Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 4. szám - Molnár Miklós: Rövidkék és hosszabbkák
mos verse bizonyítja), hanem pogány is. Fia kapcsán ilyen vallomást tett: „Reám és feleségemre nézve maradt volna, mint született, becsületes pogány embernek; de ipám és napam kedvéért, kik igen buzgó keresztények, meg kellett keresztelnem. Gondoltam hát, hogy legalább a neve legyen pogány, s lett belőle Zoltán. Keresztapja Arany János, a világ egyik legnagyobb költője s legbecsületesebb embere...” Petőfi bizonyára ismerte Francois Boissel definícióját: „A tulajdon a rablás, a házasság az erőszak, a vallás a csalás törvényesített formája.” A Felhők egyik darabjában úgy helyükre rakta a vallásokat, hogy Marx és Engels se különbül: Nem sűlyed az emberiség! Ilyen gonosz vala rég. Ilyen gonosz már kezdet óta... Hisz különben nem kellett vóna Százféle mesét, Eget, isteneket Gondolni ki, hogy zaboláztassék. Az apostolban ezt olvashatjuk: Hiába. Ahol pap emelt szót, Ott az igazság megfeszíttetik, Az igazság szörnyet hal ott. A pap Minden szavára Egy ördög áll elé... „Ez hát a nép!” kiálta föl [Szilveszter]... „El lehet könnyen bolondítani... Nincs mit csodálni, ősidőktül óta Azon valónak papok és királyok, E földi istenek, Hogy vakságban tartsák a népet, Mert ők uralkodni akarnak, S uralkodni csak vakokon lehet.” A gyüldei ifjakhoz című versében is jól leszedte a keresztvizet a papokról: Pap és ravaszság, pap és árulás, Pap és minden rósz... egy! Ott a gonoszság, ott van a pokol, A kárhozat, hová ily férfi-szoknya megy. Mint öltözetjök, leikök oly setét, Ok éjszakának gyermeki; Azért látjátok őket mindenütt A szabadság, e napfény ellen küzdeni. 31
