Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 10. szám - Söptei Imre: A Schey és Spitzer családok sorsa, szerepe és hatása a XIX. századi Kőszegen

egységet. Az más kérdés, hogy az említett alapítások finánc része maradandót al­kotott, míg az indusztriális óriásit bukott. Az elsőnek biztosított volt szellemi és anyagi háttere, a másiknál ezt és főleg a biztos tőkehátteret nem tudták megterem­teni. Ez nem elsősorban a Schey részvényeseken múlott. A fejezet összefoglalásaként: az erősödő tolerancia és a gyengülő városi gazdaság együtthatásaként egyre elfogadottabbakká váltak, egyre nagyobb tekintélyre tettek szert az egyre „kisebb” városban. Ebbe a folyamatba érkezett, mintegy villámcsa­pásként az 1848 áprilisában történt „csúnya” eset. AZ UDVARLÁS IDŐSZAKA Egy kisebb, de kellemetlen és csak a szerencsének köszönhetően nem végletekig el­durvuló esemény, egy kőszegi pogromkísérlet jó időre visszavetette a közeledés, el­fogadtatás és a beolvadás szándékának folyamatát. A zsidók ezt követően évekre bezárkóztak, bár szépségtapaszt jelenthetett, amikor a birodalmi törvények értel­mében jogosulttá váltak a polgárjog megszerzésére, amit Schey Fülöp és Sándor 1851-ben megkapott. Ez a polgárjog azonban nem egyezett a korábbival, gazdasági előnyökkel nem járt, lényegében a honosságot rögzítette és a helyi választójogot és a választhatóságot biztosította. Ezzel párhuzamosan egyre szorosabbra fonták bécsi kapcsolataikat. Ebben nagy segítségükre volt Schey Frigyes, aki házassága révén az ottani üzleti körök felsőbb rétegéhez csatlakozott. Politikai befolyása is növekedett, főleg azok után, hogy az uralkodóháznak egyre fontosabb, birodalomszerte beinduló vasútépítéseket anya­gilag támogatta, sőt egyes vonalakon meghatározó szerepet töltött be. Talán saját kapcsolatai révén, de unokaöccse segítségével Schey Fülöp is Lajtán túl kereste a boldogulás nagyobbik felét. Feljegyezték róla, hogy Magyarország katonai kormány ­11

Next

/
Thumbnails
Contents