Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 9. szám - Morsányi Bernadett: "Megkomponálni a dekomponáltat" - B. Tóth Klári versei

B . T Ú T H KLÁRI

Hagyaték

Szétázott papírdoboz a fáskamra mögött, penészes hímzések, szakadozott csipkék között durva vászon, vöröskeresztes törülközőre hímzett életfák, franciakártyát tartó galambok között hatalmas szív, közepén és körülötte ákombákom szöveg rossz helyesírással, első világháborús katona hímezhette bátyja esküvőjére, aggodalom a hazája, sóvárgás a családja után, ügyetlen láncöltéssel, fölötte a fogság, vagy szolgálat helye, éve, tárgyilagosan.

Nem panaszként, csak a pontosság kedvéért, mint egy feladó a levélen. Kényszermunkában megkérgesedett kezének szokatlanok lehettek a hímzés finom mozdulatai, de küldeni akart valamit, lélekben jelen lenni. Sok vizek el nem olthatnák e szeretetet. a folyóvizek sem boríthatnák azt el,

Hány éjszaka hímezhette titokban, gyenge holdfényben a barakk mögött, kitapogatva a betűk plasztikáját. Mennyire izgulhatott, hogy odaérjen esküvőig. Ki tudja, mennyi nehézség árán sikerült elküldenie, hány kézen ment keresztül, lovasszekéren, bujdokolva, megsebesülve adhatták tovább, mert egy távoli szerelem áldása rejtőzik benne.

Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre, mintegy pecsétet a te karodra.

Aztán az utódok kidobták. De nem adta meg magát az enyészetnek, meglapult a kamra mögé hajított doboz mélyén, kivárta, míg eljön az idő, megvesszük az épületet, visszagöngyöljük a ház múltját, örömeit és fájdalmait, homályos családi fényképeit, hímzéseit, padláson a hajdani varrónő szétgurult spulnijait, és őrizzük tovább az ügyetlenül hímzett szívet, a testvéri szeretet háborún, fogságon átívelő üzenetét.

45