Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - Bank Barbara: "Mozaikok" a Budapesti Rendőr-főkapitányságon 1989

Hogy az 1989. januári tervekből mi valósult meg, illetve maga a BRFK állambiztonsági szerve hogyan értékelte ezt 1989 végén, azt megtudhatjuk a december 21-én készült jelentésükből.26 „Szervünk az 1989. évi munkáját jóváhagyott munkaterv alapján végezte, mely kiegészült a megváltozott és folyamatosan változó operatív helyzetből adódó új követelményekhez igazított konkrét feladatokkal. A munkatervben rögzített, valamint a változások hatására meghatározott feladatok végrehajtására tett intézkedéseink eredményeként a célkitűzéseink döntő többsége teljesült.”27 Kezdi a beszámoló jelentését dr. Stefán Géza rendőr alezredes, főkapitány-helyettes. Majd így folytatja: „Az 1988. májusi pártértekezletet követően felgyorsultak hazánkban a politikai, társadalmi, gazdasági reformfolyamatok, melyek hol konkrét jogszabályi változással, hol csak közvetetten voltak hatással, befolyással az állambiztonsági operatív helyzetre, ezáltal az operatív munkánkra is. A fenti folyamatok leginkább a fővárosban voltak észlelhetők, hiszen a változásokhoz kötődő rendezvények, demonstrációk, tüntetések stb. legnagyobb számban és résztvevőkkel a fővárosban zajlottak.”28 Ezt követően 4 pontban összefoglalja azokat a körülményeket, amelyek a fennállt operatív helyzet kialakulásában, változásokban meghatározóak voltak. Az egyik elem a pártértekezleten meginduló reformfolyamat volt, melyet - szerintük - a demokrácia szélesítése, a nyíltság, a nyilvánosság, a szabad véleménynyilvánítás jellemez. Ez a folyamat tette lehetővé, hogy az MSZMP-től, a kormánytól - az ún. „hivatalostól” - eltérő nézeteket valló egyének, pártok, majd számtalan új politikai csoportosulás színre lépjen. Harmadikként az MSZMP pártértekezletén hozott határozatának gyakorlati megvalósulása a tervezettnél nagyobb mértékben felgyorsult, mivel az általa kezdeményezett változásokat az új politikai szerveződések - a maguk követeléseivel kiegészítve - is zászlójukra tűzték. így negyedik pontként a megvalósulás érdekében kezdetben demonstratív akciókat, tüntetéseket szerveztek, majd június 16-át követően aktív résztvevőivé válnak a háromoldalú tárgyalásokon a konkrét jogalkotó és reformfolyamatokat, politikai változásokat hozó döntéseknek.

„A reformfolyamatok kiszélesítésével az alábbi fontos döntések születtek, melyek sok vonatkozásban új alapokra helyezték az operatív munkát: az alkotmány módosítása, a Magyar Köztársaság kikiáltása, a parlamenti demokráciát szolgáló új intézmények létrehozása, a párttörvény, a gyülekezési és egyesülési, valamint a választási törvény megalkotása, a Btk., Be. módosítása.”29

Stefán Géza további beszámolója szerint a fenti politikai, társadalmi és jogalkotói folyamatok hatására a korábbi direkt pártpolitikai irányítás megszűnt.30 „Ezzel viszont új feladatként jelentkezett számukra a biztonsági munkában az alkotmányos rend, a jogállamiság megteremtésének, a többpártrendszerű politikai felépítménynek, az új társadalmi modell békés úton történő létrehozásának elősegítése. Ennek érdekében a feladatuk a továbbiakban az alkotmány- és törvényellenes tevékenységet folytató személyek felderítése. Cselekményük megelőzése, akadályozása, korlátozása, esetleges megszakítása.”31

A nemzetgazdaság-védelem operatív helyzet változásának főbb jellemzőit 8 alpontban vázolta fel a BRFK helyettes vezetője, melyekből jelenleg öt alpont kerül ismertetésre, miszerint: tovább szélesedett a társadalmi és gazdasági nyitottságuk a legális érintkezés, információcsere és ezzel egyben az „ellenünk dolgozó titkosszol159