Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - Riba András László: Adalékok és néhány megfontolás az előzetes egyeztető tárgyalások történetéhez

is, hogy az MSZMP nem törekszik [már] az átmenet idején sem az egyedüli kormányzásra, s nem kíván erőszakot alkalmazni »hatalma megőrzésére«. Kérdés volt azonban, hogy kikkel, milyen erőkkel keresendő a koalíció. [...] Végül megállapodtunk abban, hogy Fejti György megkezdi a politikai megalapozó munkát a pártban.”*6

Az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága571989. február 3-i ülésének - tehát időben a Pozsgay-bejelentés és a rendkívüli PB-ülés után, de még a február 7-i rendes PB előtt - 4. napirendi pontjáról van szó: „Véleménycsere a politikai rendszer reformjáról, a hatalomgyakorlás megosztásáról”. Az előadó „természetesen” Fejti György KB-titkár. Az előadói anyag címe: „Gondolatok a politikai rendszer reformjáról, a hatalomgyakorlás megosztásáról”. Tartalma egyébként ismerhető, érdemes összevetni Kulcsár saját koncepciójával is.58 Viszont a tartalmánál talán még fontosabb az utolsó néhány oldal, ami konkrét lépéseket tartalmaz.

Még egyszer pontosítva a korábban feltett kérdést: a januári események (Pozsgay- bejelentés 1989. január 28., a rendkívüli PB-ülés január 31.), vagyis egy ún. „fordulat” késztette ténylegesen az MSZMP vezetését konkrét lépésekre, vagy a lépések mindezektől függetlenül is ugyanúgy és ugyanakkor történtek volna meg. Van-e olyan dokumentum, ami tartalmazza a későbbi konkrét lépéseket, és január vége előtt keletkezett?

„4., Milyen politikai menetrend látszik célszerűnek az előzőekben vázolt elgondolás megvalósítására?

• Az MSZMP Központi Bizottsága februári ülésén tárgyalja meg a hatalomgyakorlás megosztásával és ezzel összefüggésben a választási rendszer új alapelveivel összefüggő kérdéseket. Ezt megelőzően:- a Nemzetközi-jogi és Közigazgatási Bizottság február 3-i ülését követően- a Politikai Bizottság (február 7.) majd,- a megyei első titkárok (február 8 vagy 9.) is vitassák meg a koncepciót.

• A KB februári ülésén kialakított és nyilvánosságra hozott álláspontunk legyen válasz az Új Márciusi Front kezdeményezésére is. Ebben - üdvözölve a különböző politikai formációk párbeszédre irányuló elgondolását - vessük el az Országgyűlés és a Kormányzat (mint a törvényjavaslatok benyújtója) illetékességét közvetve megkérdőjelező, e testületeket „gyámság” alá helyezni szándékozó törekvéseket. Fejezzük ki - mint politikai párt - azt a készségünket, hogy mind a választásról, mind az Alkotmányozásról szívesen folytatunk akár két-, akár többoldalú párbeszédet az egyesülési törvény, (később a párttörvény) alapján bejegyzett társadalmi szervezetekkel.(...)

• Az MSZMP Központi Bizottsága március első felében tárgyalja meg az új Alkotmány ala[p]koncepcióját- a Politikai Bizottság (február 14-én) egy soronkívüli ülést szenteljen ennek;

• A két egymással összefüggő kérdés nagy hordereje miatt meg kell fontolnunk, hogy- rövidre szabott, de igen intenzív pártvita után - május végén, június elején újabb Országos Pártértekezletet tartsunk;

• Az MSZMP KB februári [február 10-11] ülését követően az MSZMP erre kijelölt tárgyaló csoportja:- kezdjen kétoldalú, majd többoldalú megbeszéléseket, konzultációkat a választási rendszerről, a hagyományos társadalmi szervezetekkel, valamint a már bejegyzett és együttműködésre kész politikai formációkkal;

50