Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 12. szám - Báger Gusztáv versei
Hívöjelek Elengedlek, hátralépek. Ott állsz, meztelen sziluett. Lebben a függöny, elillansz, éji szemhatár. Szobám falára hiányod kékje fest. Nincs baj Először a fürdőszoba miatt kapok ki, mert nem húztam meg a kagyló-szifont eléggé szorosan, s ezért kifolyt a víz a linóleumra. Azért persze kapok hálát, hogy a dugulás megszűnt. Másodszor a kád miatt, mert beletettem egy kis sósavat, hogy lemarja a vízkövet, s a lefolyónál szétmaródott a zománc. Harmadszor az ebéd miatt, amit elhoztam, mert túlsütötték a tarját, a szalonna avas, és a tegnapi esküvőből maradt püré sem az igazi. Negyedszer a spájz miatt, mert nem férnek be a befőttjeid, meg azok a kurva lekvárok, amiket az anyád hozott, miért kell ott tartanom az összes lexikonomat. Ötödször a légy miatt, ami bejött a nyári melegben, hetek óta nem kapok szúnyoghálót, de mindegy, én miattam jönnek be a bogarak. Hatodszor a miatt, hogy nem porszívóztam ki rendesen, s amint leemelsz egy könyvet, minden felé száll a por. Hetedszer, hogy éjszaka nem vagyok hajlandó ugrani, ha akarsz valamit, de ha nekem van szükségem rád, kikényszerítem a dolgot, plusz meg horkolok is, mint egy rozmár. Ennyi egy nap, legjobb benne, ha elalszol, és mogyorót ropogtatva kiírom magamból, hogy tűrök, mert valami mégis melletted tart, pedig elhiheted, lenne más, aki naponta nyolcszor kárhoztatna el. 37
