Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 5. szám - Géczi János: A hang

- Emlékezett, valami strandolásról, a melleden lévő anyajegyre. De rákérdeztem másra is. A témavezetőd, Nancy asszonynevét is tudta például. És rám is emlékezett. Te mutattál be neki valami konferencián, itthon. Na és pégyéről is említett valamit.- Mit a francot akart? - szisszen fel Judith.- Este érkezik a Liszt Ferencre. Azért hívott, hogy feltétlenül fussunk össze. Téged is látna.- Ezt utálom a vénülésben. Valaki felbukkan a múltból, ahelyett, hogy megelégedne az elfeledettséggel.

4.

Az elkövetkező hetekben pocsékul alakul a közérzete és szüntelen izzad. A megállíthatatlan verítékezést elviselhetetlenebbé teszi, hogy időszakonként, bizonyos gondolatokra a szokásosnál is bőségesebben patakzik homlokán a víz, s bőrének váladéka átáztatja a fehérneműjét a testhajlataiban. Emiatt muszáj ruhát váltania, annak ellenére, hogy tél van, havas január. Azt találja ki, hogy ahányszor elfogja a hőhullám, nekiindul a dermedt városnak, így járja ki magából a kényelmetlenséget, s ekként vészeli át a belsejéből eredő, nyugtalanító időszakot. Ekként oldja meg azt, hogy képtelen gondolkodással megoldani a fizikai tünetekkel együtt járó problémáját. S annak következményét, a tehetetlenségét.

Az egyik napon véletlenül elvánszorog a folyóparthoz, s a több sávos útpályával körbekerített park szélén emelkedő magas épület mellett köt ki. A Lánchídnál. Feljebb húzza a fejére tekert sálat a homlokán, felbámul a homlokzatra, amikor megtorpant a három pávás kovácsoltvas kapujában, s megállapítja, hogy az oromzaton, a fülkékben és a párkányokon annyi szobor található, amennyi a középületeken szokásos. Holott az építmény, bár újabban szálloda, egykor bérház volt, a tőzsdén dolgozók luxusigényét kiszolgáló lakások sorjáznak benne. Ugyanezen nap délutánján több olyan épülethez megy el, amelyek mindegyikénél elégszer megfordult, de az első emelet feletti magasság fölött egyiket sem nézte meg mindeddig. A szürkületben, amikor aznapra abbamarad heves verejtékezése, s túljut az oromzati timpanon angyalai által tartott koronás címer, a fölé emelt meredek tetőszerkezet boltozatán álló hősies szoboralak, az emeleti ablakok közötti falsíkok szorgalmat, gyűjtögetést, a jövőről gondoskodást allegorizáló parasztasszonyai és kétkezi munkás férfiai számbavételén, a növény- és madárszeretetet hirdető vörösréz kiugrók, az egymással váltakozó kagylók, urnából kiomló virágkötegek és indafüzérek, a félemeletek háromszögletű kilépő erkélyei, a szépen megmunkált ördögfejekkel díszített erkélyrács, az itáliai hatást mutató reneszánsz korsóból kinövő tulipánok és gránátalmák bokrán, és az emlékezetébe véshette a homlokzatok majolika burkolóelemekből összerakott pannóit, a zárt erkély tetejére illesztett nyitott erkélyt, a hármas ablakok fölötti mező olaszkorsóját, a részleteiben is megmunkált zászlótartó rudat, a flore- ális motívumok halmazát, megjegyezheti az igyekezetei szimbolizáló, falon mászkáló méhecskéket, az ablakokat keretező, sűrű virágfonatokat, s látta a tető íves párkányzatán a fehér mázas díszítőelemeket, büsztöket, a magyarok hódolatát fogadó Patrona Hungariae-mozaikot, az angyalokat és az államférfiakat, mint aki nagyáruházból tért haza, lerogy a konyhában a székre, és ernyedten lóg mindkét keze, mint azoknak szokott, akik ugyan minden tárgyat megragadnak, de egyiket sem képesek kézben tartani. A lábánál kosárnyi krumpli hever.

68