Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 2. szám - Székely Csaba: Vitéz Mihály

57

SZTROJE Ne most, testvérek! (Mihálynak) Arról még nem is szóltunk, Mihály,

hogy zsoldosaid fosztogatnak, erőszakolnak, oszt mindenkit felkoncolnak, aki pisszenni mer. És te hagyod ezt.

RADU Igen. A városok népe retteg.

PREDA Igen. Meddig nézed még tétlenül a sok pusztítást?

MIHÁLY A zsoldosokat ki kell fizetni valahogyan, barátaim. Rudolf császárnak az

ő pénzsegélye régóta késlekedik. Ha nem hagyom, hogy fosztogassanak a zsoldosok, átállnak ők máshoz.

RADU Régen ezt nem engedted volna megtörténni, Mihály.

MIHÁLY Most nem régen van, Buzescuk. Most háború van. Ne higgyétek, hogy

nekem jó ez így. Nekem is fáj, ami történik, barátaim. Csakhogy egyebet nem tehetek én. Bízzatok bennem, mikor azt mondom: nem tart ez már sokáig.

Csend.

SZTROJE Az a baj, Mihály, hogy nem tudom én eldönteni, őszintén mondod ezt

vagy csak a mi megnyugtatásunkra nekünk.

RADU Régebben mindig őszinte vótál.

MIHÁLY Régebben őszinte vótam, most államférfiú vagyok. Egy háború kellős

közepén.

PREDA Belefáradtunk mi a háborúskodásba.

RADU Ideje vóna a békének, Mihály.

SZTROJE Arra kérünk, térjél vissza Oláhországba. Erre az egyre kérünk mi.

Feláll egy nemes az asztaltól.

NEMES Igen! Takarodjatok vissza, ahonnét jöttetek vala!

MIHÁLY (a nemesre néz) Hogy mit mondol?!

A nemes odatántorog, félretolja Petroszt, és Mihály elé áll.

NEMES Azt mondtam vala, hogy takarodjatok vissza a disznópásztor testvéreitek közé! Uralkodjatok a pajtában, ne a mi országunkban!

MIHÁLY (mély lélegzetet vesz) Petrosz! (saját torkára mutat)

Petrosz előhúzza a kését, elkapja hátulról a nemest, és elvágja a torkát. A nemes összeesik. Az

asztalnál ülők felugrálnak. Mihály int a testőröknek, akik rárontanak a nemesekre, és kiverik

őket a teremből. A bojárok és a nők többsége is elmegy. Petrosz kivonszolja a halott nemest.

MIHÁLY (a Buzescu fivéreknek dühösen) Ezt akarjátok ti?! Lázadást?!

SZTROJE Nem akarunk mi semmi effélét, Mihály.

PREDA De velünk vagy nélkülünk, lázadás lesz előbb-utóbb.

MIHÁLY Elláttalak benneteket bőségesen minden jóval. Húsomat ettétek, véremet ittátok, oszt ez a fizetség? Lázítás?! Ellenem fordultok ti, akikben a legjobban bíztam én?!

RADU Nem fordulunk mi teellened. Barátaid vagyunk mi.

SZTROJE Barátaidként kérünk: térjél haza. Térjünk együtt haza.

MIHÁLY Térjetek hát! Rögtön nyomban! A kurva anyátokba térjetek! Ne kerüljetek többé a szemem elé, mert úgy jártok, mint ez a részeg csámpás az imént!