Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 11. szám - Csikós Attila: A napon sütkérező hal (regényrészletek)

CSIKÓS ATTILA A napon sütkérező hal REGÉNYRÉSZLETEK 1. Amikor Andrej hazaért, Milla a kanapén ült a sötét szobában, a szájában egy meg- gyújtatlan cigivel. Ne kapcsold fel a villanyt, légy szíves, suttogta elcsukló hangon. Talán sír, gondolta Andrej, de az is lehet, hogy aludt, és arra riadt fel, hogy lerúgtam a cipőm a kövön. Mostanában olyan jól ment minden kettejük között. Milla simu- lékony volt és szokatlanul beleegyező, még Andrej felolvasásaira is eljárt, sőt, ott maradt a „színházi büfében” is, pedig ki nem állhatta a „mitugrász húszéveseket”, akik Andrej első darabját próbálták elszántan valami újpesti pincében. Nem is szín­ház az, csak egy lelki kazamata, ezt azért mindig hozzátette, amikor beleegyezett, hogy segít „átbeszélni” a szöveget a srácokkal, mert azt muszáj volt ugyanis, ha a szívükre tették a kezüket, be kellett vallaniuk, hogy fogalmuk sem volt arról, miről is szól ez a darab. Szóval úgy tűnt, minden rendben van. S akkor most ez. Ez a fuldokló hang a sötétben. Valami baj van, kicsi? Andrej megállt az ajtóban. Milla talán azt mondta, nem, semmi, talán azt, hogy igen, nem lehetett érteni, de biztosan nem sírt, Andrej nem látott zsebkendőt sehol. Akkor miért ülsz így a sötétben, kérdezte, és bizonytalanul tett egy lépést befelé. Mert jó, felelte Milla. Megint az a hülye főnököd, faggatta Andrej tovább. Nem, mondta Milla. Az már nem érdekel. Aha. Andrejnek kezdett túl sok lenni ez a nap. Még ott kóvályogtak benne Zengő szavai, aki búcsúzásképpen megdöngölte a fiú mellkasát, és azt mondta, hogy van, akit a megalkuvás, van, akit a lázadás söpör el, de a többséget a saját érdektelen élete temeti maga alá. És ők vannak többen, fiatal barátom, mondta még gúnyosan. Ezzel akkor sem tudott mit kezdeni. Rá is kérdezett, de az öreg csak annyi magyarázatot adott, hogy jobb ebben a világban árulónak vagy gyilkosnak esetleg áldozatnak lenni, mint úgy tenni, mintha jól élnénk az életünk, és hogy ő személy szerint szarik azokra, akik nyitott pornóoldalak mögül köpködnek a kurvák után, de ezt már mintegy eligazításként tette hozzá, afféle instrukció gyanánt, csak hogy Andrej egy újabb értelmezését is lássa a sztorinak. De Andrej még most se látott semmit, és fo­galma sem volt arról, hogy voltaképpen mit is kéne csinálnia. Apám hívott, mondta Milla. Azt mondta, sürgősen beszélni akar velem. A jövőm miatt. Hogyha elvárom, hogy támogassanak, akkor legyek szíves úgy élni, ahogy ta­nították nekem. Tele van a tököm velük. Azt hiszem nagyjából ennyi volt, mondta, és meggyújtotta végre a cigit. Most már felkapcsolhatod a lámpát. És Andrej úgy is tett. És a kis szobát elöntötte az otthonos, sárga fény. Az a lényeg, hogy sose mondd előbb! Mindig várd ki a poén idejét. Mert a poén­nak helye van a kontextusban, csak türelem kell hozzá, mint a bosszúhoz. Eljön a megfelelő idő, ne idegeid magad! A volt Bem mozi általában üres volt délután. Azért járt oda. Néhány borral be­leképzelte magát abba, amin éppen dolgozott. Nem zavarta senki. Az pedig külön szórakoztató volt, hogy ott rúghat be, ahová mesefilmekre vitték a szülei. Maga elé 19

Next

/
Thumbnails
Contents