Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-18 / 15. szám

— V 6 ELLEN Z íi K 19 3 5 Január 18. umammmmuummu—ummmmmi 9 hogy különös botrány színhelye nőit u na- pokbon ci pórisi Albert 1. színház. Hermann Gregoire belga drámairó darabját próbálták a színházban. A darabot a színház igazgatósá­ga előadásra tűzte ki, annak ellenőre, hogy színészek és szerzők bejelentették, hogy a darab még nem szinpadképes és annak be­mutatásával várni kell legalább egy hétig. A premier estéjén felment a függöny, a nézőtér megtelt közönséggel és a lapok kritikusaival, mikor a függöny elé lépett a belga szerző és bejelentette a közönségnek a direktor eljárá­sát. A színház igazgatója jelrohant a nézőtér­re és névjegyet cseréit a szerzővel, majd ve­szekedés támadt színészek, szerző és direktor között, amely majdnem tettlegességgel végző­dött. Az előadást nem lehetett megtartani és az ügynek nemcsak lovagias utón, de a tör­vényszéknél is folytatása lesz; hogy Paul Hörbiger, az ismert német film­színész filmgyárat alapított Berlinben. A filmgyárnak eddig egyetlen szerződtetett tagja Paul Hörbiger. Hogy ki lesz az uj gyár női sztárja, afelől még nem dÖRtött a direkior- bonóiaán; hogy a párisi Opera Comique-ban nemrégi­ben ünnepelték Gounod Faust-jának 2000-ik előadását. A Faustot 1859-ben mutatta be először az Opera Comique és a dalmű igen kedvezőtlen fogadtatásra talált a francia kri­tikusoknál. A katolikus egyház is beleavatko­zott Gounod munkájába. Követelték, hogy a Vatikánt sértő templomi jelenetet hagyja ki a dalműből. Végül a pápai nuncius, Gounod jóbarátja intézkedésére nem kellett megsem­misíteni a templomi jelenetet. Csak évek után szerette meg a közönség a Faustot, amelg mai napig is egyik legtöbbet szereplő operája az európai dalszínházaknak; hogy Telmányi Emil a bertírri magyar kö­vetség védnöksége mellett „romantikus“ he- gedüestélyt rendez Berlinben, január Sí-én. Műsorán Spohr, W'ieniawski, Paganini, Chausson, Vieuxtemps, Sarasaié, Ilubay és Saint-Saens müvek szerepelnek; Imgy megtartotta székfoglalóját a Petőfi Társaságban Kristóf György, a kolozsvári egyelem magyar irodalomtörténeti tanára. Kristóf György ,,Petőfi és Erdély" címen tar­tott előadást; hogy a: egyik newyorki variéi ében nagy sikerrel vendégszerepel egy idomít ott kutya­társaság. Egyik este jókedvű társaság érke­zeti a mulatóba. Az idomított kutyák jólne- vclten sétállak két lábon a színpadon, ami­kor a kissé pilyókos társaság néhány ftár virslit dobott fel a négylábú művészeknek. Ezek azonnal elfelejtették jótidomitottságulcat és egymás heggén-hátán rohantak a virslik után. \ nézőtérre is leszríguldtak, összetép­ték a hölgyek ruháit és olyan jtánikot okos- tok. hogy az előadást félbe kellett szakítani. ; A kártérítést perek során rgg védekezett a kutyák gazdája: „A legjámborabb állat sem marad békében, ha az ember részeg"; hogy Newgorkban 76 éves Izórában meg­halt Marcella Sembrich, a világ egyik leghí­resebb koloraturénekesnője. Marcella Sem­brich lengyel származású volt. lánya egy len­gyel hegedűművésznek. Mint egészen fiatal lányt fíécsbe küldte apja, ahol egy hírneves professzornál zongoraleckéket i>ett. Tanára fedezte fel énekhangját, tanította, majd a: akkori leghíresebb olasz mestereknél képez- tette hangját. Két évig Becsben énekelt, majd mint a világ leghíresebb Trnviatája, Bosinája és Lammermoori Luciája turnézott Európá­ban és Amerikában telepedett le és ott érte el