Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3. szám - Faludi Ádám: Menetjegyzetek az újabb kilenc történetekből
Beckett úr benéz az ablakon, aztán visszavonul a konyhájába és szomszéddá változik. Murphyt felsöpri egy hozzá nem értő személy. Mintha mennykő csapott volna a már korábban villámsújtottba, csapott volna bele a tenyerembe, megegyezésünket hitelesítve. Titkos szolgálatot teszünk mi egymásnak; mindent hallgatni, figyelni, a figyelmetlent hagyni veszendőbe menni. Lada szamarán lépésben a szerpentinen, kockás gyapjútakaró konfettivel, közös fénykép, napszemüveg. A jelentős emberek közutálatnak örvendenek, ha ezt ráadásul önként teszik, akkor mély megvetés az osztályrészük. Meghúzódni a háttérben, ez a megoldás. Vagy ne legyél jelentős, és ne jelents semmit senkinek. A villám vágott volna meg! Lada szamarának nyergében - ez egy firkantás a képeslapon aláírás helyett. Várakozás arra, hogy egy komplett slágerválogatott szenvedjen vereséget és menjen végérvényesen veszendőbe. Hűtlen tárgyak, lények! Mekkora temetkezés lenne, ha követnétek uratokat és pa- rancsolótokat! Vagy azt, aki annak hitte magát, és birtokolni gondolt benneteket. Ha sírba szállnátok vele. Mekkora gödör kellene hozzá, mennyi zene és mennyi csalódott hozzátartozó! Help Murphy, help Mercy baby! Bélyeggyűjtemények, kedvenc kések, festmények, diótörők, élen a birtokos, nyomában a birtok. Nem emlékezem, milyen nyelven beszélsz, amikor így fogalmazok. Nézem az alvó ismeretlent, nem először történik ez így vele, se velem. Lakatlan öreg ház, kopogó szellemek, utolsó figyelmeztetés, turbékolás galamb nélkül nyikorgó szederfán. A zárt udvarra néző, kifelé lejtős erkélyről majdnem karnyújtásnyira a szederág. Annak másik oldalán a turbékolás, amit nem fogok fel, hallom csak. Gyönyörűnek érzem, de kinek mondhatnám el, hogy mennyire az. A hussant tova kifejezést idézi. Egy parlagi írót a magyar ugaron. Talán ő mondhatta, vagy mondja majd, ha otthon lesz, amikor már hazament. Most még máshol. Máshol mintázott mennyezet, más hajszálhatárok, pók-hálózatok fölötted a zsinórpadlásról függve. Nem verem be a fejemet a zenébe, ha átmegyek a szobán. Ezt csak úgy magamnak mondogatom, hogy felfogjam visszaverődő jeleimet. Help Mercy az Out of Our Heads -ről. Tapogatózom itt, nem először. Két elmúlt élő otthona, itt vagyok. Az ember a ho- locénban jelenik meg és a kórházban tűnik el. Jobb esetben. Ez egy Max Frichs, a sorból feltűnően kilógva. Hogyan navigálhatta magát ebbe parketta-hullámokkal torlaszolt öbölbe? Hogyan került ez a könyv ide? Somogyváry Gyula és Scherz Ede között Max Frisch. A szolidaritás jelének veszem. Lakatlan éjszaka egy lakatlan házban, szobák, ajtók, ablakok, konyha, kamra, bútorok, évek óta lakatlanul. Lakatlan parketta lakatlan hangon kérdez-felel, szünetjel nincs, se válasz. Utószó Mohikán - nevezed el a roskatag polcot, az Olcsó Könyvtár filléres könyveivel. Kötésig porban - szórakozik veled a galamb az erkély irányából 55
