Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3. szám - Molnár Miklós: Két történet a Kutyakaparó csárdából

Az übisztáni lét pásztorai pisszenés nélkül hazatakarodtak, és otthon három- százszor leírták az ellenőrzőjükbe: „A narancs narancsszínű.” Ebből aztán levonták a megfelelő következtetést: a világ állapota óhatatlanul megköveteli, hogy túllépjenek a bohóc-stádiumon, és megpróbálják helyretolni a kizökkent időt, jobban mondva létrehozzák az idő és az időszámítás új modelljét. Megjött az eszük - vagy inkább most ment el végképp.

Hogy sikerül-e korunk hőseivé válniuk, az nyilván lemérhető lesz majd a világ állapotának jobbra vagy rosszabbra fordulásán, vagy éppen az emberiség fölfordulásán. Egy szó, mint száz: véget vetettek a nagyúrian nemtörődöm tengés-lengés- nek, és soha többé nem tették be lábukat a Kutyakaparó csárdába. így búcsúztak el egymástól: „Te délre mégy, te nyugatra, én pedig északra, elvtárs!”

Egy kérdés azonban nyitva maradt: ki megy keletre?

76