Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-04 / 3. szám

BLZBWZHK 1939 f m * a i r 4. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ \. B. C.5 H« o tegnap és ni a között termésbe. ;cn tolyaimtusNÜgi kapoolatiuik kell letevme, tik kor fel kell hagyni a reménykedéssel. A/, álla. x>iuk máról-hóin .vpra nem váltósnak meg. A FOSSfc forrása jx-dtg bennünk van. Nézzünk kö­rül, kik ,i ok a. emberek, okik vehetnek, vagy a jövőben vezetni fognak. Veszekedés, verekedés, ágálom uralkodik köztük és egyetlen megértő hangot nem lehet hallani. Az ország boldogsága, személyes törekvéseik kielégítésére, o’okkwrt. \zt hiszik, hogy <xi ország boldogságot csak úgy szolgálhatnák, ha mindegyik a másik kizárásával kormányozna? Közös munkáról, ami egyedül célravezető lenne, sző sem lehet. DREPTATEA: A földbérlő falusi lakosság tűr­hetetlen helyzetéről ír. Romamálxin tiz.ennegy- mi'lHó hektár művelhető föld van, amely négy­millió tulajdonos között oszlik meg. Hat és fél. nükó hektárt hárommillió kisgazda művel meg, .►laknék egyenként ör hektárnyi Jut icglenncbb. A másik hétmilliót pedig hatszázezer ember bír­ja, de ezek közül is négy és félmillió hektár csu­pán 150.000 ember között oszhk meg. 1 ehat a oldmivelők nagy része a két kézzel dolgozó kisemberek, de még inkább a kssbé-rlők közé tar­tozik. Ezeknek o bérlőknek a tulajdonosa szabja meg a feltételeket, airu ellen a munkásoknak egyetlen szava sem lehet, mere ha nem jutnak földhöz, az éhenhalás fenyegeti vakunennyiüket. Az államnak kell beleavatkozni ebbe a helyzet­be, ha meg akarja akadályozni egy olyan súlyos- idő bekövetkezését, smioó az - 1907-es paraszt- forradatom volt. PATRIA: Értbecrden voét. hogy Tatar escu kolozsvári beszédében lámájuknak még a nevét s,m emhcecte, holott az ákab teremtett zavaros helyzet tisztázásáért Jött. A magyarázatot most kaptuk meg. A Iomanct vezetése aWr áüó ifjúsá­gi H. csoport húsz tagja utazott Kolozsvárra, akik minden körülményei között készek voltak elszántan megvédeni vezérüket- Fd vadnak ké­szülve, hogy minden Iamandi cüen irányuló tá­madása közvetlenül válaszoljanak. Tatar escu bölcsnek bizonyuk és kikerülte az újabb össze, ütközést. CURENTUL: Romană» iparának tevékenysé­gét a falusi lakosság kis vásárlóereje határolja meg. Ilyen körülmények között a helyzeten nem lehet másképen segítem, csak a következő két utón.: a gabona és földmiveáésá termékek árának felemelése és az ipari termékek, árának csökken­tése ákal. Mindkét megoldás nagyban függ az esetlegességektől, hosszan tartó és biztosabb mó­don kell a Jövő kibontakozását fölépíteni. Hogy a földmivesosztálynak vásári óképessége és általá­ban árucseréje emelkedjék, 3 alapfeltétele van: a földművelés mechanizálása- az állattenyésztés uj elveken alapuló kifejlesztése, amihez harmadik- nak feltétlenül az ipari termékek olcsóbbá tétele kell, hogy járuljon. VIITORUL: A ítberáis pártáéit a toki egész, ségügye érdekében kifejtett tevékenységéről ad számot. Falusi kezelőhelyeket lécesicectek, a kör- orvcad hivatalok számát megnövelték, mert a ré­gi beosztás szerint teljesen elégtelennek bizonyul­tak, biztosították a társadalmi betegségek tovább­terjedését megakadályozó intézkedések alkalma­zását, emelték a falvakban az orvosok számát, népfürdőket létesítettek, kórházakat Javítottak és megnyitották azokat is, amelyeket az utóbbi nemzeti-paraisztpárti kormány alatt bezártak. Munkájuknak mára eredménye van, mert a szi­filisz, a tüdővesz és a többi nagy tórsidalini ra­gály pusztítása érezhetően csökkent. KÁT ON A-ECKER DT: