Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Horváth Miklós: Magyarország szuverenitásának helyreállítása
Lajos történész, az Antall-kormány honvédelmi minisztere véleménye szerint35 - ez a döntés komoly, megválaszolásra váró kérdéseket vetett fel. A kilépésre vonatkozó magyar döntést megelőzően, de később is komoly kétségek, érvek és ellenérvek fogalmazódtak meg. Magyarország egyedül lépjen-e ki, vagy csatlakozhatnak hozzánk más tagállamok is? Megmarad-e valamilyen formában a szövetség? A Varsói Szerződés megszüntetése részleges, vagy teljes legyen? Mi történik, ha javaslatával Magyarország egyedül marad? Ha Magyarország a kilépési szándék kinyilvánítása miatt elszigetelődik, lesznek-e partnerek, akik részt vennének a VSZ fokozatos leépítésében? A szervezet idő előtti felszámolása nem veszélyezteti-e a szovjet csapatok kivonásának ügyét? A fenti - és most nem idézett - kérdésekre adandó válaszok keresése során felmerült: a szovjetek bekeményíthetnek, ami kihathat Magyarország energiaellátására és a Honvédség alkatrészellátására is. Az ellenérvek között hangsúlyosan jelent meg az is, hogy a nyugati nagyhatalmak nem támogatják a radikális magyar elgondolást. Ha Magyarország meggondolatlanul lép - hangzottak a nyugati érvek -, akkor megtorpanhatnak a Szovjetunióban kibontakozó változások, a gorbacsovi peresztrojka zátonyra futhat, ami miatt fennáll a visszarendeződés veszélye. Az idő sürgetett, dönteni kellett. A kilépés irányába megtett első lépést 1990. június 6-7-én a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé (PTT) ülésén Antall József miniszterelnök tette meg. Javaslatára a tanácskozás 2. napirendi pontja - „Véleménycsere a Varsói Szerződés keretein belül demokratizálódásról, az együttműködés korszerűsítéséről és átalakításáról” - az alábbiak szerint változott: „Véleménycsere a Varsói Szerződés jellege, funkciói és tevékenysége felülvizsgálatáról és esetleges gyökeres átalakításáról”. A javaslat és a magyar miniszterelnök által elekor elmondottak egyértelművé tették: a Varsói Szerződés, mint az európai szembenállás egyik maradványa felülvizsgálatra szorul. A jelenlegi körülmények között értelmét vesztette a szerződés katonai szervezete, amely a magyar álláspont szerint mellőzhetővé válik, és - az egyoldalú lépések elkerülésével, egyeztetett tárgyalások eredményeként - kívánatos lehet a fokozatos, 1991 végéig történő felszámolása. Antall József szerint az erőfeszítéseket nem a Varsói Szerződés megreformálására, hanem az új, közös európai biztonsági és együttműködési struktúra létrehozására kell fordítani, így a tárgyalások eredményeként hatályon kívül kell helyezni azokat az elemeket, amelyek sértik a tagállamok szuverenitását. Antall József javasolta továbbá, hogy a PTT jelen ülésén döntsön „egy olyan nagyköveti különmegbízottakból álló, különleges kormánybizottság felállításáról, amely felülvizsgálja a Varsói Szerződés jellegét, funkcióit és működését [majd] javaslatot tesz a PTT-nek a Varsói Szerződés felülvizsgálatáról, beleértve a katonai együttműködés és szerveinek fokozatos felszámolását, figyelembe véve az európai biztonsági és együttműködési folyamat fejlődését és követelményeit. [...] Magyar részről készek vagyunk Budapesten helyt adni a Politikai Tanácskozó Testület rendkívüli ülésének”. - mondta a miniszterelnök, továbbá azt is felvetette, hogy a PTT ezzel összefüggésben hozott döntéseinek megvalósítása a legkésőbb január i-jével kezdődjék meg.36 145
