Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - Riba András László: Adalékok és néhány megfontolás az előzetes egyeztető tárgyalások történetéhez

[Nyers.]: Úgy gondolom, a magyar társadalomnak, a magyar politikának, a kommunista gondolkodásnak van egy olyan önfejlődése, amely ebbe az irányba mutat. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy a gorbacsovi fellépésnek igen jelentős itt a szinte görcsoldó szerepe. Mintegy meggyorsította a szóban forgó önfejlődést. Nélküle, azt hiszem, pillanatnyilag nem tarthatnánk itt. f...J2'

Mint láthatjuk végül „szerencsésen” került ki a helyzetből. A felvázolt ügy kapcsán még meglepőbb, hogy ennek a felívelő pályának Kádár nyitott utat azzal, hogy a májusi pártértekezletre Pozsgay Imre (nemzeti politika) mellett Nyers Rezsőt (reformpolitika) javasolta a PB-be.22 Az ő helyzetbe hozásuk volt Kádár utolsó lépéseinek az egyike. Mielőtt felállt az asztaltól, még megnyitott egy utolsó partit.

A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOK A 80-AS ÉVEK VÉGÉN

Grósz Károly: „A meglévőt tagadtuk, de nem tudtuk milyen legyen az új. Egy ilyen stratégiai elemzés éveket, akár évtizedeket vesz igénybe, ám nekünk erre nem volt időnk."1* Ez az a mondat, amitől érdekessé válik a „forgatókönyv” témakör.

Kilényi Géza24 egy akkori előadásában az 1985-ben lezárult középtávú tervciklust az államtudomány szempontjából, mint a „kormányzati szervek és a tudományos kutatás egymásra találásának időszakát”2S említi. Ekkor kezdett kialakulni egy tendencia: viszonylag rövid idő alatt kellett elkészülniük bizonyos tárgykörökről tudományos javaslatoknak, koncepcióknak. A Vll. ötéves terv (1985-1990) kiemelt államtudományi kutatásainak egyes tárgyköreiben már azt megelőzően megkezdődtek a kutatások.

A Társadalomtudományi Kutatások összehangolását 1985-ig a Tudománypolitikai Bizottság albizottságaként működő Társadalomtudományi Koordinációs Bizottság (TKB) végezte. A Minisztertanács 1985 decemberében javasolta az Elnöki Tanácsnak, hogy a társadalomtudományi kutatások állami irányításának jogköre kerüljön a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hatáskörébe, ezzel a TKB megszűnt. Az új hatáskör szerveként létrehozták az MTA Államtudományi Kutatások Programirodáját, ami az Akadémia illetékes főtitkár-helyettesének (Kulcsár Kálmán) felügyelete alá tartozott. 1986. január i-jétől az önállóan gazdálkodó szerv rendeltetése az volt, hogy minél hatékonyabban lássa el az állami intézményeknél folyó államtudományi kutatások operatív irányítását.

Korábban a legfontosabb társadalomtudományi feladatokat a 15 évre szóló Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv határozta meg. Az utolsó ilyen 1985. december 31-ig tartott. Kormányzati döntés alapján a továbbiakban 15 évre szóló kutatási terv nem készült, hanem a társadalomtudományi feladatokat beépítették az ötéves időszakra vonatkozó Országos Középtávú Kutatási-Fejlesztési Tervbe (OKKFT).

Akkor már három éve (1982-83 óta) folyt a Vll. ötéves tervidőszakra szóló OKKFT társadalomtudományi kutatási terveinek tematikus előkészítése [kiemelés tőlem - Riba András László]. A társadalomtudományi kutatási programoknak nagy jelentősége volt, a tervezeteket az arra illetékes politikai testületek hagyták jóvá. Ennek megfelelően a programok tervét megvitatta az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága, majd a PB. Az OKKT négy nagy társadalomtudományi kutatást tartalmazott:

43