Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1. szám - Sajó László versei
(KÉTKEZES VERSEK) Nagy Gáspár emlékének 1. Tévedtem, kis téli délután volt (átirat) Tudom, nagy nyári délután lesz (N. G.) Nyomták arcomba bele a kámfort magacsaktartsala nővér rám szólt hiszen ha tudnám tartani magam még meddig tart ami elviselhetetlen... —: száraz hideg hóelőtti erdőn sebzett vadat kegyetlen egy centiről lelőni még nem vagyok elég kába de már hiába, hiába minden, eljő váratlanul az Úr... Mintha ezer fúrópajzs dolgozna alant, kipúposodik a föld lapátolják kész a hant tartanám vissza az utolsó levegőt tüdőmben, de vibrálni kezd ésfényesedni minden... Különös, különös téli délután volt levesznek az ágyról aztán semminesz mint amikor a hó esni kezd bábéi némán ledől a négy égtáj felől csak az érckaka sok c s i k o r o gnak kíméletlenül pontos forgatókönyv szerint halott vagy rothadsz behint sóval az Úr hogy tarts tovább 2 |—“ SAJÓ LÁSZLÓ január, itta nyár!
