Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-27 / 22. szám
ÜLZTBW XÉK 7939 fanoir 21. 2 M IT IR A ROMÁN SAJTÓ UNIVERSUL: Az idők mostok aviga o >i kor- ■!. ':-.yokn.'k a: or gazdasági és pénzügyi poli- ejtett hibái miatt lehetetlenné v.ilr or. .'.‘um \ezetiSenck jvítttos vonalát megtartani, \ pénz.verés joga is legújabban jövedelmi iűírássá változott, amely u polgárok kezébe nem a ’é. értéket megközelítő belső értékű pénzt nyújt, hanem eg\ jelképes közvetítési eszközt. A ma w •, ti-Miilvn lévő szj. lejeteknél csak i- százaink v m ezüstből és ha az. előállítási és szállítási öltégeket is hozzávesszük, az államnak még ek. kor is 85 százalékos nyeresége van minden ioo lek: után. A most kibocsátandó pénzeknél nem kell elfelejteni, hogy minden értékük csak önnii- tikban van meg a papírpénzektől is eltérően, amelyeknek aranyfedezete a kincstárban van el- e.he/ve. A ércpénzek becserélése az állam jövecinie céljából semmiképen sem olyun természeti, hogy akár az állam hitelét, akár a közönéinek az állami pénzbe vetett bizalmát erősítené. CURENTUL: A kamara gazdaság bizottsá- ;,v :iak a pénzügyi helyzetről tartott értekezletével kapcsolatosan kifejti a lap főszerkesztője, i'amfil Scicaru, hogy n belföldi kölcsön semmi egyéb eredménnyel nem járt, mint hogy igazolta polgároknak az állammal szemben tanúsított bizalma teljes hiányát még akkor is, ha acz álam minden biztosítékot megadott. Ennek a bizalmatlanságnak űz. oka ott vám, hogy az állam nem mindig arra a célra használta a polgárság pénzét, amelyre kellett volna A közönség nem jegyzett, habár a mulatóhelyek tele vannak és az építkezési roham javában tart. ROMANIA NOUA: A régi gazdasági rendszer fényes eredményekkel járt a háború előtt. Időközben azonban történt valami, amit nem láttak meg előre a liberális gazdálkodás embere;. Lassan- assan érdekcsoportok keletkeztek, különböző vállalatok állottak össze, mintha egy üzem len. mének és megalakult ilyenformán a részvénytársaságok egész sora, amelyekben eltűnt az eddigi tőke. így történt ez ipari, gazdasági és pénzügyi téren. Az egykori szabad gazdálkodás helyett egy nehány nagy személyiség, nagy egyesület jelenik meg, de ezek már nem a köz-, hanem csak kevés ember javára dolgoznak és gazdasági feudalizmus-félét alkotnak az államban. Ilyenformán oda jutottunk, hogy gazdaságunkat törvénytelen mó. dón igazgatják nehány személy érdekében. Anarchikus és felelőtlen vezetés ez. Újjászervezésre van szükség, hogy ezek a nagy egyesületek az állam javára dolgozzanak. PATRIA: A temesmegyei párttagozat Vaida jelenlétében lefolyt gyűlésének határozatait hozza. Vannak a pártnak izolált tagja;, akik pártjuk eljárásmódjának megszavazása után aláaknázzák a pártot olyan propagandával, amely az országot anarchiába kergetheti. Kérik a központ: vezetőséget, hogy az alapszabályok értelmében tegyen intézkedést ezek ellen a szakadárok ellen, akik csak akkor tudnának a párt kereteibe belehelyezkedni, ha terrorizmust hajhatnának végre. Kérni fogják mindazokat, akiknek a pártban külön programjuk van, hngy ezt terjesszék a központi végrehajtó bizottság elé. De vannak a nemzeti-pa- rasztpártnak olyan tagjai is, akik a nemzeti pa- r ászt párt vezetőségét rágalmazó lapokba Írnak, A Romania Noua,-ban, a Vcstul.ban és a Voinţa Banatului-ban. Kérik, hogy ezeknek a pártban lévő helyzetét tisztázzák. Bíróság elé állítják ezután a rágalmazókat és társadalmi bojkott alá helyezik mindazokat, akik Vaida Sándort, vagy Mihalachet