Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 4. szám - Miklya Zsolt: Kráterarc
3 Forrás fakad, ne félj, akárcsak régen, a kavicsszűrő pórusain át egy búvópatak belső ritmusát szivárogtatja lenullázott lényem. Nem én vagyok, már rég, a szűrt alakzat csermelyként fut, látszólag céltalan, csak arra tér, hol lefolyása van, szűk átmérője nem szolgál halaknak. Messze még, mire vizes síkra érhet, hol elmélázik majd, de biztató, nem lesz belőle zárt rendszer, se tó, csak folyóvíz hullámozta ígéret, hogy barlangmély cseppje is tengeré lesz, dülöngélhet a hordalékhajó. 4 Dülöngélhet a hordalékhajó, szigetet épít belőle a kényszer, a torlódásban így születik ékszer, mi turistáknak mutogatható. Barátaim hívtak meg egykoron egy kenukkal tett szigetkerülésre. Szentendréig alig vehettem észre, hogy sodrás ellen evez két karom. A kikötő mellett húztunk el éppen, vagy húztunk volna, mert az evezők hiába húztak árral szemben, én nem tudtam volna ott átevezni, sőt, elsodortattam volna, cél előtt, ha nem jön némi plusz erő kötélen. 61
