Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 8. szám - Sümegi György: Utószó Kovách Aladár művéhez

Budapesten egy őszi villában megölik a miniszterelnököt.

A takarodó jajong, egész közel kerül, üres kaszárnya az Alföldön, magyar bakaarc, ő fújja az utolsó takarodót.”19

Kitört az első világháború, amelynek következtében azután az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlott.

Sümegi György

JEGYZETEK

1 Munkásságáról részletesebben: Petővári Ágnes: Kovách Aladár portréjához. Somogy, 1987.5. sz., Har- tyányi István: Kovách Aladár bibliográfiája. Szenei Molnár Társaság, Bp., 1994. Ezentúl: Hartyányi 1994.

2 Sorozaton kívül: Sinka István: Vád (1939), Bartha Miklós: Kazár földön (1939).

Turul falufüzetek: Sinka István: Az élők félnek (1939), Bodnár István: Ludas Matyi (1939), Györffy István: Szilaj pásztorok (1939), Erdélyi József: Mutató (1939), Veres Péter: Az Alföld parasztsága (1939). Bolyai könyvek: Bözödi György: Székelyek (1943), Cseres Tibor: Zöld levél árnya (1942), Giraudoux, Jean: Sellő (ford. Zilahy Lajos, 1943), Gombos Gyula: Álom az országról (1941), Guéhenno, Jean: A negyvenéves férfi naplója (ford. Fojtényi Mihály, 1942), Jankovich Ferenc: Elégia (1941), Kárász József: Családi tűzhely (1941), Kodolányi János: Baranyai utazás (1941), Kovách Aladár: Téli zsoltár (1941), Kovács Imre: A parasztéletforma csődje (1940), Leskóczy Mihály: Francia híradó (1940), Makkai János: Válság Amerikában (1942), Mályusz Elemér: A magyar történettudomány (1943), Medgyesi Károly: Teleki-tér (1943), Mikecs László: Románia (1940), Csángók (1941), Németh László: Szegfű Gyula (1940), Széchenyi (1942), Pudovkin: A film technikája (ford. Székely György és Jenei Imre, 1943), Sértő Kálmán: Gyászjelentés (1940), Sinka István: Denevérek honfoglalása (1941), Szabédi László: Alkotó szegénység (I939), VeérAnna alszik (1941), Szalay Lajos hatvan rajza (előszó: Kassák Lajos, 1941), Szathmári Sándor: Gulliver utazása Kazohíniában 1-11. (1940), Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa (1942), Takáts Gyula: Családfa helyett (1941), Hold és hars (1943), Tatay Sándor: Csipke (1942), Húshagyókedd (1943), Veres Péter: Gyepsor (1940), Ember és írás (1941).

3 Első, nyomtatásban megjelent ilyen munkája: Csodálatos május, drámai játék három felvonásban. Történik 1930 tavaszán, három hét alatt. Folytatásokban megjelent: Nemzeti Élet, 1928. aug. 12. (Vili. évf. 32. sz.) -1929.

4 Több lexikon is említi, hogy a Nemzeti Színház igazgatásáról való lemondása előtt a Nemzeti Színház teljes archívumát, jelmez- és díszlettárát - Demény Pál segítségével - Svédország védnöksége alá helyezte.

5 A kolozsvári Nemzeti Színház előadását Marosvásárhelyen is vendég-játszották (1943). Legutóbb, 1986-ban a győri Kisfaludy Színház társulata tűzte műsorra. A színház vendégjátékaként Budapesten, a Thália Színházban is bemutatták.

6 Tatay Sándor: Hét szűk évtized. Lyuk a tetőn. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1983. 95., 140.

7 A Mindszenty-per árnyékában. Dokumentumok, pásztorlevelek, rendőri utasítások, jegyzetek. Archívum Hungaricum, 160. Innsbruck, 1949.

8 Zathureczky Gyulával: Die siebenbürgische Frage. München, 1965.

9 „A Szabad Európa Rádiót Magyarországon a kormányzó kommunista párt és kormány hatóságai, hivatalai és tájékoztatási orgánumai az ország és a nép ellenségének, magyar munkatársait hazaárulónak nevezték.” Borbándi Gyula: Magyarok az Angol Kertben. A Szabad Európa Rádió története. Európa Könyvkiadó, Bp., 1996. 69. Ezentúl: Borbándi SZER 1996.

10 1951. aug. 13-1953. jún.30-ig volt a SZER alkalmazottja. Borbándi SZER 1996. 567., 39.

11 Birbándi SZER 1996.101., 107-108. Talán egyik kiemelkedő munkája lehetett Márai Sándor: Kassai polgárokénak rádiószínházi megrendezése. A bécsi Nationalbibliothek Kovách Aladár hagyatékában fönnmaradt a darab előtt elmondott bevezetőjének írásos változata és Márainak egy vasárnapi levele, amit publikáltam: ,Ami az életünkben szép volt” Márai Sándor 1951 karácsonyán a Szabad Európa Rádióban. Népszabadság, 1995. dec. 23.

12 Münchenben, a Szabad Európa Rádiónál történt alkalmazása előtt, 1950-ben főszerkesztőként indította a „katolikus magyarság” hetilapját, a Szózatot. Valószínűleg finanszírozási problémák miatt a lap csupán 12 számot ért meg.

74