Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-20 / 17. szám

12 r L LEN 7 f ' K WKmamemtmm:*: /anuar 2 0. HW» IPOPAIOM ^ MÜVÉslElr Verses kötetek Közvetlenül a karácsony eWtti napokban idem meg HoWn Jenő verskötete: „Mcg- siratnak, de mogbocsátnak“ cimcn. A vei s<k iiagyrész.ót a lapok hasábjain is olvashatta, v .közönség, igy összegyűjtve azonban még közelebb jutnak az olvasó szivéhez- Bcile- üivk a fiaOaÜ költő le'tkivilá^ibj, iinely mind világosabban kezd kialakulni, nagy vonalai f te rajzolódnak, sajátos színek és hangok tűnnek elő. Hobin Jenő versei­nek már témáiból kiolvasható, hogy írójuk iától ember. A témakör, a versek hangulata mind sajátságosán a fiatalságé. így csak Ka­rai, húszéves ember láthat, gondolkozhat es érezhet. Ez nagy mértékben dicséret ma, mikor a fiatalok nagyrésze öregnek látszik, ba gondd (kozásukat, lelkűket nézzük. De di­cséret abban az értetemben is, hogy a vér­eknek ekjétől végig megvan az egységes hangulata, színe, külön világa. A fiatalos la- i.'Smód és fiatalos hangulat aoznban nem a víg hangot, az életnek induló bizakodó uj- iongá'sc jelenti, hanem legtöbbször szomoru- ■ágot, kilátás talianságot, reménytelenséget. Sajnos, már ilyen az élet s ezen ugylátszik minden fiatalos lelkesedés, bátorság megtor­pan vagy elferdül. Taláóan üti meg a kötet alaphangját az dfeő versnek néhány sora: Tavasz volt, tiszta volt az ég csira ébredt a fölben. A bércen hé ölelte még a sziklát elmenőben. . ' Akkor születtem. Éjszakán indult velem az élet. Akkor sírta szegény anyám értem az első könnyet. Anyjához Írott versei a legszebbek. A csa­ládtól való te"szakadás és elidegenedés érzése ragadta meg legmélyebben a lelkén. Az élet elesettjei felé is erősen hajlik a szi­ve, ami lehet talán romantika, de „Az utca királyai“ ciklus legtöbb verse őszinte vdleér- ésről tanúskodik. A félkarú koldus, a rok­ont, a hírlapárus sorsa mellett mind megáll. A „Csókos és csokraiéin óráik közölt” s/o-ml- mi ciklus szintén igen szép verseket tartalmai’. Igazi férfiúi érzés és emberi tragédia érzik ki belőlük. Hobán Jenő versei komoliy érnékct jelen­tenek. Itt-ott niég érezhetően küzd külön­böző hatásokkal de ez alig jön tekintetbe nagy erényei mellett-, különösen, ha mcs’j- gondőljük, hogy a könj’v fiatalember cl*ő kötete. Hobán joggal bízik tehetségében és bizalmát csak erősíteni lehet. Kovát» Péter könyve, a „Gyónás“, sok te­kintetben ellentét az előbbivel szemben. Itt a 'égjobb versekben az. értelmi elem uralko­dik, érzéseinek ,ncm találta még meg a kellő művészi kifejezést!. Amint a kötet címe is mutatja, az isten-kérdés foglalkoztatja legtöb­bet az irót és valóban a „Szeretlek Istenem“ ciklus versei tanúskodnak ig azi elmélyül lésről. A kötet többi részében néhány kedves bc- kecsalji és nyárádmenti hangulattal találko­zunk, de ezeknél az eredetiség hiánya a hiba, úgy a téma meglátásában, mint a kifejez cső­ben. A könyv székelyföldi termék, Udvarhelyt jelent meg. Érdekes volna ezzel kapcsolatban egyet-mást elmondani, ami azt bizonyítja, hogy fel kell figyelni itt minden kukuráis és művészi megmozdulásra. Kovács Péter, a fiatal tanító a háború utáni nemzeédkhez tartozik. Román iskolába