Az egysége* magyar gyorsírás tankönyve az Ellenzék könyvosztáiyában, Kolozsvár, Főtér. Vi­dékre azonnal szállítjuk, 55 __lejért kap­ható. Orökériékü iijusági iratok Kipling: Nagy dsungelkönyv (Dsungel- könyv és Uj dsungelkönyv) 373 oldal, nagy alak, dúsan illusztrálva Kipling: Maugl. kalandjai az őserdőben Cooper: Nagy indiánus könyv (662 oldal) Cooper: A prairie Cooper: Az úttörők Cooper: Utolsó mohikán Cooper: A cserkész Cooper: A vadölő Futsek: Ciliké sorozat kötete nagy album­alakban j 50_ _ Benedek: Magyar mese., mondavilág 10 kötet, á IZO _ Benedek: Piros mesekönyv 120.— Benedek: Galambok 60. _ Endrődi: A magyar költészet kincsesháza 150.— Magyar mesék rózsáskertje. 72. _ Most vegyen, amíg a- nagy választék tart az „Ellenzék“ hönyvoszíáíyában, Kolozsvár, Főtér. OS-— 72.— 144— 42.— 42.— 42.— 42.— 42.— Kolozsvár €í>é$i$íőüí»uí állapota az clmnli Often iitm «oll hlclcgilo Soh volt a fertőző fteleő, a gijerineh-lialandőság pedig cniclhedefl KOLOZSVÁR. (A* KI Ion zék tudósítójától.) A város főorvosi hivatala minden évben be- számolót készít a város egészségügyi helyze­téről. Most készül ez a beszámoló, amely hü lükre lesz az elmúlt év közegészségügyi hely­zetének. Az évi beszámoló ugyan még nem készült el, de dr. Vlad városi főorvos a ké­szülő kimutatásról az alábbi felvilágosításo­kat adta: A pontos statisztikai adatok még nem készültek el. Addig is, amíg a kimutatások elkészülnek, elmondhatom, hogy Kolozsvár egészségügyi állapota az elmúlt esztendőben nem volt a leglclelégitŐbb. A járványos betegségek különösen sok ál­dozatot követeltek. A gyermekhalandóság is növekedett az elmúlt évekhez viszonyítva. A többi betegségek általában igen jó indulatn­ak voltak. — Hány fertőző beteg volt a város terüle­tén? — Tesszük fel a kérdést. — 240 difteria beteg volt, akik közül 14-en meghaltak, 170 vörhenyes beteg közül S-an, 70 tifuszos közül 8-an haltak meg. A tilusz esetek száma általában nem volt nagyobb, mint az elmúlt években. A vörheny különö­sen novemberben, a difteria októberben pusztított nagy erővel. Úgy a klinika, mini a város járványkor- háza csaknem a: egész ősz folyamán telve volt betegekkel. Kgy napig sem volt úgy, hogy a kórházak üresek lettek volna. A városnak különösen nagy gondot okozott a megbetegedések nagy száma. A városi költségvetést 300.000 lejjel kellett túllépnünk. Az állam pedig jóformán semmi támogatást sem nyújtott. A védőoltások nern segítettek a járvá­nyok leküzdésében ? — Feltétlenül sokat köszönhetünk az ide­jében alkalmazott védőoltásoknak, de nem minden esetben voltak száz százalékig biz­tosak, ami a fertőzés elkerülését illeti, halál­eset azonban egy sem fordult elő az előző­leg beoltott betegeknél. — Mi az oka a nagyszámú csecsemő el­halálozásnak? — Az anyák még mindig nem ismerik a gyermekgondozás következményeit. Ez külö­nösen a munkás nőkre vonatkozik. Az egy éves korukon alul elpusztult gyermekek nagy része törvénytelen volt. pár óra alatt nagyon olcsón fest, az or­szágosan elismert CZINK-cég, CLUJ! i OYÁSZMJHAftAI A széles népré^egek leié vezel a magyar fövő úéfa A fiatal irodalomtörténész középeurópai irodalomtörténetet sür­get.