Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 4. szám - Alexa Károly: Rónaszéki Linda kiállítása

előtt semmiképpen nem keletkezhetett. Jichak (Eizik) Taub 1751-ben született (s amint Komoróczy Géza megjegyzi, „A »Szól a kakas már...« misztikus zsidó válto­zatának szerzője, Taub Izsák egyébként nem rebe volt, bár Martin Buber Haszid tör- ténetek-jében mint ilyen szerepel, hanem rendes vármegyei rabbi Szabolcsban”).29 Taub Izsákról szóló történetek valóban olvashatók Martin Bubernél A kállói Jichák Eizik című fejezetben:30 ám itt a pásztorfiú énekének megvásárlása nem hozzá, hanem Baál Sem Tovhoz kapcsolódik, aki szerint a dallam „eine Levitische Melodie”.3' Hogy a Szól a kakas már... chaszid változatának szerzőségét hozzá kötötték, meg­erősíti azt, amit a keletkezési idejére vonatkozó kérdésre Stoll Béla adott írásos vá­laszként Kovács Sándor Ivánnak: Stoll Béla állítása szerint - és ezt igen komolyan kell fontolóra vennünk, - „a dalnak nincs 1840 előtti lejegyzése. Első alkalommal a múlt század végén (vagyis a XIX. század végén - Sz. Cs.) jegyezte le a kállói rabbi, sőt egy ideig a szerzőséggel is őt gyanúsították. (Lásd Évkönyv. Kiadja az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság. Bp. 1904. Továbbá... Szilágyi-Windt László: A kállói Cádik. Tel-Aviv, 1968.) Ettől függetlenül persze a szöveg lehet régebbi eredetű, de csak abban az értelemben, ahogy pl. a régies stílusú népdalok-népballadák is koráb­biak lejegyzésük idejénél.”32 Viszont Stoll Bélának, minden magyar közköltészet le­gendás ismerőjének a leveléből nem derül ki, hogy az 1840 utáni első lejegyzés micsoda, hol van, hogyan néz ki. De innentől, a magyar-héber nyelvű chaszid ének­től kezdve megindulnak az ének keletkezésére vonatkozó történetek. Mindkét »mintaszövegünkben« jól láthatók nem csak a közös szövegrészek, de a közös men­tális állapot is: a várakozás. Természetesen sokan, sokféle dologra várakozhatnak. A Menyecske-tusban a megpatkolásra, még az éjjel, mielőtt megvirradna. Ha szerelmi éneknek fogjuk fel az 1. mintaszöveget, akkor két éneklő is előáll: aki azt énekli, hogy (majd) „tiéd leszek már”, az női éneklő, míg a (majd) „enyém leszel már” jel­legzetesen maszkulin vágy és várakozás. Lehet várakozni a Felkentre, mint a Háznak Urára úgy, ahogyan Márk 13,35-36 mondja: „Vigyázzatok, mert nem tudjátok, mikor jön el a háznak ura: estve-e vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy reggel”. A 2. min­taszöveget is énekelheti egyetlen személy is (például Taub Izsák), de közösségben. Cholnoky Viktornál „az öreg Roth” lakodalomban vagy paszitán énekelte, „/.../ mert senki oly búgó szomorúsággal nem tudta énekelni a Jeruzsálemre való vágyakozás­nak azt a nótáját”.33 Mészáros Zsigmond elbeszélésében éjszakai mulatozás alkal­mával énekelték. „A mulatozás folyt javában. Észre sem vettük, hogy éjfélre jár az idő; míg nem a szomszéd kakas egy hatalmasat kukorékolt. Ekkor a sammesz erre a nótára gyújtott rá: Szól a kakas már /..../ Berkovics bácsi, Mojsi, de még a rabbi is szép magyar nyelven énekelték ezt a dalt”34, Érsekújváron, amikor a kállói rabbi a városba érkezett. Az ének keletkezését elbeszélő legendák ugyanúgy oszlanak meg, ahogyan a mi i. és 2. mintaszövegünk. Az egyik változat szerint a chaszid éneket Taub Izsák, az első magyar csodarabbi vásárolta, majd formálta át. Idézett tanulmányában Scheiber Sándor a keletkezéstörténet több, egymástól csak apró részleteiben eltérő változatát idézte (Kaczér Illését, Eli Wieselét 1964-ből, valamint ugyanezt Baál Sém Tov alak­jához illesztve Z. Sofertől 1970/1972-ből), valamint utalt Martin Buber Haszid tör­ténetek című művére is. Az ének megvásárlása legutóbb egy színpadi műben kerül 30

Next

/
Thumbnails
Contents