Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Kahler Frigyes: Az igazságtétel igényének megjelenése, az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
toriás időszakában nem voltak független bíróságok, nem léteztek az ítélkezés jogi garanciái, sőt az ítéletek valójában politikai síkon születtek. Az első semmisségi törvény 3 J-a, amely a törvényi időhatáron kívüli - a forradalommal összefüggő - elítéléseket nyilvánította semmisnek, ugyancsak ellentmondó döntések forrása lett. Hatása mind a mai napig kimutatható. így az 1966-os - a forradalom tizedik évfordulóján - ügyekben a Legfelsőbb Bíróság is ellentétes döntéseket hozott. Vaczkó László és társai ügyében - a minősítés fegyveresen elkövetett összeesküvés volt - megállapította a semmisséget, míg Ha- musics János ügyében - akik ugyancsak fegyveresen léptek fel és új forradalmat akartak kirobbantani - a semmisség megállapítását a Legfelsőbb Bíróság megtagadta. A kérdés a mai napig sajnálatos módon megoldatlan.64 A törvény valójában nem tisztán az ex lege elven működik, hiszen bizonyos körben mérlegelési lehetőséget ad a bíróságnak. S pont ez az a kör, ahol megbicsaklott az ítélkezés és a forradalmárok egy része nem kapott jogorvoslatot. Az 1989-es év semmisségi törvényhozása így nem oldotta meg az 1945-1956 közötti időszakra a jogorvoslatot. Az országgyűlés 1989. november i-én határozatot hozott,65 amelyben kötelezte a Minisztertanácsot a törvénysértő elítélések orvoslására szolgáló törvényjavaslat beterjesztésére. Kérdés, hogy a semmisségi törvény megalkotásában része volt-e a rendszert változtató folyamat jogi gerincét sok tekintetben megalkotó Független Jogászfórumnak (FJF)? A Független Jogász Fórum 1988. december 5-én az ELTE Polách Mihály téri épületében alakult meg, hat budapesti ügyvéd szervezésében.66 Elnöke - a később fontos állami tisztségeket betöltő dr. Kónya Imre lett. Az FJF jegyzőkönyveit dr. Sándorfi György vezette, így az FJF-ben történt valamennyi fontos eseményről pontos tudomása van. Az FJF tagsága 137 főt tett ki, s köztük volt dr. Dörnbach Alajos is, az első semmisségi törvény egyik megalkotója. Dr. Sándorfi György tájékoztatása szerint az FJF egyetlen esetben sem tárgyalt a semmisségi törvényről és Dörnbach sem vetette fel ebbéli indítványát vagy későbbi tevékenységét. A FELELŐSSÉG KÉRDÉSE 1989-ben a semmisségi törvény megalkotásával egyidejűleg indokolt kutatni, milyen elképzelések, javaslatok voltak azoknak a személyeknek a felelősségre vonására, akik elkövették mindazon bűnök sorozatát, amelyek semmisségi törvény megalkotását tették szükségessé. Ha ugyanis Nagy Imre és sorstársainak halála politikai gyilkosság volt és a semmisségi törvénnyel kell kimondani mindazok ártatlanságát, akik az 1956-os forradalomban való részvételük miatt bűnhődtek, kézenfekvő, hogy mindezért valakik felelősséggel tartoznak. Ekkor még nem volt szó a fegyvertelen tüntetőkre való lövetés (sortüzek) tűz- parancsaiért való felelősségről, hiszen a sortüzekről 1989-ben igen kevés információ állt rendelkezésre, s azok is felületesek voltak. A T1B programjában említették ugyan - mint fentebb láttuk - a felelősök feltárását és megnevezését, de nem esik szó jogi felelősségre vonásról. 131
