Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 6. szám - Magamtól féltem - Beszélgetés Pallósiné Dr. Toldi Mártával

Az olvasóterembe lépve a vitrinekben kincseket láthatunk: évszázados könyveket, kiadványokat. Melyekre a legbüszkébb a könyvtár?

A 2000-2002-ben történt bővítés és felújítás koncepciójában a kollégák teljes egyetértésével nyert prioritást az az elv, hogy olvasótermeink látványban is megjelenítsék a könyvtárak hiteles tudásőrző, és az érdeklődőknek személyes életútjukon becsülhető támaszt nyújtani képes - meggyőződésünk szerint - múlhatatlan szerepét, amelyben jól megfér egymás mellett régi korok nyomtatott kultúrkincse, a jelenkori irodalom és az interneten elérhető gazdagodó, de feltétlenül értékelést, kritikai nézőpontot kívánó információ. Ennek megfelelően alakítottuk ki a berendezést, helyeztünk el a polcokon egy művelődéstörténeti ritkaságokból válogatott kézikönyv kollekciót. A vitrinekben pedig különleges kincseket tettünk közszemlére, egy könyvtártörténeti válogatás mellett az értékes magánkönyvtárát Vas megyének adományozó Káldos G. István mérnök hagyatékának ritkaságait, továbbá a megye neves költőinek - Berzsenyi Dániel, Gazdag Erzsi, Weöres Sándor - első kiadású munkáit és az ezekhez kötődő relikviákat. Nagy örömünkre szolgál, hogy könyvtárunk külföldi és hazai látogatói, valamint rendszeres használói is visszaigazolják az elérni kívánt atmoszférát.

A megye irodalmi életének legendás alakjai dolgoztak a könyvtárban (dr. Kuntár Lajos, Rózsa Béla), mennyiben határozta ez meg a könyvtár mindennapjait, a helyi irodalomhoz fűződő viszonyokat? (rendezvényekre, kiadványokra gondolnék...)

Kuntár Lajos tevékenysége nyomdászat-, sajtó- és könyvtártörténeti tárgyválasztása kapcsán mindenképp korszakos jelentőségű volt. A professzionális könyvtárosok első generációjának reális megítéléséhez azonban meg kell említenem azoknak a kollégáknak a nevét is, akik bibliográfusként olyan alapműveket hoztak létre, mint például Vas megye sajtóbibliográfiája, a városbibliográfiák, vagy a modern könyvtári szolgáltatások kialakítása, a megye közkönyvtári hálózatának segítése tárgyában publikáltak elméletileg jól megalapozott dolgozatokat. Bánó Zsuzsára, Dalmi Kálmán- néra, Dénes Pálnéra, Krajevszky Gizellára, Pethő Gyulára, Puskás Sándoméra, Takács Miklósra és dr. Tóth Gyulára gondolok. A gazdag névsorral alapozódott meg az őket követő generációk azóta is folyamatos publikációs szerepvállalása. Rózsa Béla személyisége és könyvtárosi tevékenysége egyedi volt és maradt könyvtárunk életében. Nem csupán szaktudományos dolgozatai, hanem kreatív kezdeményezései is pél- daadóak. Nevéhez fűződik sok kortárs grafikus szombathelyi bemutatása (Reich Károly, Würtz Ádám és mások), vasi alkotók tárlatainak megrendezése, neves, tűrt vagy támogatott írók, költők (Déry Tibor, Féja Géza, Fodor András, Tüskés Tibor, Váci Mihály, Weöres Sándor) bemutatása vagy jeles évfordulók emlékezetessé tétele például Berzsenyi tiszteletére írt kortárs versek albumban való megjelentetésével. Az újabb generációk ezt a hagyományt is megőrizték, bár esztétikailag értékelhető szövegalkotásban mindmáig utolérhetetlennek bizonyult. Igaz, legalább stiláris és grammatikai igényesség tekintetében törekedtünk követni őt.

Ismert, hogy Nagy Gáspár roppant nagyra tartotta a könyvtárral és Igazgatónővel való személyes kapcsolatait. Honnan datálódik ez a kapcsolat, és miben nyilvánult meg az évek során?

30