Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 2. szám - Székely Csaba: Vitéz Mihály
Mindenki kisiet a teremből. Mennydörgés hallatszik, majd Dorina hangja. DOR1NA (valahonnan fentről) Vigyázzál, Mihály! MIHÁLY (az ég felé néz, kitárja a kezét) Mit tegyek, mama? Hallható, ahogy Dorina köp egyet. Mihály belenéz a tenyerébe, elfintorodik, majd kezét a nadrágjába törli. DORINA Meneküljél, fiam! MIHÁLY Hová meneküljek? Nem menekülök én sehova se! Főleg, hogy nem is létezel! DORINA Meneküljél! Meneküljél! Dorina hangja elhalkul. A mennydörgés nem szűnik meg. Csatazajjal keveredik, villámlás és ágyúlövések fényei villognak, árnyak cikáznak át a színen. Mihály kivonja a kardját, vívni kezd az árnyakkal. 13. KÉP A miriszlói mező, Nagyenyed közelében. A háttérben zajlik a miriszlói ütközet. Mihály is harcol páncél nélkül, ingben, véresen. Basta közeledik döngve, mögötte álarcos vallon lovagok. Mihály rátámad Bastára, de hiába szúrja kardjával a páncélt, Basta közeledik tovább. Kiüti Mihály kezéből a kardot, majd elkapja az arcát, és megszorítja. BASTA Add át Erdélyt a császárnak, áruló! MIHÁLY Nem vettem el én tőle semmit se! Soha nem árultam el! Hűséges vagyok én a császárhoz. Basta a földre taszítja, Mihály térdre esik. Odaszalad hozzá Sztanka, Miklós és Petrosz. Sztanka meg akarja ölelni Mihályt, de Basta félrelöki. A lovagok Mihály nyakához tartják a kardjukat. BASTA Véged, bitorló! MIHÁLY Kegyelem, generál! BASTA Jogod van hallgatni! Bármi, amit mondasz, nem érdekel senkit! Jogod van, o Tannenbaum, jogod van, wie treu sind deine Blätter, jogod van, Deutschland über alles! MIHÁLY Tessék? BASTA (megigazít egy csavart a sisakján) Jogod van elmondani utolsó szavaidat! MIHÁLY Hagyd meg az én életemet nekem! BASTA Könyörögj, Wallach! MIHÁLY Könyörgök, ne öljél meg engemet! BASTA Kérésed feldolgozás alatt van. (csend) Ha elengedlek, bitorló, hazamész Oláhországba? MIHÁLY Igen. BASTA Biztosítékot akarok, hogy nem térsz vissza. MIHÁLY Itt hagyom Erdélyben biztosíték gyanánt az én Miklós fiamat nekem. SZTANKA Ne merészeld, te istentelen nyomorult! Te boldogtalan cefet, te! MIHÁLY Meg Sztanka asszonyt is. 66