járt és amikor ke­zében a diplomával kikerült, nemcsak a vers­írást kellett megtanulnia, hanem a magyar helyesírást is. Sokan vannak ilyenek s ezeket legalább is bátorítani ke'IL Tompa László, a kiváló udvarhelyi székely költő irt Rováts Péter könyve elé élőszót s mint aki alaposan ismeri az irót, mondja, hogy „Kováts Pórer több, mint amennyi belőle verseiben meg­található. Az anyagon uralkodni tudó mű­vészi fölényt, a formának végleges biztossá­gát, amihez sok tanulást, elmélyedést megen­gedő évek kellenek, .még nem érhette er. Mindezek azonban csak ideiglenes fogyaté­kosságok.“ b. gy. kozmetika Arcpakolások fi «- OTTHONI SZÉPSÉGÁPOLÁS. — Az a re pák olások különleges helyet foglalnak el a szépségápolás birodalmában. Újabb időben olyan kultusza támadt az arcpakoláhoknak, hogy azt hihetnők: a legújabb kozmetika diadala. Azonban a kozmetika történelme felvilágosít bennünket arról, hogy ez is, mint maga a szép­ségápolás, ősi eredetű, csak formái változtak. Már Papirus Ebers említi az alabástromlisztből, natron- iisztbői és mézből álló pépet, mellyel az ősi egyip­tomi másszék kenték arcokat, ha ráncok jelent­keztek. Akik legelőször a szépségápolással fogl­alkoztak, azok rendesen orvosi előképzettség nél­kül autodidakták voltak, pedig a most is diva­tos arcpakolásokkal elérhető hatások és eredmé­nyek legtöbbször olyan frappánsak, hogy azt ..ondoínók: bőrgyógyász orvosok találták ki hosz- <zas tudományos kutatások után. Ha az arcpakolásokat éppen csoportosítani akarjuk, feloszthatjuk olyanokra, melyeket bizo­nyos kozmetikai hibák (ráncok, gyulladásos par­ia na'sok stb.) eltüntetésére használunk, másokat pedig — és a nagyobbik részük idetartozik — az arc konzerválására, toalettjéhez alkalmazzuk. Az arckezelések kapcsán a kezelendő arcbőr válto­zatos tulajdonságai szerint különböző pakolások­kal olyan változásokat tudunk produkálni, amit semmi másféle eljárással nem tudunk. Az arc- pakolás befejezése az arckezelésnek és előké­szítője az. arctoalettnek. Ha halvány, vérteien az f.vcbőr, az arc-masszázs hatását megoldjuk meleg paraffin vagy olaj pák olással — kipirult, nedvdus, zsíros a bőr, a masszázs okozta vérbőséget, pá­rosságot lelohaszijuk hideg, szénsavpépes pako- ássai, jeges ledörzsöléssel — viszont mindkét iajta pakolás egyformán felfrissíti, felüditi, bárso­nyossá teszi a bőrfelületet s ezáltal kedvező fel­tételeket teremt a fedőkrém, a rúzs, a púder el­ei yezésére. Az arc kiszépitésére használatos pa. tolásokat inkább alkalomszerűen végezzük, vi- tont, ha a pakolások gyógyhatását akarjuk ki­használni, kuraszerüen naponta, másodnaponként -plikáljuk, az eset súlyossága szerint olyan bőrök- íéi, ahol bizonyos kozmetikai hibákat kell gyó- .yitsunk. Az egyes pakolások itt következnek: A hidegvizes pakolás tulajdonképen egyszerű oorogatás és ha jég, vagy más eredményesebb el- | járás rendelkezésére nem áll, lobosodásra hajla- i mos, érzékeny bőr ienyugtatására esti kompresz. szek formájában igen hasznos. Száraz bőrt cél­szerű előzetesen kevés neutrális zsírra! bekenni, hogy a viz ne áztassa a felhámot. Ha a lob eny­hült, felmelegedő, u. n. Priessnitz borogatások * formájában változtathatjuk