Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1. szám - Balázs Géza: Élet és nyelv
B A L A Z S GÉZA Élet és nyelv ALMÁSKAMARÁS Ha megszavaztatnánk az ötven vagy száz legszebb nevű magyar helységnevet, Almáskamarás nyilván a helyezettek között lesz. Számomra azonban a falu neve nyelvi iskolapélda. Egyik tanítványom az óra után kérdéseket tett fel a témával kapcsolatban. Ezek után én is megtudakoltam a fiatalembertől, hogy honnan származik. - Almáskamarásról - mondta. - Akkor Erdélyből jött? - kérdeztem rögtön. - Nem - válaszolta. - Békésből. Kéretik nem nagyon kinevetni a nyelvészt, aki most egyfajta nyilvános önakasztást követ el. Mint láthatjuk, egy kicsit már amúgy is leégett... Mi történt voltaképpen? Nem egyszerű tévedésről van szó, mert a nyelvész valóban nem tudta, hogy hol van a nevezett település. Ezt azonban nem akarta vagy nem merte bevallani, ehelyett találgatott. Találgatásaink (következtetéseink) azonban soha nem véletlenszerűek, hanem tükröznek valamilyen logikai elvet, jelen esetben két összetevő (emléknyom) motiválta a nyelvész fejében a település „erdélyi” voltát. De erre csak később, a kis párbeszédet elemezve jött rá. A falunév azért tűnhetett erdélyinek, mert nagyon is jól tudta, hogy létezik Erdélyben egy Pusztakamarás nevű falu. Számára Kemény Zsigmond és Sütő András tette nevezetessé. Önálló Almás nevű, valamint Almás elő- vagy utótagú település- név nagyon sok van, az erdélyi Almást, egyébként Homoródalmást pedig maga is ismerte. Nem egészen helytelenül úgy következtetett hát, hogy a hasonló nevű falunevek egymás közelében vannak. Ez helyes, logikus következtetés, csak arra nem gondolt, hogy ilyen páros vagy többes névadás nagyon távoli vidékek között is létezik (rendszerint településtörténeti oka is van), valamint a nagyon gyakori helynevek (ilyen az Almás) nagyon sok helyen előfordulhatnak. Elő is fordulnak Felvidéktől Erdélyig szép számban. A másik ok, ami miatt a falunév erdélyi voltára következtetett, külső körülmény. A beszélgetőtárs számára egy erdélyi fiatalembert idézett fel. Az ilyesféle következtetés nagyfokú általánosításból fakad, hiszen annyiféle erdélyi fiatalember van. De neki úgy tűnt, hogy ilyenféle egy erdélyi fiatalember. Mint látható volt, tévesen. Tehát két nem egészen helytelen, de végső soron mégis téves következtetés mondatta ki vele a kérdést: Erdélyből jött? A kis példa elsősorban nem a nyelvész tudatlanságát hivatott felmutatni. Akinek ez a véleménye, nem egészen helytelen, de nem is egészen helyes a következtetése. A kis példa a mindennapi beszélgetéseink legtöbbször rejtve maradó mechanizmusaira utal. Például arra, hogy tanárszerepben, illetve általában a megkérdezett szerepében inkább szeretünk tudni, tudást mutatni, jól értésüknek látszani, mint tudatlanságunkat elárulni, és kérdezni. Ezért sokszor találgatunk, ahelyett, hogy kérdeznénk. De rávilágít ez a kis példa a mindennapi következtetések gyakorlatára is. Tehát arra, hogy ismeretek birtokában sokszor bátran és kétségek nélkül követ170
