Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Orosz Timea: Az MSZMP MSZP-vé alakulásának útja - Ideológiai változások és imázs 1988 és 1994 között
A felszólalók az eddigiekhez képest szokatlan mértékig és mélységig vontak történelmi párhuzamokat, fejeztek ki heves nemzeti érzelmeket, amely az eddigi párteseményekre egyáltalán nem volt jellemző. A magyar szocializmus ugyanis sokkal kevésbé volt nemzeti, mint mondjuk például a cseh vagy a lengyel. De 1989-re már egyre inkább retorikai eszközzé válik a magyar történelemre való hivatkozás és a nemzeti érzelmek kifejezése. Négy felszólaló Nagy Imrét a történelem áldozataként és a magyar nemzet hőseként jellemezte, aki nagy eszmék harcosa volt és életét áldozta a magyar nemzet megmentéséért. Merőben szokatlan mindez egy MSZMP pártkongresszuson, feltételezhetően sokan fogadták visszafojtott lélegzettel az egyes beszédekben elhangzó „formabontó” gondolatokat. ZÁRÓ GONDOLATOK Történelmi jelentőségű fordulat következett be a nyolcvanas évek végén Magyar- országon, de ahhoz, hogy valódi demokráciát lehessen építeni hazánkban, ahhoz a demokratikus alapelvek megvalósítására alkalmas alkotmányt kellett elfogadni, amely biztosítja a hatalom megosztásának elvét is. Az 1949-ben hatályba lépett alkotmány szerint a kongresszusé volt a legfőbb politikai hatalom, de valójában nem ez volt a gyakorlat. A Központi Bizottság helyettesítette a kongresszust és az országgyűlést lényegében teljesen kikapcsolták a döntéshozásból. A valós döntések tehát nem az ország házában születtek és nem is minősült érdemi vitafórumnak sem a Parlament. Olyan alkotmányra volt/van szüksége az országnak, amely pontosan rögzíti a hatalom szerkezetét és a demokratikus alapelveknek megfelelően megvalósítja a hatalmi ágak szigorú elválasztásának követelményét. A hatalmi ágak elválasztása a kommunizmus idején egyáltalán nem valósult meg, helyette egy erősen központosított, diktatórikus alapokon működő államapparátus létezett. Az elv megvalósítása visszaszoríthatja a Magyarországon évszázados hagyományokkal rendelkező protekcionizmust és az összeesküvő taktika lehetőségét.'5 A hatalmi ágak elválasztása lehetővé teszi a demokratikus kontroll megteremtését, és biztosítja azt, hogy kiépüljön a parlamentáris demokrácia Magyar- országon. Ezen keresztül lehetővé válik, hogy a demokratikus választásokon mandátumot nyert országgyűlési képviselők politikai küzdelmének és a politikai érdekegyeztetésnek színtere és fóruma az országgyűlés legyen. Kutatásunk későbbi fejezetei ezt a küzdelmet hivatottak kutatni. Ezen belül is a demokratikus Magyarországon formálódó baloldal ideológiai változásait vesszük górcső alá. IRODALOMJEGYZÉK BIHARI Mihály: Magyar politika 1944-2004; politikai és hatalmi viszonyok; Osiris Budapest 2005; BIHARI Mihály (szerk.): A többpártrendszer kialakulása Magyarországon, 1985-1991 (Tanulmánykötet), Kossuth Könyvkiadó 1992; A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének jegyzőkönyve, Kossuth Kiadó 1988; 89’ kongresszus, kötet az MSZMP XIV. kongresszusán elhangzott politikai beszédekből, Kossuth Kiadó, 1990; Az MSZMP szervezeti szabályzata, 1974. november 20. 69
