Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 2. szám - Székely Csaba: Vitéz Mihály
Sztanka elveszi Miklóstól a csúzlit. Miklós erre elpityeredik, de észreveszi a pénzt a földön, és megörül neki. Felemel egy aranypénzt, megvizsgálja, és nadrágjába csúsztatja. M1HÁLCSA Hát nem szokol már le soha más pénzének az elcsaklizásáról, te Miklós? MIKLÓS Miféle más pénzéről? Ehol találtam a fődön, e. SZTANKA Miklós, adjad vissza Mihálcsa bácsinak az ő pénzét! (szúrós tekintettel Mihálcsára néz) A pénzét, amit magyar urak kifosztása után kapott a te apádtól neked. MIKLÓS Nem adom! SZTANKA De adod. MIKLÓS Nem adom! Enyim! SZTANKA Nem a tiedé. MIKLÓS Apám azt mondotta, hogy minden az enyim itten! SZTANKA Ó, hát vót kedves szólni hozzád a te drágalátos apád neked így, négy esztendő után? Oszt hol találkoztál te ővele? MIKLÓS Egy macskát nyúztam én éppen hátul az udvarban. Apám odajött énhozzám, akkor találkoztam én ővele. MIHÁLCSA Mér nyúztál te macskát az udvarban? MIKLÓS Mer ha az ágyamban nyúztam vóna, összevéreződött vóna a lepedő. MIHÁLCSA De mit ártott teneked az a macska? MIKLÓS Olyan megnyúzni való pofája vót neki. Neked is eléggé megnyúzni való pofád van, Mihálcsa bácsi. Lefogadom, hogy te is úgy nyávognál nyúzás közben, mint az a macska. MIHÁLCSA Te élve nyúztad meg azt a macskát? MIKLÓS Nem élt az már akkor. Mikor lenyisszantottam a farkát, még vergődött, de mire a nyúzás fejezetéhez érkeztem én, addigra már ki vót ő múlva, ha jól emlékszek. MIHÁLCSA A faroknyiszálásba nem szoktak beledögölni a macskák, Miklóska. MIKLÓS Nem is tudtam, hogy olyan nagy szakértő vagy a faroktalanság kérdésében. MIHÁLCSA Nem vagyok. De azt tudom én, hogy ez még nem elég a kimúláshoz. MIKLÓS Jó, lehet, hogy közrejátszott az is, hogy a füle után a lábait is lenyiszáltam egyenkint neki. MIHÁLCSA Szentséges Úristen. MIKLÓS Meg a füleit. SZTANKA Isten nem szereti az állatok kínzását, kisfiam. Mondtam ezt már teneked akkor is, mikor bárányoknak vágtad ki a nyelvét nekik. MIKLÓS De szereti. SZTANKA Nem szereti. MIKLÓS De, nagyon is szereti az Isten az állatok kínzását. SZTANKA Nem szereti. MIKLÓS Akkor magát mér kínozza, anyám? Csend. MIHÁLCSA Hogy beszélsz anyáddal, Miklós?! MIKLÓS Te mér pofázol ebbe bele, Mihálcsa bácsi? Azt hiszed, az apám vágyói? Most már lesheted azt az aranypénzt! SZTANKA (szelíden) Fiam, ha visszaadod Mihálcsa bácsinak az ő pénzét, megint elmesélem teneked azt a mesét a kislibával. 51