a pakolást, amikor hi­degen tesszük fel és a párolgást gátló vászonnal, guttaperkával borítjuk. A kezelésektől kipirult arcot a hidegviz jól enyhíti s ha hozzá kevés benzoe tinkturát öntünk, e pakolás az arctoa­lettre alkalmas, vékony zománcszerü réteget hagy a bőrön, jeges borogatással, esetleg csak le- dörzöléssel, a mitesszer nyomkodástól, kezeléstől, vagy más izgalomtói felhevüit bőrt nyugtájuk le, de jeget minden arckezelés után alkalmazhatunk, mert a lobos jelenségek gyors visszafejlesztésé­vel, a vérkeringési egyensúly helyrebillentésével a szubjektív jó érzésen kívül a bőrfelület ked. verő állapota érhatéi el. Meleg v»ra« borogati«; Adstringens hatieu gyógyazerekkc! ellátva, genyee, pattanásos arcnál alkalmazzuk. Ha tartós mele­get akarunk a bőrre alkalmazni, megfelelőbb a paraffin arcpakolás. A nyers paraffin c célra nem alkalma-., a megfelelően kevert paraffint víz­fürdőn megölva'Z.tjuk s ecset segítségével az arc­ra visszük. Itt azonnal megfagy és páöcélszcrü ré­teggel vonja be az arcot. Első 6a gyors hatása a paraffinnak, hogy a vonásokat kisimítja, ideg­nyugtató és különös pihentség érzése érvényesül az. arcon, ami már egymagában biztosítja a hatás sikerét. Minthogy csakis száraz bőrre alkalmaz­zuk, a paraffin és a bőr között kis dunsztréteg képződik, mely a ki-; bőrerckct kitágulásra, az alsóbb nagyobbakat összehúzódásra készteti s ez­által a felső hámrétegek át ivódnak vérrel, a pa­raffin eltávolítása után a bőr relt, egészséges pi­ros lesz és e hatás sokáig eltart. A paraffinpako­lás olyan veszélytelen eljárás, hogy akár gyógy- célból, akár toalcttcélból mindennap a’kalmaz- hatjuk — ha van időnk rá, mert a paraflinpán­célnak legalább 20—30 percig kell az arcon ma­radnia, hogy hatását kifejthesse és ez idő alatt (meggondolandó!) beczélni sem szabad, men az arcjáték meglazítja burkot s ezzel a paraffin minden hatását elvesztettük. A paraffinburkot egy darabban könnyen le lehet vonni az arcról. A bőr kóros szárazságánál gyógyászául célból az olaipakolást alkalmazzuk. A duplafalu vászon­álarc belső darabja át van itatva nem avasodó meleg olajjal s a felső viaszosvászon védelme alatt a száraz bőr rulajdonképen ólajdunsztot kap amikor a meleg és az olaj kettős hatása alatt a bőr egvidőre megszabadul a szárazság kellemet­lenségeitől. Olajpakolással kuraszerü kezelést szok­tunk végezni naponta. Arctoaletthez nem alkal­mas, mert éppen a gyógycé! miatt az olajréteget nem tanácsos egészen eltávolítani. Ugyancsak csupán gyógyászati célokat szolgál az iszap-pakolás, ezúttal a zsíros, lobos, pattaná­sos bőr kezelésére. A kereskedésben található bár­mely fürdőiszap használható e célra. A vizze! készült meleg, vagy hideg pépet vastagon az arcra kenjük és száradásig rajtahagyjuk. A pép viza: a bőrt átjárhatóvá teszi az iszap gyógysze­re számára (rendesen kén), a poranyag pedig lob- ellenes hatást fejtvén ki, rosiszindulatu pattanások gyógyulását eredményezi. A fürdő-klámokban szereplő rád um azonban — sajna — a- kereske­désekben található fürdőiszapokból már régen ki­sugárzott. Méltán tarthat számot legnagyobb népszerűségre a kozmetikai praxisban a szánsavas pakolás. Ez is poralakban kerül