a halál; hogy Vasa Prihoda vasárnap este telt ház előtt hegedült Nagyszebenben. CARMEN — MUNKÁSELÓADÁSBAN. A kolozsvári Román Opera igazgatósági hétfőre, f. hó 2i-re olcsó helyarak meliert a gyönyörű ze­nélő Bizet-operk, a CARMEN.t tűzte ki elő­adásra. Jegyek már kaphatók a szakszarv r/.etek oktató bÍ7x>txságánái, Str. Văii (Patak-utca) 7., naponta délelótt xo—12-ig, délután 4—7-ig és • Gutenberg Otthonban, Str. Memorandului 23. ß Magyar Színház műsora: Csütörtökön este föl 9 órakor: Nápolyi kaland. (Vudnny liékeffy -Lnjtay szenzációs operett újdonsága. Sóly­mosán Magda, Gábor Mara, Jenéi János, Ihász Aladár, Tompa Hála, Tompa Sándor, Uitrói lióla föllépté- vel. Premier-bérlet 5. szám.) Pénteken este fél 9 órakor: Nápolyi ka­land. Szombaton délután 3 órakor: Cigány- szerelem. (Ifjúsági előadás, kizáró­lag az iskolák részére.) Szombaton délután 6 órakor: Az abbé. (Olcsó helyárakkal.) Szombaton este 9 órakor: Nápolyi ka­land. Vasárnap délután 3 órakor: A döntő éj­szaka. (Énekes vigjátékujdonság ol­csó helyárakkal.) Vasárnap délután 0 órakor: Három a kislány. (A nagysikerű Schubert operett a felújítás szereposztásá­ban.) Vasárnap este 9 órakor: Nápolyi ka­land. Hétfőn este fél 9 órakor: Nápolyi ka­land. Kedden este fél 9 órakor: Rómeó és Julia. (Kosztolányi Dezső uj fordí­tásának eredeti bemutatója. Ünne­pi előadás! Bevezetőt mond Kosz­tolányi Dezső. Teljesen uj, modern rendezésben, teljesen uj kiállítás­ban. Az előadás megkezdésekor a nézőtéri ajtókat bezárják.) Szerdán e«tc fél 9 órakor: Rómeó és Julia. (Az ünnepi előadás mégis métlése.) fl Román Opera műsora: Péntek, január 18: TR AVI ATA (Lidia Lip- kowska közreműködésével). Vasárnap, január 20: FAT FRUMOS (ma­tiné). Hétfő, január 21: CARMEN munkás előadás. Mozibemutatók CSILLAG RAGYOG AZ ÉGEN. (Bemutatta a Capitol-mozgó.) Joseph Schmidt egyetlen idei filmje egészen a kitűnő tenori.«»!» kívánságainak: megfelelően kész.ült. Nyolc énekszám, egyik szebb mint a másik és a népszerű tenorista talán még egyetlen filmjében sem énekelt olyan szépen és tökéletesen. A film-műtermek világában játszódik le a fordulatos és érdekes vigjáték meséje, amely­nek főhőse egy tehetséges zeneakadémiai növen­dék. A növendék termésvetcscm Josef Schmidt, aki a legfrappánsabb vígjátéki helyzetekben úgy­szólván végig énekli a filmet, amely kivételesen happy end-del végződik G) ami még nem fordult elő, a kis Josef Schmidt megtalálja boldogságát szive választottja mellett. Hans May lendületes és fülbemászó dala között biztos népszerűségre tarthat számot a CSILLAG RAGYOG AZ ÉGEN és az ICH SING DIR EIN LIEBESLIED cimü pompás bécsi valccr, nemkülönben az a pár olasz dal és, amelyet Jo#ef Schmidt mint betetet énekel. Mai Neuícld hibátlan rendezése amely különösen az apró termetű Josef Schmidt ötlete* beállításában dominál, minden dicséretet megér­demel. A film uj színésznője az érdekesen finom orca Évi Panzner már első szereplésével meghó­dította a. közönséget. A fűmnek igen nagy a si­kere. (d.) Egy szó ár* 2 lej, vaatAgabb betűvel szedve 4 lej. I Legkisebb hirdetés ám 20 lej. Álláskeresőknek egy szó i lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej. — Csak vo*ároa.pra feladott hirdetések után 2s szí- zaJék felárat számítónk fel. Dij előre fizetendő. || iám közvetlenül a megadott c:mre kell irányua ) Apróhirdetések feladhatók: « kiadóhivatalban, helyi s vidéki bizományosainknál, biffncly hirde tési irodában. Csak