rágalmazzák. X halál tragikomédiája. Nagykárolyi tudósitónk jelenti: Birinyi Albert érszalacsi földmunkás kissé mámoros fejjel vizet merített a kutból, megcsúszott és a kútba esett. Miután azonnal észrevették a balesetet, az emberek odarohantak és egyikük a kútba ereszkedve, a szerencsétlenül járt ember vizből kiálló lábaira kötelet kötött. A küntlevők meghúzták a kötelet és — felszaladt az egyik csizma. Most a másik kötélszárnak estek és — kimentették a másik csizmát. •Mire végül a póruljárt ember is feljött, már alig voll benne élet és csakhamar kiszenve- delt. EffiflV {• 8ELECT-MOZGÓBAN BEMVENUÎO CÉLÚM! a szerelem mestere! A világhírű szobrász szerelmi kalandjai, főszerepekben: Frederic March. Constance Bennett és FAY WRAY Következő műsort A BROADWAY TITKAI! rendkivül izgalmas bűnügyi film, főszereplők: Constance Camming», Franc* Williams. A filmet ABE LYMAN világhírű jazz - zenekara kiséri 1 — A hét világpolitikája Paktum-rendszer és európai totalitás KOLOZSVÁR, január 26. A külpolitikai hét a londoni francia—angol tanácskozás előkészítésének jegyében folyt le. A kezdeményezés az egész vonalon egyelőre n francia külpolitikáé. Paris a római megegyezésben tervbevett paktummal egyidejűleg, sőt ezt megelőzőleg akarja megvalósítani a keleti paktumtervet is. Egyes hírek szerint ehhez később hozzácsatolná n földközi-tengeri paktumot, széleskörű megegyezések keretébe fogva igy a földrész összes országait. A német belpolitika totalitási törekvései után, a francia kormány igy az európai külpolitika terén készül a totalitási elv megvalósítására. Ez az elv természetesen mindig azok javát szolgálja, akik pillanatnyilag a legerősebbek. Föltétien egységet azonban a külpolitikában még kevésbé jelent, mint a belpolitikában. Az ellentétek, melyek azelőtt bizonyos szabadsággal állottak egymással szemben, ezután a totalitás adta egység keretén belül élnek tovább és robbanó erejük az összeprése- lés által néha inég fokozottakba válik. A londoni tárgyalások előreláthatólag enyhíteni fognak ezen a totalitási törekvésen s az angolok. mint a szabadelvüség hagyományos képviselői minden vonalon, alighanem módját fogják tehát ejteni, hogy Európa megszervezést törekvései szintén ne ebben a merev totalitási légkörben folyjanak le. A francia külpolitikai terveket azonban, amelyeknek igen érdekes módon egyik legerősebb támogatója az európai hatalmak gyámkodása ellen eddig legerősebben küzdő Szovjctorosz- ország, egyelőre ez a totalitási törekvés jellemzi. Sikertelen tárgyalások A kedden bevégzödött népszövetségi tanácsülés utolsó napjainak kulissza mögötti megbeszélései is ekörül a kérdés körül forogtak. A megbeszélés központjában Laval tárgyalásai állottak Beck lengyel külügyminiszterrel és Litvinov orosz külügyi népbiztossal. Arról volt szó, hogy a paktumterv lényegét nem érintő engedmények árán Lengyelország is csatlakozzék a keleti paktumhoz. Ugyanakkor a genfi tanácskozásokon részt nem vevő Németország kormányának a berlini francia nagykövet nyújtotta át Franciaország válasz jegyzékét ebben a kérdésben. Laval a lengyel külügyminiszterrel folytatott tárgyalásaiban nem hagyott kétséget aziránt, hogy visszautasítás esetén lengyelek és németek nélkül is megcsinálja a paktumot, melynek gerince a szoros orosz— francia megegyezés volna, be nem vallolt, de valóságban megkötendő katonai cgyezmeny- nyel. A lengyelek ennek ellenére sem akarják elfogadni a tervet, mert semmiképen sem vállalják Oroszországgal