forgalomba és vizzel péppé gyúrva, élénk pezsgés kíséretében fejleszti a szén­savat. Az ecsettel az arcra vitt pépet vastag ré­tegben helyezzük el s hat-hét perc múlva hideg, lehetőleg jeges vízzel lemossuk. A pép bármely izgalomban levő lobos. zsíros bőrt e rövid idő alatt fénytelenné, hűvössé, pihentté varázsolja s a zsirtalan sima bőrfelület igen alkalmas az arc alkalmi kiszépitésére. A szénsavpépnek tehát el­sősorban, mint toalettszernek van szerepe, de bőrzsirosság, mitesszerek, kisebb pattanások gyó­gyítására is használható, utóbbi esetben naponta, másodnaponként végzünk ve'c kezelést. Mig tcxi- lettszer gyanánt intenzív bőrszáritó hatása miatt csak alkalomszerűen tanácsos alkalmazni. Száraz arcbőr toaltetjénél a szénsavpépzés előtt a bőrt bezsir077.uk, kü’önbcn izgalmi tüneteket válthat ki. Kezelése igen egyszerű és kevés időt vesz igénybe, otthoni kúrákra alkalmas. Az oxigénes arcp3kolás változata az előbbinek, ugyanazon ese­tekben és módon használjuk, mint az előbbit, csalt olykor vesszük elé, amikor fehérítő ha­tásra is szükségünk van. lit esetekben hosszabb kurakat végzünk vele. Az arcpakolások rendszerébe illeszthetjük az u. n. villanyos arcmaszkot. E szellemes felszerelést száraz, faggyuhiányban szenvedő arcbőröknél al­kalmazzuk. Korai ránc, főleg a szem alatti bőr korai lazulása szépen gyógyul hatására. Lényege abban áll, hogy a ráncos helyekre vastagon fel­rakott bőrtápláló krémet a villanyáram hatása alatt a bőr magába veszi. Már egy.két kezeié? után javulás észlelhető, hosszabb kezelésnél gyö­keres gyógyulást érhetünk cl. Dr. BÉRÉN Yí DEZSŐ. A kozmetikus íi tuti?'o': R. I. Udvarhely. A hormoninjekciós kúrát csak az előírás szerint végezze, mert azt pontos hormonvizsgálat előzte meg. Viszont a kvarc- kúrát addig folytassa, (csakis az előirt kicsi su­gáradagokkal), mig hajhullása teljesen megszű­nik. — A hajtápszert küldöm. — A téli időre a krém jobban véd. mint az arctej. N. E. Szilágy. Csak második levelét kaptam meg, Így tanácsom késve érkezhetik. A hidegebb időben a szárító pakolást csak másodnaponként végezze és arcát krémmel öltöztesse fel, külön­ATHENAEVM KUtve 144 lej í*z E:*ei -éh feonv o^rin y CocHkhU -B P« Verne Gyula müvei diszkiadásban í 50 százalékos árleszállításban, az Ellenzék könyv­osztályában, Cluj. Kérje a V rne árleszállit s tel jes je -yzé.<ét ben a felhám nagyon elromlik. A?, orctcjet csakis mosdásra basználja. Enyedi kislány. Húgának ugyanolyan patta­násai kezdődnek, mint maginak. A kezelés is ugyanaz. A száritó pasztát csak minden másod k este használja. Nappalra egyelőre csak szárító púder kell. Rcgáti magyar tantónő. Télen az arcbőr szá­razabb, de azért a mitesszerek ellen kell kúrát végezzen. A szénsava« arcpakolás e célra meg­felel, a felhám erős kiszáradását könnyű félzsí­ros krémmel ellensúlyozhatja. Kezdő kozmetikusnő. A ruzsfestéket csakis megbízható gyárból szerezze be, Német-, vagy Franciaországból. A félkemény krémruzs arcra, ajakra egyaránt alkalmas. A Trans-Henne szem­pillafesték filmszempilát kölcsönöz, de csak egy­két napig tart. A tartós szempillafestés nem cny- nyire hatásos. Mar ykapitány Miket is gondoltunk, amikor Mary Állom