'Aveugle luxemburgi herceget ábrázol­ják. A sorozat az alábbi 6 értékből áll: 10-j— 5 cent lila. 35-4-10 cent zöld, 75—}— 15 cent vörösesbarna, 1 Fr.-}-25 cent karmin, V/a Fr.-}-75 cent barna, l3/« Fr.-j-l.50 Fr. kék. összesen 50 ezer sorozatot bocsátottak ki. Csehszlovákia. A cseh nemzeti himnusz 100 éves jubileuma alkalmából 2 uj bélyeget adtak ki. A téglalap alakú bélyegek képe: előtérben dombon ülő és hegedüszót hallga­tó parasztokat, háttérben földjét szántó föld­művest ábrázol. A két érték a következő: 1 Korona lila. 2 Korona kék. Lettország. December 15-én 6 értékből álló uj bélyegsorozat jelent meg. A bélyeg­képek az elnöki és kormányzósági palotá­kat ábrázolják. Az egyes értékek: 3 sant sárga, 5 sant zöldes sárga, 10 sant zöld. 20 sant piros, 35 sant kék, 40 sant barna. ß?iyegrot>3f iizenót?i. Többeknek: A bélyegátvételi jegyzékünk alapján szállított tömegbélyegekért nemcsak az árjegyzékünkben szereplő bélyegeket adunk, hanem hiányjegyzék szerint is szál­lítunk a legolcsóbb napi árakon. — E. L. Timisoara: Külföldi tümegbélyegeket is át­veszünk, de azokról árjegyzéket nem adtunk ki. írja meg, hogy mely országokból mennyi van, vagy küldje be hozzánk és ajánlatun­kat azonnal megtesszük. — B. S. Bucureşti: Csakis nagyobb bélyeggyüjteményeket vásá­rolunk, melyekben legalább 5—10 ezer kü­lönféle bélyeg van, vagy speciális gyűjte­ményeket. Bélyegeket, bélyegalbumokat a legol­csóbban az Ellenzék bélyegosztályánál szerezhet be. AZ ELLENZÉK BÉLYEGOSZTALYA ERDÉLY LEGNAGYOBB BÉLYEG- SZAKÜZLETE, ahol állandóan nagy választék áll a gyűjtők rendelkezésére, úgy belföldi, mint kölföldi, valamint tengerentúli bélyegekből is. Kérje árjegyzékünket! Azon b. vevőink között, akik február 28-ig, részletekben is legalább 200 lej értékű bélyeget, vagy albumot vásárol­nak, ismét 50 különféle ajándékot osz­tunk szét 10 ezer lej értékben. ELLENZÉK BÉLYEGOSZTÁLYA Cluj, Piaţa Unirii.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents