Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3. szám - Faludi Ádám: Menetjegyzetek az újabb kilenc történetekből

a szederfán. Parlagi író a magyar ugaron szinkronizálva. Itt jártam holnap - firkálod a falra, ahol átmész a szobán, háttérben az alvó ismeretlennel. Mi mást cselekedhetnél ilyen elveszett helyzetben? Nem igazán tudod, de jólesik háromszáz évvel ezelőtti költőket olvasni, miközben csak hullasz lassan. Vadgalamb a szedren, fordítod rá a kulcsot a kővé változtatókra. 3. Orient enteriőr, két irányba nyíló ajtók (Herman’s Hermits - I’m Into Something Good (1965) Nem elengedhetetlen, de jól jön hozzá, ha van. Nincs? Hajítsd a többi közé.)- Minden állomáson és megállóhelyen cserélgetem az utasaimat. Nincs más lehe­tőségem. Nincs más lehetőségem, minthogy szeressem őket, élvezzem a társaságu­kat, ennek se több az értelme, mint a kétségbeesésnek, amit a lehetetlenségek rendszerének és forgatagának megismerése okoz, de szórakoztatóbb. (Vonatmono­lóg.) Egyedül maradsz. Kétszer maradsz egyedül, ahogyan egy átlagos napon is minden alkalommal. Hiába fordulnak meg társaságodban annyian, egyedül maradsz, mert magukra hagyod őket a megállókban és megállóhelyeken. Menjenek isten hírével, híreivel és hírhedt­jeivel, az őszi falevél hangja kísérje őket, az őszi falevélé, amikor elszakad az ágtól szélcsendben. Az éjszakai monoton, lassú hóesés hangja, és a márciusi melegedő talaj találkozása az áttelelt mákszem csíra-galaxisával a kerítés tövében. Sorolhatnánk. Minek is? Egyedül marad, magukra hagy. Régi vágású vonat volt, alig értem a kapaszkodójához, máris kipakolt.- Minden állomáson és megállóhelyen cserélgetem az utasaimat.- Rohadék benzint kell vennem a rohadék autóba a rohadék benzinkútnál. (Ez egy felszálló utas a harmadik ajtónál. Kezében a kapaszkodó rúdja.)- A válasz nem kielégítő.- Korszerű vadászgép helyett korszerű vadászkutyát!- Tegnap szülői értekezleten jártam. A tanárnő a Versailles-i kastély helyett mar- seilles-i kastélyt mondott. Meggyőződésből. Joga van hallgatni, akartam jogainak is­mertetésébe fogni, de én gyáva vagyok az ilyesmihez. Vonatozás, honnan is? Talán vadászni mentem, vadászni magamra, meghívott egy régi kedves ismerősöm a birtokára, de az is lehet, a vadászat szóba sem jött, ő sze­retett volna tőlem valamit, mindegyre kisiklik a kezemből az egész. Azon a monar­56

Next

/
Thumbnails
Contents