Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 4. szám - Czakó Gábor: A Semmi Völgye a Rubikonon túlról
- fontos a társtudományok - néprajz, régészet, történelem stb. - egyenrangúsága - más szóval: ne legyenek bizonyos nyelvészeti, vagy bármilyen ideológia kiszolgálói;- ne fordulhasson elő, hogy a szakmai ellenfélnek tartott személyek és művek - Sz. Bálint G., Götz László és mások könyvei, CzF., vagy éppen a Tárih-i Üngürüsz16 stb. - kitiltassanak a tudományból és elzárassanak a közönség elől, mint az ugor kutatások jó része;- nélkülözhetetlen a modern nyelvészeti irányzatok, pl. a kognitivitás vizsgálata, vagy a természettudományos módszerek, különösen a genetika, vagy éppen a számítógépes elemzések a megismerése és bevonása. Mi sem természetesebb, hogy a magyar nyelv tanának kutatása és oktatása a tényeken alapuljon, és ne jövő-menő nyelvészeti divatirányzatokat kövessen. 1 Wiik, Kalevi: Az európai népek eredete, ford.: Kádár György, Nap Kiadó, 2008 2 Az utóbbi évek régészeti szenzációja az Uelgi tó - Kelet-Urai - melletti ásatás, ami a kirabolt sírok ellenére hatalmas tömegű „magyar-gyanús” leletet hozott fölszínre. 2013 nyarán végre tőlünk is kiutazott s kutatott a helyszínen magyar régészcsapat Türk Attila régész vezetésével. Eredményeik megegyeznek a korábbiakkal, de a magyarokra előírt „kötelező óvatosság a köbön” jegyében nyilatkoztak. Végtére is az ő bőrükről van szó... 3 Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. A görög szöveget fordította Moravcsik Gyula. Olajos Terézia bevezető tanulmányával. Budapest, 2003. (reprint) 171-175. 4 Czakó, 2013 5 Iordanes: Getica, L’Harmattan, 2005, Kiss Magdolna fordítása 6 CzF. CSUD szócikk 7 Szilasi Móricz Cseremisz szótár (Nyelvtudományi Közlemények, Harminczadik kötet, Bp., 1900.) Csorba Béla szíves útmutatása nyomán. 8 Kodály Zoltán: Magyarság a zenében, Magvető, Bp. 1984 9 Főszerkesztő Benkő Loránd, Akadémiai Kiadó, Bp. 1967-1976 10 Idézetek helye: Czuczor Gergely-Fogarasi János: A magyar nyelv szótára - CzF, CD, Arcanum, Bp. 2003 11 Vajon miféle tudományos élet lehetett az, melyből kiűzték a kor legnagyobb nyelvészét? 12 Pusztay János: Gyökereink, Nap Kiadó, Bp. 2011 13 Nyirkos István: Kivétel nélküli volt-e ősi szavainkon a tővéghangzó? Magyar nyelvjárások, Debreceni Egyetem Magyar nyelvtudományi Tanszéke, XLV11,111-117, http://mnytud.arts.klte.hu/mnyj/47/07nyir- kos.pdf 14 Riadó c. verséért 1849-ben hat év, vasban letöltendő várfogságot kapott. Csak fölszentelt pap mivolta miatt kerülte el a halálos ítéletet. 15 1870 körül sem ez volt a magyar nyelv- és eredetkutatás fő kérdése. 16 A Tárih-i Üngürüsz elveszett középkori magyar krónikák összedolgozásából készült török nyelvű „Magyarok története”, amely számos, korábban ismeretlen adatot tartalmaz. Budenz József szakvéleménye alapján évszázadnál hosszabb ideig raboskodott az Akadémiai Könyvtár zárt osztályán. Végül kicsempészték Prágába 1971-ben, ahol Blaskovics József, a prágai Károly Egyetem turkológus professzora magyarra fordította. Azóta újabb fordításai is készültek szakmai célokból. 116