Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 7. szám - Molnár Miklós: Újabb rövidkék és hosszabbkák
MOLNÁR MIKLÓS Újabb rövidkék és hosszabbkák A RAIDING! GÉNIUSZ „Pár éve történt - mesélte a Kutyakaparó nevű becsületsüllyesztőben Bártfai, a jó nevű pszichokerámikus, aki emberbaráti társaságot hívott életre azzal a céllal, hogy ablakos tót helyett a nyílászárós szlovák fordulat honosodjék meg szerte a Kárpátmedencében (»magára vessen az a nyílászárós szlovák, aki ezek után is hanyatt esik«). - Nagypénteken, ami három egymás utáni accrescendo csütörtök (csipetnyi csütörtök, nagyobbacska csütörtök, böhöm nagy csütörtök) után egy szombati napra esett, megkérte a nővéremet a barátnője, hogy másnap délben fuvarozza el a fiacskáját egy burgenlandi faluba, Lackendorfba (magyar nevén Lakfalvára), ahol a Kroatischer Minihof (Malomháza) nevű helység hatodosztályú csapatának csatáraként kellett pályára lépnie a helyi válogatott ellen. (A hatodik osztálynál lejjebb már nincs, onnan már nem lehet kiesni.) Megkerestem az atlaszomon Lakfalvát, s mikor láttam, hogy csak néhány kurjantásnyira van Doborjántól (mai nevén Raidingtól), Liszt Ferenc szülőfalujától, fölrikkantottam: - Ohó, megyek én is, megnézzük a szülőházat! Suhantunk a meglehetősen steril, gondosan kiporszívózott és fényesre sikált burgenlandi tájban, pedáns rendben tartott, ásíttatóan unalmas, egymáshoz kísértetiesen hasonló falvakon és kisvárosokon át. Látszott és érződött, hogy a nagyobb fák, a szebb s ódonabb épületek mind a magyar előidőkből valók. Néptelen utcákon fehér hollóként feltünedező bürgerektől tudakoltuk az útirányt, s végül a lacken- dorfi focipálya szélén még kellő időben sikerült kipottyantanunk kocsinkból a Kroatischer Minihof-i csapat magyar légiósát, aki az őszi szezonban már hét dugót rúgott, s búcsúzóul fogadkozott erősen, hogy most is kitesz magáért. Erre minden esélye megvolt, hiszen csapata a sereghajtó ellen - 73 kapott, 4 adott gól - lépett pályára. (Állta is a szavát a derék magyar fiú. A 8:2-re végződő találkozón tíz gólt rúgott: nyolcat az ellenfél, kettőt saját csapatának kapujába. A nyolcat azért, hogy megszolgálja a bérét, a kettőt meg törlesztésként Trianonért, az Őrvidék sundám- bundám elcsaklizásáért.) A tájban való suhanásunk azzal járt, hogy a gyerekek szellemi fejlődését károsító, felnőtteknek szív- és érrendszeri betegségeket és magas vérnyomást okozó ólom, valamint rákkeltő szénhidrogének és a glóbuszt fölmelegítő széndioxid pöfögtek ki járművünkből, no meg szénmonoxid, fém- és koromszemcsék, és a savas eső adalékai: nitrogénoxidok és kénoxidok. A meglehetősen élemedett korú járgány alighanem benzint, motorolajt, fékolajt, fagyálló és ablakmosó folyadékot is hagyogatott maga után, melyek önmagukban is mérgezőek, de ha a járó motor fölmelegíti őket, magukba szippantják a gépkocsi nehézfém-részecskéit, ráadásul veszedelmesen meg is változik a vegyi összetételük. Mindezzel súlyos kárt tettünk a környezetben, beszennyeztük a levegőt, megfertőztük a talajt és a vízhálózatot. Élővilág-ellenes bűntettek sorozatát követtük el. Az általunk okozott fertőzés beépül a táplálkozási láncba, ártalmára van embernek és állatnak egyaránt: roncsolóan hat a szaporító 43
