Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 9. szám - Molnár Miklós: Drekk úr házasodik
KÖLTŐ Két tallérral. SZÍNIGAZGATÓ Fogja! KÖLTŐ Nem, aranypénz nem kell. Az arany éget, mint a bűn. Az emberiségnek akkor volt az aranykora, amikor még nem ismerte az átkozott aranyat. Ezüstöt tessék nekem adni. Az ezüstpénz olyan, mintha a hold fénye csillogna rajta. SZÍNIGAZGATÓ Ha-ha-ha! így én járok jobban. Nagy szamár maga, költőkém. No, kezdjük! KÖLTŐ Hopp, elő a lapokkal! Elő veled, Margaréta, kezdődik a játék. Míg Drekk úr szunyókál, leskelődik rád a halál... (A közönséghez.) )ó mulatást! (Leveszi cilinderét, a kalap belsejét zöld fény önti el, a Költő fölfordítja, víz csorog ki belőle. A Költő zavarodottan kihátrál.) Bocsássanak meg... (Megperdülnek a dobok.) SZÍNIGAZGATÓ Drekk! DREKK ÚR HANGJA Mi az, mi kell? SZÍNIGAZGATÓ Vánszorogjon elő, a közönség már füstölög és habzik türelmetlenségében, annyira várja. DREKK ÚR HANGJA Jó, megyek már. SZÍNIGAZGATÓ És Margaréta? MARGARÉTA HANGJA Most fűzöm a cipőmet. (Kintről énekel.) Pörgők, forgók, táncot járva, hamvadok a tánc hevében. Hamvadok a tánc hevében, pörgők, forgók, táncot járva. 12