kapcsolatban a kölcsönös segítségnyújtás kötelezettségét. Viszont hajlandóak csatlakozni a római egyezményhez, sőt nem utasítanák vissza azt sem, hogy az osztrák függetlenség garantálásában részt vegyenek. Laval ezzel nem elégedett meg, sőt a keleti paktum aláírását feltételül szabta a római egyezményhez való csatlakozás lehetősége elé is. Németország még nem válaszolt a francia jegyzékre, berlini jelentések szerint nem is válaszol a londoni francia—angol tárgyalások lefolyása előtt. Ezzel nyilvánvalóan szabadságot akar biztosítani magának diplomáciai játékában, de ez nem változtat a valószínűségen, hogy a válasza éppen olyan visszautasító lesz, mint Lengyelországé. Varsó ennek biztos tudata nélkül nem is kockáztatta volna a visszautasítást. Laval ezzel a helyzettel szemben, mint a párisi sajtó jelenti, megegyezést kötött Lit- vinovval, Titulescuval, Maximos görög és Tevfik Áras török külügyminiszterekkel, hogy Németországgal és Lengyelországgal semmiféle megbeszélésekbe nem kezdenek, mielőtt ezek el nem fogadták a keleti paktumot, és a római megegyezéssel kapcsolatos paktumtervet, sőt Németországgal a leszerelés kérdésében sem indít meg Franciaország a kérdéses paktumterv elfogadása előtt tárgyalásokat. Vagy keleti paktum, vagy francia —orosz szövetség A helyzet tehát ezen a téren holtpontra jutott és a londoni tárgyalások előtt nem is igen remélhető, hogy erről a holtpontról kimozduljon. A franciák mindenesetre tisztázott helyzetet akarnak teremteni e hónap 31-ikére tervezett londoni ütjük előtt. Ezért terelték előtérbe a keleti paktum kérdését, melyen a francia kormány mflr december 5-én kötelezettséget vállalt Oroszországgal szemben, hogy a paktum aláírására fölszólított egyetlen állammal sem folytat olyan tárgyalásokat, amelyek ezt a kérdést akár közvetlenül, akár közvetve érintik.*A Németországgal folytatandó tárgyalások, melyekről a londoni megbeszéléseken első sorban lesz szó, szintén ennek a megegyezésnek kizáró keretei közé tartoznak. Slár a december 5-iki megegyezésnél fölállították az alternatívát, hogy: vagy mindegyik érdekelt állam által aláirt általános keleti paktum, vagy francia —orosz szövetség. Hogy a francia—orosz szövetség fenyegetése mögött katonai megállapodás is rejlik, azt természetesen nem vallják be, de diplomáciai körökben senki sem kételkedik benne. A párisi és moszkvai kormányok mindenesetre együtt haladnak ebben a kérdésben. Sőt jól értesült angol lapok magyarázata szerint Lava* egyenesen az Oroszországgal szemben vállalt szoros kötelezettségeken szeretne enyhíteni azzal, hogy a keleti paktum megvalósításút komolyan akarja. Barthou, aki az oroszokkal való megállapodást elsőnek kötötte meg, inkább arra gondolt, hogy az orosz—francia szövetség tényét burkolja be a keleti paktum nyújtotta keretekbe. Laval ezzel szemben komolyan veszi a keleti paktumot, melyet azonban enyhített formájában sem tud elfogadtatni Berlinnel és Varsóval. Moszkvában ezt a visszautasítást nem nézik rossz szemmel, mert azt hiszik, hogy Franciaországhoz igy szükségképen az alternativa második részére, a Moszkva és Páris közötti szoros együttműködés megvalósítására kényszerül. Diplomáciai körökben éppen ezért is tulajdonítanak különösen nagy jelentőséget a londoni megbeszéléseknek. Azt hiszik ugyanis, hogy Anglia megtalálja a módját, hogy Európa az igy fölállított s az angol érdekeknek sem megfelelő merev alternatíva elől meneküljön. Mindenesetre a londoni tanácskozások,eredményétől