vilaszbélyeges kérdezősködéó.r; válaszolunk. Címet tartalmazó hirdetésekre a v.. Pia este: Nápolyi kaland prcntícrfc Vadnay—Békeffy—Lajthay világsikert aratott nagy operettjének, a Nápo­lyi kaland-nak ma este van a premierje Kolozsváron. Sólymosán Magda, Gábor Mara, Jenei János, Tompa Béla, Ihász Aladár, Tompa Sándor, Balázs Samu, Ditrói Béla játszók a főszerepeket. Teljesen uj, fényűző kiállítás, ragyogó toalettek, nagyszerű táncok, pazar humor, elragadó mese és egészen nagyszabású modern muzsika: Ez a Nápolyi kaland. Szombaton délután § Órakor: Az abbé A nagyközönség széles rétegéből meg­nyilvánult általános kívánságnak enge­dett a színház igazgatósága, amikor szombat délután 6 órára olcsó, 23 Iejes helyárakkal műsorra tűzte Az abbé-1. Ez a rendkívül izgalmas, nagyhatású darab minden nézőt egyformán lebilin­csel, de jellemző a darab mélyen vallá­sos szellemére, hogy a templomi szó­székről is ajánlották a hívőknek ennek a remek darabnak a megnézését. R Ö\ ID fekete zon­gora kitűnő kar­ban olcsón eladó. — Cím kü yvosztályban. ___________Gy 1122 UASZNÁLT, de jó * * á.lapothan levő kouyhaberendezé3t ke­resek azonnali megvé­telre. Címeket Ellen­zék könyvosztályába kérem leadni „Kre- denc“ jeligére. G 729 F ajalma kap­ható C. Reg. Fér- j dinand 96. Ko 1662 T ÖBB évi gyakorlat­tal rendelkező szakképzett fényké­pésznő állást keres. Ajánlatokat „Megt lhe- tés“ jeligére kiadóba kér. ________Gy 1121 C CA. 500.000 iej kauc óval rendel­kezem. Birom a né­met, magyar, francia, cseh, némileg a ro­mán nyelve et. Kere­sek képviseletet. Cí­meket „Komoly“ jel­igére könyvosztályba. f'áNÁLLÓAN dolgozó k» magamódleányo- kat és üzletvez?tönöt Férfi; vegyes-, női és gyermek, kórusok nagy tö­mege ált rendel­kezésére az „El* lenzéhu zenemű* Désre garanciával fel­vesz „Hntsic* kalap­üzem. Reg. Férd. 30 Gy 11L9 házmán a tar hirdessen ai Ellenzékben BÉRPALOTÁT, jól jövedelmezőt, központban vásárolok. Ügynökök kizárva. Ajánlatokat kiadó­ba „Palota“ jeligére. K. 644. GYULAI PÁL 119 TÖRTÉNETI REGÉNY IU IRTA: BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 48-IK KÖZLEMÉNY Miket fömiebb mondottam, igen kevés kivétel hí­ján soha sem lön a törvénykönyv, s igen sokáig nem a gyakorlati élet jogtárának levelei közül kiszakítva. De a viszonyok hatalma, ámbár alig észrevehető befolyással, csakugyan végtére meghasonlást idézett elő a papirosra irt és a tények által nyilatkozó jo­gokban. Az elszegényedett székely szabadon, de magáno­son, egyenlőség mellett, de pártfogó nélkül, hol lelt volna személy- és vagyonbátorságot, azon sivár kor­ban, hol a nyers erő dúlt és a törvény igazságot szol­gáltatni sem elég erélyes, sem elég őszinte és részre- hajlatlan nem volt? Néhány négyszög ölnyi földjén mit cselekedjék oly században, midőn a dúsak szint úgy gyakorolták az ököljogot, mint most a független államok egymással és a banditák a társadalommal szemben; midőn amaz erkölcsi lény, melyet polgári hatalomnak nevezünk, még nem nőtt oly óriássá, hogy a magános erők aránylag liliputi világát tekin­télyével félelemben tartsa, szigorú rendhez és szabá­lyokhoz szoktassa? — Mit tegyen, ismétlem, ily kor­ban a szegénységre jutott székely? Mondja-e, hogy ő ős-törvények mellett szabadon, egyenlőségben, párt­fogó nélkül akar élni? Ekkor tettieg helotává lön, kit minden üldöz, kirabol és senki meg nem bosszult. Va­dsággal: ha ábránd a vagyonegyenlőségről való tan, — mit ón kétség alá vonni nem