nek, a londoni női rendőrség főnökének egyenruhás alakját, egyensapkás, etonfejes férfias metszésű arcát először pillantottuk meg a nagy lepedőlapok hasábjaim! Még az emancipált gondolkodású nők is idegenkedve utasították el a gondolatot. Nem, ez igazán nem nekünk való! Csapszé- kekből részegeket kidobálni, verekedőket szét­választani, az utca erkölcse ellen vétőket őrszobára kisérn«?! . .. Női fizikummal, női léitekkel a szennyek-szennyebe leszállni? És az egyenruhával együtt felöltem azt a kényszerű keménységet, ami — ha nem is előfeltétele a mesterség vállalásának — ki kell hagy fej­lődjék a mesterség gyakorlása közben? . .. Anna jobban meglepődtünk, mikor ugyan­ennek a férfias arcé)ü, Mary AUan-nek önélet­rajzában azt olvassuk, hogy a női rendőrök London utcáin valóságos anyás hivatást tef- jesitettek. Hogy nem merev elvek hajhászá- sából, nem feliratokkal kiverekedett egyenlő­sítés következményeképen a akult az ekő női rendőrség, hanem a szükség teremtette meg azt az első önkéntes csapatot, amely a háború idején kivonult az utcára, a kültel­kekre, a közerkölcsök veszélyeztetett pont­jaira és szeretetteljes segítséget nyújtott azok­nak a nőnek, ifjaknak és férfiaknak, akiket a változott viszonyok, a megingott polgári rend elnyeléssel fenyegetett. Ennek a kis önkéntes csapatnak a ténykedésén ismerte föl az angol államrendőrség, hogy mit jelent a női munkaerő a rendőrség szolgálatában. Részleteknek azt a finomabb felismerését, a .gyermekek és nők dolgának helyesebb meg­ítélését, a kényesebb helyzetekbe való simu- iíékonvabb, bizalmat és szimpátiát keltőbb beavatkozást, amire férfi nem képes. És kép­zeljük cl, mit jelent az erkölcsrendészeti szol­gálatban, ha az erkölcsi rendet, az abból ki­vetett nő számára, nem férfi képviseli, ha­nem nő, aki mégis — minden távolságon ke­resztül -r- kontaktust tud teremteni. A női rendőr tehát nem az a szélsőséges férfi-imitátor, az elíférfiasodásnak az a végső terméke, aminek első percre látszik. Alig volna elképzelhető, hogy ma, amikor egyre erősebb a tendencia, hogy a nőket visszaszo­rítsák a férfi hivatások vonaláról, hivatalosan installálnák őket eddig meg nem hódított férf{pozíciókba. A mai időkben ez csak ab­ból a felismerésből következik, hogy szükség van rájuk, éppen női in ivó! tu lera van szük­ség. Hogy hiányt pótolhatnak, az ember sor­sinak igazításában eddig hiányzó humánu­mot. A szociális szervezkedésnek egy uj és kö­vetkezetesen bontakozó irányát figyelhetjük meg az utóbbi években. Mindenütt, ahol a társadalmi megszervezkedésben — akár köz- igazgatás, akár rendészet, akár az egészség­ügy terén —- a humanitás gondolata, az em­berről való gondoskodás irányelve érvénye­sült s 3 szükségessé vált átszervezés nyomá­ban uj hivatás létesült, az valamilyen formá­ban uj nőt pályát is teremtett (gyárgondo­zónő, egészségügyi nővér, női rendőr). Azt kell hinnünk, hogy a női emancipáció igazi érvényesülésének útját jelenti ez. Hogy nem a nő is azt műveli, amit eddig csak a férfiak müveitek, hanem hogy a férfiak ál­tal végzett és végezhető erőkifejtésekhez csat­lakoznak azok az erők, amiket speciálisan a nők képviselnek. A. Z

Next

/
Thumbnails
Contents