Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Zinner Tibor: Emlékfoszlányok az első semmisségi törvényhez vezető útról és göröngyeiről
előterjesztheti írásbeli indoklását. Végül arról értesítették november 4-én, hogy e levél kézhezvételétől számított nyolc napon belül terjessze elő fellebbezésének indokait, mert azokat meg kell küldeni észrevételezésre az LfÜ-höz. Ellenkező esetben ennek hiányában terjesztik tovább fellebbezését. 28 Az előadó bíró, Kuhnyár László tanácselnök az ’56-os megtorlás idején halálos ítélet meghozatalában vett részt, viszont utóbb, alig több mint fél esztendővel az eljáró tanács elnöke, Czili s a szavazó, Pálinkás György tanácselnök tagja lett a Nagy és társai büntetőügyében 1989. július 6-án ítélkező elnökségi tanácsnak, mi több, Czili annak előadó bírája lett. 29 LfB TŰK Tbf. 003/1988/10. 30 Zinner 2009, 24-27. o. Nyíri mellett Gál Attila főosztályvezető ügyész, Gyöngyi Gyula főosztályvezető-helyettes ügyész és Szeder Gyula osztályvezető ügyész munkája nyomán előbb megszüntették a nyomozást bűncselekmény hiányában Losonczy Géza esetében június 9-én, majd benyújtották a törvényességi óvást az LfB Elnökségi Tanácsához június 13-án. 31 Kulcsár Kálmán i. m. 287. o. 32 Az időhatár módosult később: 1945 lett a kezdő, míg 1963 a vizsgálat befejező évszáma. 33 Kulcsár Kálmán i. m. 287. o. 34 Uo. 287-288. o. 35 Uo. 290. o. 36 Kulcsár nem említi visszaemlékezésében az értekezletet. Én erről 2000. március 13-án, Nyíritől hallottam először. Vö. Nyíri Sándor: Nagy Imre és mártírtársai ügyében felülvizsgálata 1989-ben. In: A semmisségi törvények. Büntetőjogi tanulmányok III. Bp., 2002. Kairosz K, 155 és 157. o. 37 Nyiri Sándor: A múlt mindig velünk van, Bp., 20121. Ardlea K, 90. o. 38 Esti Hírlap, 1989. augusztus 19. 39 Kulcsár Kálmán i. m. 290. o. 40 A Kulcsár hadbírói múltját ismerő, vele nem szimpatizáló pártpolitikusok, igazságügyi vezetők beszerezték Kulcsár 1956. október 23. előtti ítélkező tevékenységének egyes iratait. Nyilvánosan nem használták fel vele szemben, de a háttérben zajló megbeszéléseken utalhattak ezekre. Balogh ismerhette ezeket, az LfB Katonai Kollégiumának határozatait. 41 Kulcsár Kálmán i. m. 286. o. 42 A Honvédakadémia parancsnokát a Budapesti Hadbíróság 1952. január 15-én halálra, a Katonai Felsőbíróság 1952. január 29-én életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte. 43 Kulcsár Kálmán i. m. 136. o. 44 Zinner 2002, 26-35. o. A kormánybizottság működésének időszakából származó nekem küldött iratok, valamint az általam másokhoz írott levelek stb. másolatai birtokomban vannak. Ezekből származnak a további idézetek. A továbbiakban az „őrzés” helyét nem jelölöm. 45 Korabeli és Szilberekytől is származó ismereteim szerint nem vettek részt a Fejti vezette bizottság munkájába. 46 Ez idő tájt tudtam meg, hogy „tervbe vettek”, így érzékenyen érintett a munkahelyi függetlenítés ügye. Ekkor folyt a vita az MSZMP-n belül arról, hogy a Reflektor Kiadó sorsa mi legyen, ahol a szerkesztőségben irodalmi vezető voltam. A pártközpont illetékesei részéről nemtelen kezdeményezések sora zajlott a kiadó megszüntetése céljából, áthágva minden korábban kötelező érvényűnek tekintett ügyrendi szabályt. Azt követően, hogy a kormány határozott kormánybizottsági társelnökségemről, egyfajta mentőövnek is tekinthettem volna, hogy 1989. március 31-étől az LfB munkatársa lettem. A kormány ugyan hangoztatta, hogy a tényfeltárásnak nem célja a felelősséggel összefüggő következtetések levonása, új munkahelyemen egyfelől féltek tőlem, másfelől viszont épp abban bíztak, hogy munkaadóm (esetleg érintett) beosztottaival szemben elnéző leszek. Meg kellett nyugtatni valamennyi, de főleg és mindenekelőtt politikai ítélkezésben részt nem vett, ártatlan bírót. Ezért beszéltem Földvárival, akit már felkértek arra, hogy nyilatkozzon a Népszabadságban. Ennek keretében kitért a felelősségre vonás ügyére is. Népszabadság, 1989. június 2. 7. o. A történelem megtette indítványát. Beszélgetés Földvári Józseffel, a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára alakult bizottság társelnökével [a továbbiakban: Földvári interjú], 47 Szakács is jelen volt az Okival, Fockkal és Aczéllal folytatott megbeszélésünkön. 48 Rajnai Sándorral, az egykori államvédelmissel (majd állambiztonsági vezetővel), aki végül Moszkvában volt Magyarország nagykövete és Lázár Györggyel, az 1967-1985 között volt miniszterelnökkel a harmadik semmisségi törvény előkészítésekor folytathattam beszélgetést. Rajnai akkor gyakran visszatért Naggyal és társaival szemben lefolytatott vizsgálati eljárás kulisszatitkaira is. 49 Zinner 2002, 26-31. o. 50 Kulcsár Kálmán i. m. 290. o. 51 MNL OL 288. f. 5/1051. ő. e. 111