akarok; — akkor *fisti33íl J3$$3CG*náUsunk mellett is, Gordius boga, mely nem ismeri a macedóniai kardot, azon kérdés: hogy mily móddal lehetséges, a kunyhót és a fölötte rongyos öltözetű embert szabaddá lenni? Most még a jogegyenlőség alá, ha friss és tartós életben akar maradni, nagyocska birtok kell; s a szabadság hasonlít a saskeselyhez, mely a sebző nyílvesszőkön felül csak úgy emelkcdhetik, ha jókora teren átnyar­galhat, hogy szárnyainak erős lendületet adhasson. S mennyivel igazabb e megjegyzés őseinkre al­kalmazva. A szegény székely tehát félredobta írott jogait, lemondott az egyenlőségről, mely testén sok sajgást és telkén fölötlő csorbákat okozott és hogy elélhessen, vagy hogy a katonai szolgálat súlyától, mely e nem­zeten fekvő közteher volt, szabaduljon, a szomszéd hatalmas urnák, ki őt védelmezni nem tudta, jobbá­gyává lön, csak tettieg ugyan, de annál korlátla­nabbal. - ; ­Miután pedig örökösödési törvényei a vagyon el- darabolásának kedveztek és a közép korban ipar út­ján kevés szerezhetési forrás nyílt: igen természetes volt — ide számítva c nép mindig éber függetlenségi vágyát is, — hogy dúsak csak lassanként támadhat­ván, e hűbéri rabság későn vert magának erős gyö­keret. Azok, akik a történelemmel bíbelődni nem tart­ják haszontalan foglalkozásnak, vérmérsékök szerint gyönyörködhetnek vagy bosszankodhatnak a sors kü­lönc játékán, miszerint épen az „újjászültés korsza­kának^ — mely Konstantinápoly megostromoltatásán kezdődik —- első éveiben jutott a nyilvánosság és a magyar királyok fülébe, hogy a székely nemzetnek szabadsága s egyenlősége már az életből kiköltözött és csak papiroson vesztegel. Mikor Corvin, Merei Magyar Balázsot nyomozás végett hozzánk küldötte, valának közöttünk székely oligarchák és számos székely jobbágyok, kiknek ál­lapotán. bő sajnálkozásai mellett is, keveset segíthe­tett a királyi biztos úr. Tehát épen azon korszakban, melynek mostariig tartó forradalmai a szellem függetlenségéért hozattak mozgásba, s több vagy kevesebb őszinteséggel, vagy öntudattal, mindig a szabadságot és egyenlőséget töre­kedtek kivívni, —- lön ismeretessé hivatalos úton. hogy ezen nagyszerű jogok Eldoradója, a Székelyföld alkotmánya, — összedőlt. Azonban utolsó csapást, mely már nem annyira a lényeget, mint a formát illett*, Zápolya Zsigmond intézett rá; midőn a nagy székely földtulajdonosok­nak önkényleg adományleveleket kezdett osztogatni, melyek a fekvő birtokot megszakadás esetében a ko­ronára szálliták. A fölhozottakból képzelik már olvasóim, hogy a székelyeknek regényem évében vallási sérelmükön kívül, nevezetes békétlenség! okuk vala a törvényte­lenül megváltoztatott földviszonyokban. A szegények, kikhez lassanként számos beköltö­zőitek vegyültek, nem szerettek jobbágyok lenni; mert az írott adatok köztök földes urakat nem ismer­tek el: a közép vagyonúak pedig gyűlölték az ado- mánylevelüeket, mert a székely föld koronajogokat nem tűr és ott igazság szerint a büszke aristoeratiá- nak, mely előjogban keres fényt, nincs helye. Alig lehet valami regényesebb, szellemibb és egy nép becsérzetét jellemzőbb, mint a székelyeknek har­madik s legmélyebben sziveikbe vésett sérelme. Ez két várnak neve miatt gerjedett. Zápolya Zsigmond alatt tudniillik köztök rémitő forradalom ütött ki. Erdélyben talán soha nagyobb nem volt a fegy­vert ragadók száma. A székelyek tudták, hogy e fejedelem őket gyűlöli. (Folytatjuk-}

Next

/
Thumbnails
Contents