— Irodalmi értékű mai müveket a ponyvára! — A néprajz, mint kötelező tantárgy BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Budapesti Hírlap, karácsonyi mellékleté­ben, kérdést intézett a magyar szellemi és gazdasági élet minden területén működő fér­fiúhoz, hogy a maguk szakterületén miben látják a magyar jövő útját. A nyilatkozatok közül Kodály Zoltánét ismertettük már, de úgy gondoljuk, hogy nem lesz érdektelen né­hányat ismertetni még. Mi a minket legkö­zelebb érdeklő, Tolnai Gábornak, a nemzeti múzeum gyakornokának, az erdélyi iroda­lom történetírójának, a nyilatkozatával kezd­jük. A fiatal tudós a magyar irodalomtórté- netirás legközvetlenebb jövőbeli feladatát a dunavölgyi irodalomtörténet megteremtésé­ben látja. Ez nem csupán tudományos iel­adat, hanem egyúttal nemzeti kötelesség, hi­szen a tudós a kis népeknél nem vonhatja ki magát a nemzeti kötelességteljesités alól. Idézi Németh László megjegyzését, aki sze­rint a húszévesek korosztályából akkor les­nemzedék, ha megtanul csehül, lengyelül, ro­mánul és szerbül. Főként ennek a nemzedék­nek lesz feladata a magyarság nyugati kiíl- turkapcsolatai melleit feltárni azokat a szá­lakat, amelyek a középeurópai népek mű­veltségét kötik össze. A felmerült humanista kutatás lassan tisztázni kezdi a magyar hu­manizmus középeurópai összefüggéseit. Hát­ra van a szomszédos népekkel való kultur- kapcsolatoknak jelenben való megteremtése és kiépítése. Ki a ponyvára A fiatal magyar íróknak, művészeknek és tudósoknak saját népükkel szemben való fel­adatát a kolozsvári származású Buday György fametsző, a Szegedi Fiatalok vezető­je, abban látja, hogy végre tárják fel és mu­tassák meg a magyar népi alkat jellemét. Ennek a nemzedéknek nem szabad megelé­gednie azzal a közönségréteggel, mely az elő­ző nemzedéknek is közönsége volt: a közép­osztállyal és a polgársággal. Forduljanak az irók a magyar paraszttársadalom és mun­kásság tömegeihez. Ezeknek a tömegeknek müveik bucsus és vásári ponyvára szánt ol­csó kiadásaival adjanak módot arra, hogy megismerkedhessenek velük. A rádió nevelni akar Németh László, a Tanú és a Válasz szer­kesztője, a magyar rádió irodalmi tanács­adója, a rádió műsorának kettéválasztásáról számol be. December 22 óta Budapestnek két műsora van és úgy állítják össze az elő­adásokat, hogy Budapest 1. legyen a néplap és Budapest 11. az előkelő revü. Magas szín­vonalú, tudományos előadások és irodalmi felolvasások sorozatát indítják meg. Ismer­tetnek 50 magyar és 50 külföldi remekmű­vet olyan előadókkal, mint Babits Mihály, Benedek Marcell, Kosztolányi Dezső, Schöp'f­lin Aladár. Szerb Antal. Elbeszélés- és vers­antológiát terveznek 52 legjobb elbeszélő és 24 költő müveiből, amelyet Móricz Zsigmond Hét krajcárjával nyitnak meg. Más irodalmi és tudományos sorozatok teszik teljessé az elképzelést, amely a magyar rádiót igen elő­kelő helyre fogja állítani a szellemi élet te­rén. Kiderült azonban, hogy csak a legna­gyobb nehézségek árán lehet a műsor szín­vonalát biztosítani. Több előadásra van szükség, mint amennyi előadó áll rendelke­zésre. A távolálló azt hinné, hogy különö­sen a fiatalemberek csak úgy tolonganak a rádió felé. Ez nincs igy. Annyifelé ráncigál- ják őket, hogy alig van idejük a rádió szá­mára. Annál jobban özönlenek az Írástudat­lanok. Különösen a nők fárasztók. Az eredeti magyar műveltségért Györffy István dr. egyetemi tanár, a Nép­rajzi Intézet vezetője, a néprajz legsürgősebb feladatának a magyar répi kultúra emlékei­nek összegyűjtését tartja, mert a rohanva terjedő civilizáció pár évtized alatt a régi né­pi művelődés csaknem minden emlékét el fogja söpörni. Ezek az emlékek vannak hi­vatva hiztositani a magyar műveltség erede­tiségét azt, hogy a nyugati műveltséget egyé­niségünk feláldozása nélkül olvasztottuk ma­gunkéba és azt, hogy a magyarság jelenleg még kellőképen nem értékelt eredményt ért el a kultúra továbbterjesztésében a szomszé­dos népeknél is. Nyilatkozatából