Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 4. szám - Végh Attila: Oidipusz megkísértése
ANTIGONÉ Azt mondd meg inkább, hol vagyunk. A hely nevét. Apámuram - kit kísérek sötét éjben, mely rászakadt, mikor bűnével szembement - jóslat szerint istennők szent helyére kell, hogy érkezzen, ott várja végső nyughelye. BASEBALL-SAPKÁS Mi van? Mit szívtatok el? Gyertek már vissza a tisztásra, az istenit! OlDIPUSZ Őrült ez, lányom? Vagy miféle szerzet ő? Miért ordít, mint az, kinek hatalma van? ANTIGONÉ Én nem tudom. De tisztásról beszélt, meg hogy húz bennünket felé valami erő. Talán a szent ligetről szólt, s nem is bolond, csak megszállott, kiből olümposzbéli hang beszél. OlDIPUSZ Ruhája isteni? Vagy épp ágrólszakadt? ANTIGONÉ Inkább koldusnak mondanám. Épp mint te vagy, királyi alkatodnak persze híján van. Lehet, hogy ünnepel, talán e városban a koldusoknak van ma ünnepük. Fején de furcsa koszorút hord! A jelt nem ismerem: nű, üpszilon. Talán a „nümpheuó”-t jelző betűk ezek. Ember, felelj: most házasodsz? Khitónod is de meglepő: kihíztad ezt. (Baseball-sapkás dühösen legyint, indul vissza.) OlDIPUSZ Lélek-rokont: kövessük hát a koldusunk. Talán ő megmutatja majd sír-ágyamat. (A filmforgatás helyszíne, ahol már várják az elkóborolt színészeket. Oidipusz, Antigoné és a sapkás közelednek.) PRODUCER (ő a korábbi Öltönyös) Na végre, őfelsége megérkezett! 14
