Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 4. szám - Mohácsi János: Egy sok-műfajú alkotó

... mélységes lelkitöredelem és vezeklés közben látja / Ibliszt, a Gonoszt, de áldja gondoskodását és bennemarad a bűnben”. Miért ne tenné ezt? Hisz Herakleitosz is megmondta: hói pleionész kakoi, azaz e világban „A gonoszok vannak többségben”36.

Határ Győző költészete szemben azzal, amit az eddigiekben elmondtam, sokkal szerteágazóbb sokkal több rétegű. Mai előadásomban elsősorban filozófusi attitűdjét szerettem volna költészetéből kiemelni. Határ alapvetően pesszimista alkat, az is bizonyítja, hogy a krízeológia, Malthus és Spengler tanai nem álltak messze tőle. Sőt a krízeológia segítségével gondolta megoldani a megcsontosodott eszmék leváltását a gondolkodó fiatal generáció tagjainál. De ez a tény nem zárja ki, hogy költészetében játékos, szenvedélyes, érzékiséggel telített versek szülessenek. Születtek is.

Ma még nem lehet eldönteni teljes biztonsággal, mely alkotásai azok, amelyek életművéből időt állóak. Egyet azonban bizonyosan állíthatunk, a XX. század nagy kísérletezője volt. Filozófusi, agnosztikus attitűdje predestinálta arra, hogy mindent megkérdőjelezzen és sok mindennek új értelmezést adjon. Lerántsa a leplet az évszázados megcsontosodott nézetekről, deszakralizáljon. Életműve „kilóg” az avantgárd újítóinak sorából, mert művészetének fundamentumát filozofikusan alapozta meg. Ezzel - ha hagyjuk hatni - a XX. századi magyar művészi magatartását, alkotásmódját és gondolkodását is képes megújítani. Sokszor csepülte a magyar irodalom önmagába zártságát, nyelvi avíttságát. Magával szemben felállított követelménye az európai szellemiség és a világhorizontok befogadása volt. Ezt bizony nem vehetjük rossz néven tőle. Megmutatta, hogy a horizontok megnyitásával a magyar irodalom csak nyerhet. Megkísérelte azt, amit nagyon kevesen a XX. századi magyar irodalomban: közelíteni a magyar nyelvű irodalmat a nemzetközi tendenciákhoz, a nemzetközi színvonalhoz.

1 2013. november 16-án, Gyomaendrődön, Határ Győző költészetéről rendezett konferencián elhangzott előadás anyaga.

2 A téma két legavatottabb szakembere, G. Komoróczy Emőke, aki számtalan cikk írása mellett filo- lógiailag pontos, nélkülözhetetlen elemzéseket és áttekintést adott Határ életművéről; valamint Kabdebó Lóránt, akinek - számtalan cikk és könyvfejezet mellett - köszönhető, hogy Határ elmesélte életét, azt hogy hogyan látta a XX. századot, és milyen motiváló erők mozgatták műveinek írásakor. Nem volt egyszerű dolga a kissé excentrikus alkotóval folytatott dialógusban.

3 Határ Győző, Arxtibarbarorum libri: Bölcseleti írások II, Bp., Argumentum, 2001, 472.

4 Határ Győző, Antibarbarorum libri 11, lm., 476.

5 Uo., 500.

6 Hegyi Béla, Távolsági beszélgetések, Bp., Szépirodalmi, 1989, 210.

7 G. Komoróczy Emőke, Határ Győző életműve: „Bízom dolgom az időre", Bp., Stádium, 2003,181.

8 Határ Győző, Szavak túlvilága, Új Látóhatár, 1973/6.

9 Hegyi Béla, Távolsági beszélgetések, i.m., 216.

10 Határ Győző, Antibarbarorum libri 11, i.m., 476.

11 Uo., 476.

12 Uo., 501.

13 Uo., 482.

14 Uo., 503.

15 T. S. Eliot, Káosz a rendben, Bp., Gondolat, 1981, 59-61.

16 Határ Győző, Szélhárfa, Bp., Argumentum, 2000,102.

17 Határ Győző, Hajszálhíd, München, Aurora Könyvek, 1970, 255-256.

18 Határ Győző, Hajszálhíd, i.m., 267. (Vágyélet)

177