Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 11. szám - Miskolczy Ambrus: Emil Cioran útja a gyermekkori paradicsomból "A kétségbeesés csúcsai" felé
mondásával kapcsolatban csak »román átokról« lehet beszélni.71977-ben már „magyar és román keveréknek” nevezte saját magát.8 Aztán miután Erzsébet királynő sorsa kezdte érdekelni, a királynő magyarbarátságát is magáévá tette, amikor arról beszélt, hogy „van valami sajátos magyar szomorúság... Egyébként Európában három féle szomorúság létezik: orosz, magyar, portugál. Engem leginkább a magyar vonz, hiszen Ausztria-Magyarországon születtem.” Érthető szerinte Sissi magyarbarátsága, viszont a magyar sovinizmus okozta a Monarchia vesztét.9 „A legmelan- kolikusabb nép, amelyet ismerek, a magyar, ezt a cigányzene bizonyítja. Ennek varázsa a fiatal Brahmsot is hatalmába kerítette. Innen művének ellenállhatatlan bája.”10 Az ő műve a szarkazmus magasiskolája, a világ elveszett bájának a fájdalma hatja át. És ezt először is gyermekkora magyarázza. A GYERMEKKORI PARADICSOM Emil Cioran 1911-ben született - Nagyszeben mellett - Resináron, többezres létszámú román faluban, amely a maga módján városias vonásokat hordozott. Apja, Emílián Cioran ortodox lelkész. Anyjáról - Elvira Comaniciuról - elterjedt a fáma, hogy magyar, bárónő, akit szülei kitagadtak, mert román pópához ment volna férjhez. (A svájci sajtóban pedig egyszer arról írtak, hogy a papa a magyar báró.") Hogyan keletkezett a hír - ezt maga Cioran sem tudta, mint ezt művének egyik legkiválóbb szakértője, Dan C. Miháilescu jelezte nekem. Van, aki azért fogadja el, hogy lehet valami a magyar „beütésében, mert a románokról kritikusan írt. Más szóval az öngyűlölet forrása a magyar mama. Megvallom én nem ezért adtam ennek a magyar arisztokrata leágazásnak némi esélyt. Hanem éppen a párizsi remetéhez közel kerülő filozófus, Gabriel Liiceanu tévedése vezetett félre, engem és másokat. O ugyanis azt állította, hogy az anyai nagyapa, aki alsó-venicei (Fogaras megye) jegyző volt, szolgálataiért báróságot kapott.12 Márpedig Comaniciu báró nincs. Még akkor sem, ha ez a báró nagypapa nem hiányzik egyetlen Cioran életrajzból sem.13 Viszont a pletykáknak van némi alapja. Báró Kemény Simon, aki 1870-ben született, a világháború után kitagadta lányát, mert annak férje, losif de Fay lelkesen csatlakozott az új román rendszerhez, és fia, §tefan ). Fay aztán - az irodalmi középszerűség egyik kiváló képviselője - kultúra és nyelv révén vallotta magát románnak, és védelmezte a Hazát az őt befeketítő ellenségtől.14 Többek között Cioranra is gondolhatott. Az anya báróságát viszont Aurel Cioran is vallotta; mondta is, otthon is időnként így nevezték anyjukat, aki bárónőként viselkedett. Akkor sem hittem, de hallgattam. Miután a régi Fogaras vidék társadalmával jó magam is foglalkoztam,15 úgy véltem, lehet, boér családról van szó. 1623-ban egy Comaneciu Bethlen Gábortól kapott boérságot. Gondoltam, a báróság legendájának eredete abban rejlik, hogy valaki összetévesztette a bőért a báróval, hiszen a latinos boer ragozott alakja már jobban emlékeztet a báróra, különösen a tárgyeset: boeronem. Csakhogy egy hely- történeti monográfiából kiderült, Fogaras-vidéken mindenkinek volt ragadványneve. Elvira Cioran a bárónőt kapta, miután szülőfalujában, Venicén apját bárónak nevezték.16 O pedig onnan hozta magával Resinárra a bárónő (baronitá) ragadványnevet, amelyet szó szerint vettek, Aurel Cioran ragaszkodott is hozzá. Talán Emil Cioran tudta, de nem akarta elrontani öccse örömét, de amikor 1990 után Párizsban 5
