Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 2. szám - A Vers világa rajzpályázat képeiből - Kovács Ágnes: Weöres rouge

juk Már „vége a násznak megestek a lányok,” azaz az őszi gyümölcs beérése több ősz tematikájú versben párhuzamba állítható a női termékenységgel.

Jön az ősz, már hullnak a cifra virágok szirmai, rongyban, mint farsangi plakátok, ha süvít a böjti szél: „Nincs szükség rátok!

Már vége a násznak, megestek a lányok.

(Babits Mihály, Magyar szonett az őszről, 1929; kiemelés - K.Á.1)

Nézzünk néhány példát Kosztolányi idézett szöveghelyei alapján az említett rímpárokra! Weöresnél: este-teste, esték-festék, megeste-este, nem-rég-emlék rímpárok a kitüntetettek, de Kosztolányinál is jellemzően jelentkezik ezek közül néhány: itt van mindjárt az első: az estek-estek rímre: „Jaj, hova lettek a zongorás estek/a végtelenből hova-hova estek,” (A szegény kisgyermek panaszai, 1916) majd: estefestve, estve-festve variációk néhány példáját mutatom: „Jaj, mit tudtuk, három diák, az este,//csak én látom a múlt falára festve,” (Bús férfi panaszai, Sakkoztunk egyszer három nagydiákok, 1920) A harmadik versszak első sora tehát így szól:

Jaj, mit tudtuk, három diák, az este, hogy térden állva nézni kell a szépet, csak én látom a múlt falára festve, mi nem láttuk még akkor ezt a képet.

(Kosztolányi Dezső, Bús férfi panaszai, 1920)

Megint máshol: „... sétáltam tegnap este,//a hajnal aranyosra festve” (Bús férfi panaszai, 1913)

A kerten, ahol leverten sétáltam tegnap este, már

a hajnal aranyosra festve jár.

(Bús férfi..., 1913)

Ehhez hasonlóan egy másik helyen: „Ha tűnt a naptányér pirosra festve//Úgy, mint midőn az ágyba bújva estve (Byronhoz, 1905)

Ha tűnt a naptányér pirosra festve,

Szód hallgatóm már mint kicsiny gyerek.

Úgy, mint midőn az ágyba bújva estve Halljuk, hogy a tenger künn hempereg (Byronhoz, 1905)

Az esték-festék rímpár, amely a Valse triste legkarakteresebb, kétszer is variált sorvége Kosztolányinál: „Hol vannak a tapslázas, téli esték?/Könnyé olvadt a tréfa és a

232