Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 4. szám - Alexa Károly: Rónaszéki Linda kiállítása
elő, amelynek a jeleneteit a cáddik (a csodarabbi) egyes csodái adják, kedves és frivol beállításban.55 Én most Mészáros Zsigmond megszövegezésében idézem, 1909-ből: „Az úton Sanyi megszólal:- Tanító úr, kérem. Miért énekelték ezt az utolsó nótát magyar szöveggel, holott a többi mind héber szövegű volt?- Erről a nótáról - mondám - egy rege maradt fenn a chászid nép ajkán. Azt beszélik, hogy a kállai rabbinak egyik őse a mezőn járkálván, egy pásztorfiútól hallotta a »Szól a kakas már« nótáját. A szent férfiú benne egy ősrégi dallamra ismert rá, melyet még a léviták énekeltek a jeruzsálemi templomban évezredekkel ezelőtt. Nem tűrhette, hogy e szent dallamot egy közönséges pásztorfiú énekelje.- Hej, te pásztorfiú! - szólt a rabbi. - Mennyiért adod el nekem e nótát? A fiú csak bámult, nem értette a különös ajánlatot. De aztán azt gondolta, hogy jó bolondra akadt s néhány hatost kért érte. Erre a rabbi kihúzta az erszényét s a pásztorgyerek elé rakta a kért összeget.- Nos énekeld el! A fiú elénekelte. Erre a rabbi markába olvasta a pénzt, mit a fiú a tarsolyába csúsztatott.- Énekeld el újra! - szólt a rabbi. A pásztorfiú másodízben is elakarta (sid)énekelni, de, csodák csodája!... elfelejtette örökre. így maradt meg ez a magyar szövegű ének a kállai rabbik birtokában maiglan.”55 Ez a legendás keletkezéstörténet nyilvánvalóan a Szól a kakas már... 2. mintaszövegének a története. De hogy miként élt együtt, egymás mellett és össze-össze- keveredve egymással magyar és chaszid hagyomány, magyar és chaszid történeti emlékezet, azt jól mutatja, hogy Északkelet-Magyarországon a káliói vagy kállai (!) csodarabbihoz kötődő legendák között Dobos Ilona talált olyan történetre, amely énekünk keletkezését - fittyet hányva a kronológiának, amin nem csodálkozhatni- Taub Izsákon keresztül 11. Rákóczi Ferenchez kötötte. „Befejezetlen gyűjtésemből- írta a néprajzkutató - most csupán a nagykállói csodarabbi elevenen élő mondakörére utalok, amely feltűnően elmagyarosodott. A nép között mondák terjedtek el Rákóczival való barátságáról, holott nyilvánvaló, hogy nem egy korban éltek. Szat- márban értelmiségi körökben is úgy tudják, hogy ő szerezte a kállai kettőst. Még elterjedtebb az a monda, hogy Rákóczi megbízásából ő a szerzője a »Szól a kakas már« kezdetű népdalnak.”57 Vagy másképp, beillesztve egyéb magyarországi csodarabbi- történetek közé: „A nagykállói csodarabbiról messze környéken azt híresztelik, hogy ő szerezte a „Kállai kettőst”. Egyesek szerint jó embere volt Rákóczinak és az ő megbízásából szerezte a »Szól a kakas már...« kezdetű dalt.”58 Vagyis egyfelől Dávid király vagy a léviták zenei ihletése, másfelől 11. Rákóczi Ferenc kedves buzdítása lenne a végső és spirituális forrás. S bár amikor a „kállai kettőst” Nagykállóban járták, a táncnak és a tánchoz fűződő (mende)mondáknak semmi közük a Szól a kakas már... kezdetű énekhez, any- nyiban mégis van, hogy a tánc eredetét egyfelől Taub Izsákhoz is kötötték, másfelől viszont a török- és a kuruckorhoz. A táncról igen értékes leírást adott 1895-ben Farkas Lajos, aki akkoriban kállói református lelkész volt. Ő nem említette a Taub Izsákhoz kötött eredetleágazást, viszont a tánc elnevezését és keletkezését a magyar vitézi szadizmushoz kapcsolta. Tanulmánya elején felhívta a figyelmet arra, hogy 32