azt is meg­tudjuk, hogy a magyar kultuszminiszter az uj középiskolai tantervbe is felvette a nép­rajz tanítását. Népművelő irodalmat A népoktatás feladatairól beszél az erdélyi származású Bisztray Gyula dr. Fontosnak ta­lálja mindenek előtt a nemzet lelki egyftégé- nek kiépítését. Ebből a célból h népműve­lésnek a legfőbb feladata uz erkölcsi, széllé ml és gazdasági élet szakadékaínak megszűri telése, a válaszfalak lebontása h helyettük hidak verése. Sok munka vár az iskolánké viili népművelésre, amely szerves folytatása kell, hogy legyen az iskolai nevelésnek. Kü­lönleges feladat vár szerinte a jövőben a népművelés terén a magyar irók rendjére. Ma nincs nevelő értékű népi irodalmunk, amilyenről annak idején Petőfi és Arany ál­modott. Ezt kell megteremteni a jövő Írói­nak. Érdekes, hogy ellentétben a legfiatalabbak elszigetelő, hűvös magatartásával, ezek a nyilatkozók majdnem valamennyien a nép­pel való közösség gondolatéitól vannak át­hatva és a magyar jövő tennivalóinak ten­gelyébe állítják Magyarország agrárlakossá­gát. Ezt a szempontot az erdélyi fiatalok is döntő jelentőségűnek ismerték fel. És igy azt kell mondanunk, hogy a magyar élet- irány közössége a határok közbeékelésével nem szakadt meg s ha mások is életkörül­ményeik, a közművelődés területén nagy vonalaiban egy a magyar jövő útja. Hegállapitotték az ui tanácsbeoszfes! a kolozsvári itéMfáblánis KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az újév első napján az Ítélőtáblán is meg­ejtették tanácsülés keretében az uj tanács- beosztásokat. A három szekció elnöke: Ma- nescu, Papp loan és Alexandru Ulvineanu továbbra is szekcióik élén maradtak, mig a birákat az alábbi sorrend szerint osztották be: Első szekció: Gusztáv Haupt, Emil Zacha- ria, Petru Radulescu. Ilié Voitescu és loan Muresan. A második szekció tanácstagjai Balázs Sándor, Mihail Balassan. Nicolae Th. Paslam. Nicolae H. Borzie és Constantin Epure. A harmadik szekciónál Kuner Lajos, Fául Balasiu, Victor Stamatopol, Mihail Po- pescu és Oclavian Furnea. A táblai vádtanácshoz Ilié Voitescu. Con­stantin Epure és Octavian Furnea táblai ta­nácsosokat osztották be, mig a fegyelmi bi­zottság tagjai Emil Zacharie és Nicolae H. Borzie. A tárgyalások az ítélőtáblán január 8-án kezdődnek meg. Mozgószinházak műsora: CSÜTÖRTÖK CAPITOL premier-mozgó: Nagv sikerrel fut: „YVORONZEFF HERCEG“. Főszerep­ben: Albrecht Schoenhals. Brigitte Helm. Hans Knoteck. EDISON: I. VACSORA NYOLCKOR. Jean Harlow, Wallace Beerv, Marie Dress­ier. IT. HADNAGY VOLTAM. Mady Cris- tians, Grctl Theimer. Georg Alexander. MUNKÁS-MOZGÓ: AZ EXTÁZIS. Erotikus film. Főszerepben: Hedy Kiesler. Elő­adások: 5, 7 és 9 órakor. Naptár: 1935 január 4.. péntek. Katolikus: Titucsz, Leon. — Protestáns: Iza­bella. — Ortodox: S. C. 70 ap. — Izraelita: 29 Tebelh 5695. 1 A nap kél: 8.48. — A nap nyugszik: 17.17. Nyitvalevő könyvtárak és múzeumok; V trph Egyesület nnrnm» délelőtt a—T 'ţf 7* Emorrifki morrúin: déídőtt iéfesíiaf 5—4-íp. EME Réástz és Kbdtrz áüa&zv 4-ír. Ereklve Muzeum: délelőtt g— i-if* k* egyetem népkönyvtára: délntit 3— Ma éjszaka a következő gyógyszertárak teljesítenek szolgálatot: Dr. Hintz, P. Unirii, dr. Halász, Cuza Voda- tér, Flohr, Ferdinand király-ut. Diana, lorga-u. A féli könyvpiac szenzációi havi 25 Iéjért olvashatók az Ellenzék kö* csőnk önyvtáráhan pr p pl fpa/r Minden magyar könyvujdonság már a MEGJELENÉS napján MEGTALÁLHATÓ ö> ,o , tfV­Beiratkozás bármely napon, üzleti órák alatt % f v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents