Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1. szám - Czakó Gábor: Aki Istennel sem állt szóba
Vagy: út a Valósághoz, ahhoz, Aki Van. Ha Istenre akarok hasonlítani, akkor igazságosnak kell lennem, mint Ő. Vajon ez miért nem sikerül nekem? Nem szeretem az igazságot? Nem ismerem? Csak akkor veszem észre, amikor lecsap rám? Valójában félek tőle? Ha igazat beszélnék, és mások is szemembe mondanák az igazságot, akkor jaj lenne nekem? Lássuk a jóságot. Mi a jóság? Tudok-e jó lenni? Nem jónak látszani, hanem annak lenni? Gondolattal, szóval, és cselekedettel? Tán olyan vagyok, mint a farizeusok, akiktől Jézus így int: „de tetteiket ne kövessétek, mert mondják ugyan, de nem teszik. ” Lám, egy kulcsponthoz érkeztünk: a jó ember - jó tanító, főnök, szülő, gyermek - igazságos, az igazságtalan pedig rossz? ]ó és igaz ugyanannak az éremnek a két oldala. Szeretem-e a szépet? Egyáltalán mitől szép valami? Vagy valaki? A gonosz csinibaba bájait nem törli-e le az aljassága? A hitvány szépfiúét? Lehet-e a csúf jó? És a jó ronda? Ugye milyen szép volt édesanyánk idős korában is? Fogatlan öreganyám a kisszékén a méhesben... Milyen gyönyörű Magyarország még a mostani állapotában is. Miért szép? Mert szeretjük. Értjük már talán, hogy az igazság, a szépség, a jóság megbonthatatlan egységet alkot a szeretettel, és ha bármelyik ellen vétkezünk, akkor azzal sértjük a másik hármat is... Mert az emberiét alapja ez: Isten „Úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte.” (Jn 3,16) Én hogyan szeretem a világot? Lám, a gondjainkra bízott bolygó vergődik az emberiség által rászabadított vadság, békétlenség, irgalmatlanság áradatában. Mekkora a részem ebben? Mennyi a felelősségem? Mondhatom-e, hogy semmi? Hanem az előbb idézett jánosi versnek van egy másik félmondata: „... hogy mindaz, aki benne - Jézusban - hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen.” Hogyan kell benne hinni? Pál apostol azt tanácsolja, hogy „Éljünk tisztességesen, mint nappal, ne lakmározásban és részegeskedésben, ne fajtalanságban és tobzódásban, ne civódásban és versengésben. - akkor sem, ha mindez Gazdaságkorban, az Antikrisztus korában kötelezőnek látszik. - Inkább az Úr Jézus Krisztust öltsétek magatokra” (Róm 13,13-14) A menyegzői ruha, az út, az élet és az igazság maga az Úr. A Lét, s Létet nem lehet becsapni. A Lét útján járva a Megváltót követjük, és próbáljuk megélni a lelki szegénységet, a szelídséget, az irgalmasságot, a szomorúság boldog viselését, a békességet. A Nagy Négyes, meg a Nyolc boldogság között az igazság négyszer szerepel. Az Antikrisztus számára nincs veszedelmesebb. Próbáltuk már? A menyegzői ruháról sok ige szól. „Ujjongó örömmel örülök az Úrban, lelkem ujjong az én Istenemben, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett, s az igaz élet köntösébe burkolt, mint a vőlegényt, aki koszorút visel, és mint a menyasszonyt, aki ékszerekkel díszíti magát.” (Íz 61,10) A lánglelkű Izaiást tehát Isten öltöztette az üdvösség ruhájába. Milyen lehet az? Márk írja színeváltozás jelenetben Jézusról: „Ruhája olyan tündöklő fehér lett, hogy a világon semmiféle kelmefestő nem tudná fehérebbé tenni.” (7,3) Az 49