függ, hogy a francia diplomácia a Moszkvával és Rómával létrejött megegyezései alapján folytatandó külpolitikáját Németországgal és Lengyel- országgal, vagy ennek a két hatalomnak teljes kikapcsolásával folytatja tovább. A kérdésre adandó válasznak rendkívüli jelentősége van Európa további fejlődésében. Paris hir szerint már készen áll arra, hogy a felszínen szereplő paktum-terveket a berlini és varsói visszautasítás esetén az alternatíva második felének megfelelően alakítsa át. Belpolitikai kérdés»e restauráció? a Habsburg* Nem jött létre megegyezés a genfi kulisz- szák mögött folytatott tárgyalásokon az osztrák függetlenség biztosítása kérdésében sem. így ennek a kérdésnek megbeszélése is a londoni tárgyalásokra marad, bár távolról sem biztos, hogy a megegyezést sikerül az angol fővárosban létrehozni. Ausztria függetlenné gének biztosítását kisantant részről bizonyos föltételekhez akarták kölni amelyiket ví szorít éppen Ausztria utasított vissza. Berger- Waldenegg osztrák külügyminiszter a leghatá rozottabban ellenállott annak a követelésnek, hogy a kölcsönös benernavatkozási szerző désből kivegyék a Habsburg-kérdést. Az osztrák külügyminiszter ezt Ausztria belügyeibe való megengedhetetlen beavatkozásnak minősítette és Olaszország képviselője, Aloisi báró teljes erővel támogatta az.osztrák álláspontot. Állítólag, a kisantant-államok külügyminiszterei közül is egyik erősebben, másik békülékenyebb módon képviselte ezt a követelést. Végül is nem jutottak megegyezésre. Most Londonban kell dönteni afelől, hogy Ausztriával kapcsolatban a Habsburg-restau- ráció lehetősége belpolitikai vagy külpolitikai kérdésnek tekintendő-e. A döntés nem könnyű és ha meg is történik, nem egykönnyen kenyszerithetö rá az ellenkező álláspontot képviselő osztrák kormányra. A „Quos ego“ módszerével nagyhatalmi részről sem tanácsos dolgozni a külpolitikai sakk játéknak ezen a nagyon kényes kockáján. Londonban ezt bizonyára szintén nem fogják elfelejteni. —s. AKIHITO CSUGU RO MlYA a felkelő nap országának reményteljes trónörököse most töltötte be életének első esztendejét. A felvétel pillanatában 74 centiméter magas volt a kis fennség és 9705 gramm volt a testsúlya. Mozgószinházak műsora: SZÓMBAT—VASÁRNAP : CAPITOL: MEGMOZDUL A VILÁG. Remekbe alkotott filmalkotás. Nagyobb, mint Cavalcade. Fősz. Madeliane Carpii, Amerika legszebb filmsztárja. Műsor előtt: Világhiradó és Micki Maus. EDISON: I. ÉN MA ÉLEK. Fősz. Joan Crawford, Gary Cooper. Robert Young. II. FEHÉR ASSZONY A POKOLBAN. Fősz. Carole Lombard, Charles Laughton. III. -DUO SIXTUS. MUNKÁS-MOZGÓ: I. EMDEN, A HŐSÖK HAJÓJA. Fősz. Werner Fuetterer. II. A DÜBÖRGŐ VÉGZET. Fősz. Georg O'Brien és Claire Trevor. Előadások vasárnap 3, 6, 9 órakor, hétfőn fél 6 és 9. Pasi# tí? Kruif Akik életünkért hss’czi'ak Tizenkét természettudós és orvosbuvár regényes életrajza és felfedezéseik története. Alig van izgatóbb olvasmány, mint végigkísérni életünk nagy ellenségei: a betegségek elleni eredményes harcok történetét. Kruif lelkes, optimista könyve érdekesebb minden regénvnél és detektiv-történetnél. Hófehér papíron. egészvászonkötésben 198 lej az Ellenzék könyvosztályában, Kolozsvár—Főtér. Vidékre azonnal szállítjuk. Eredeti üli. (Magyar Hlomuasuti) lepÉMpi önbeállós-gotyöscsapágps, acáirámás isípüppÉr és hozzávaló üzemgépekre igen olcsó árak niellett rendeléseket már most felvesz a mái?, gépgfár körlet! vezérképviselete AUTOMOBIL!A S. A. CLUl «MM PIAŢA STiFAM (LEL MÁnE
