Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 2. szám - A Vers világa rajzpályázat képeiből - Báger Gusztáv versei
BÁCER GUSZTÁV Saturnus WEÖRES 100 Többé semmi aggályom nincsen, „nincs felelősség”: könnyű a poéta élete. Előbb a klasszikusokat kergettük el, az agancsos nagyvadakat. Persze tudható, bolondok voltak: hittek az esztétikum érvényességében, a fűben és a fában, a szerelemben és a lázban, a túlcsordulásban és a hiányban, az összefogásban és a jó újságban. Bánom-e? Mondjam-e tovább a magamét vagy más mezőkre fanyalodjam? Azt válaszolják, savanyú a szőlő, s hogy túl konzervatív vagyok. Nem a formai kihívások zavarnak, nem az extrém beszéd: a gőg csípi szemem, hogy túl jól szabott s finomkodó, az érthető, a tiszta. Vonatunk szakadék peremén száguld, minden kanyarnál csikorog a fék. Mutatványosok lettünk, cirkuszi társulat egy robogó lokomotív nyergében; kémény mögött ülve, lobogó hajjal pötyögtetjük céltalan sms- eink. Az attrakció mégse kóser, ha elpárolog a publikum. Inspiráció Az absztrakton túlról érkezik, személyes átjárón keresztül, formátlan képzetek határán, a gondolat legbensőbb héjában. (2010) Az inspiráció üzemanyag felvétel. Készenlét, késztetés. A tettbe helyezett lélek. Az anyagba fújt szellem. Az atmoszférába pumpált idő. Hogy legyen izgalom a monotóniában, legyen újszerűség az ideákban. Az ember zenét hallgat, könyvet olvas, filmet néz, várja a sugallatokat. Majd abbahagyja és lemegy az utcára kutyát sétáltatni. Akkor a lépcsőházban megérinti valami. Majd belemélyed az inspirációba, és belülről nézi a líra búvárruhájában a meghökkentően színes akváriumot. 113
