Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3. szám - Molnár Miklós: Két történet a Kutyakaparó csárdából

Hány hajógyári munkásé? Hány rakodómunkás, darukezelő, írnok, matróz, szakács stb., stb. dolgozik a hajón? Nos, uraim, a hajó útnak indul, majd pedig kiköt egy másik kikötőben. Újabb darukezelőkre, áruszállítókra és gépkocsivezetőkre van szükség. A narancsot raktárba szállítják, hogy onnan aztán eljuthasson a boltokba meg a piacokra. Valaki fölépíti a raktárakat. Valaki számon tartja, hogy kinek, mikor, milyen és mennyi áru kell. Valaki fölépíti a boltokat, ahol narancsot árulnak. Valaki vezeti a boltokat, valaki pedig eladóként dolgozik bennük. Valaki lerakodik a teher­autóról, mikor kiszállítják a narancsot. Valaki belerakja a bolti ládákba. Valahonnét bevásárlókocsik és kosarak kerülnek a bevásárlóközpontokba. Valaki ül a pénztárgép mögött.- Persze éhbérért - jegyezte meg a krónikus közbeszóló.- Mit gondolnak, hány emberre van szükség, hogy eljusson hozzánk a narancs? - kérdezte a csapiár.- Tizenháromra? - kockáztatta meg valamelyikük.- Sokkal többre! - harsogta Dömötör, a kalapács. - Azokról még nem is szól­tunk, akik ruhát készítenek a munkásoknak. Hiszen akik azért fáradoznak, hogy eljusson hozzánk a narancs, nem pucéron dolgoznak. De nincs idejük ruhát varrni maguknak. Honnét származik a ruhájuk anyaga? Kivette mellényzsebéből a töltőtollát, és fölmutatta.- Honnét származik ez a toll? Hány ember munkájára volt szükség, hogy eljut­hasson hozzám? Fémből van a hegye, műanyagból a tokja, és tinta meg csomagoló­anyag is kellett hozzá... Nincs-e szüksége tolira annak is, aki papírra rögzíti, hogy hány láda narancs kerül föl a teherautóra? Hát a gépkocsivezetőnek, mikor aláírja a nyugtát? Valaki megtanítja az embereket írni és olvasni, meg arra, hogy el tudják végezni a maguk munkáját. Valaki kinyomtatja a tankönyveiket. Ha toll helyett szá­mítógépet használunk, több vagy kevesebb emberre van-e szükség?- Hány ember közreműködésére is van tehát szükség, hogy eljusson hozzánk a narancs? - firtatta végezetül. - Megmondom maguknak: szinte mindenkire. És hány emberre volt szükség, hogy eljusson hozzám ez a toll? Szinte mindenkire. Most szorozzák meg, uraim, a szinte mindenkit a szinte mindenkivel, és megkapják a végeredményt: mindenki. Akár narancsról, akár töltőtollról, akár éjjeliedényről, akár egy vájtagyú értelmiségieknek szánt nyelvfilozófiai értekezésről van szó, mindig mindenkire szükség van, hogy mindezek létrejöhessenek és forgalomba kerülhes­senek. Mindenki szem a láncban. Kérnek még egy narancsot?- A globalizmus, leánykori nevén kalózkodás, gyarmatosítás és imperializmus dicséretére elzengett örömóda, amit Hammer úr előadott itt nekünk, csupán az erőszakosságok tömkelegének elfedésére szolgál, melyeket ez a rendszer, lényegéből fakadóan, az egész világ ellen elkövet - eredt meg a szava az anarchistának is (némi kommunista beütéssel). - Mindenki szem a lopás- és rablásláncban. A tolvajláspi- ramis legtetején a bankár van: ő mindenkit meglop, tőle viszont senki sem tud lopni. A nagytőkés meglopja a nagykereskedőt, a nagykereskedő meglopja a kisebb keres­kedőt, a kisebb kereskedő meglopja a boltost, a boltos meglopja az eladót, az eladó meglopja a kétkezi munkást, a kétkezi munkás meg elnyomorodik, vagy éhen hal. Mennyi természeti és emberi energia fecsérlődik el, hogy egy láda narancs eljusson egyik országból a másikba! A közutakon végigdübörgő kamionok megszámlálha­tatlanul sok apró és nagyobb élőlényt pusztítanak el, a tengeri hajók nemkülönben. 72

Next

/
Thumbnails
Contents