Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 2. szám - Székely Csaba: Vitéz Mihály

36 MIHÁLY De ha az emberek mást mondanak? PETROSZ Fő, hogy mi sikernek nevezzük, ami történt. Ha elég sokszor nevezzük annak, így ül meg az emberek fejében. Aki pedig az ellenkezőjét állítja, azt hazug országgyalázónak fogják tartani. Csend. MIHÁLY Rendben, Petrosz, akkor írjad szépen: Kalugarénynél fényes győzelmet arattunk. PETROSZ Ahogy parancsolod, jóuram. (ír) MIHÁLY Annakutána megembereltük magunkat, oszt visszavettük Bukarestet és Tergovistyét, ahol ismét elfoglaltuk országunk trónját. (Petrosz köhint) Amit el se vesztettünk. Mivelhogy győztünk Kalugarénynél. Meg min­denütt. Ej, rohadt fárasztó történelmet csinálni, legyen mára elég ennyi. Hanem most készülődjünk a fontos dolgokra. PETROSZ Mire gondolsz, jóuram? MIHÁLY Terjeszkedésre, barátom. Báthory Zsiga újabb segédcsapatokat küld, oszt megyünk törököt verni. Drinápolyig meg se állunk mi. PETROSZ Nagy tervek, jóuram. Tán Konstantinápolyt is be kívánod venni? MIHÁLY Be én. Zsiga mindent megígért, oszt Rudolf császár is küldi az ő seregét neki, úgyhogy senki nem állhat már az utunkba nekünk. Most menjél, hívjad Makó Györgyöt, beszédem van nekem ővele. PETROSZ Igenis! (sietve összetekeri a papírt, és kimegy) Mennydörgés hallatszik. Belép Dorina. MIHÁLY Maga meg hogy a golyvába került ide, mama? DORINA Álmot láttam, fiam. MIHÁLY Valahogy örökké elfog az aggódás, amikor maga álmot lát. Oszt mi vót abba az álomba? Gombaleves? DORINA Szép, csudás dógok vótak benne. Jöttem hát megtudni, igazat szólt-e az álmom, (felemeli Mihály kezét, beleköp a tenyerébe, eldörzsöli) MIHÁLY Csak egyszer úsznám meg ezt a kurva köpködést. DORINA Tán jobban szeretnéd, ha a beleidből jósolnék neked? (Mihály tenyerét nézi mosolyogva) Lám csak, lám, az álom nem hazudott, fiam. Készülj az uralkodásra, mert fényes jövő vár reád! MIHÁLY Remélem is. Oszt mit sutyorog Konstantinápolyról az a büdös flegmája magának? DORINA Arról semmit se. Hanem egyéb fényes dolgokról sutyorog: te leszel Er­dély és Moldova ura, fiam. Csend. MIHÁLY (elhúzza a kezét, és beletörli Donnába) Ez már több a soknál, mama. DORINA Pedig hidd el, így lesz. MIHÁLY Moldovát még elhiszem, fenem is reá a fogamat én egy ideje. De Zsiga az én barátom s királyom nekem, nem fordulnék én ellene sohase. Éppen várom az ő seregét neki, hogy kiverjük a törököt Európából. DORINA Ne foglalkozzál te most avval. MIHÁLY Hogyhogy ne foglalkozzak? Legyen szíves tessék lenni újra jósolni nekem, de ezúttal arra figyeljen, amire kell.

Next

/
Thumbnails
Contents